Pozsgay Imre felismerte a gazdaságpolitika folytonosságának a fontosságát!
Dátum: 2012. September 29. Saturday, 19:59
Rovat: Média


25 éve került sor a Lakitelki találkozóra.
Pozsgay Imre felismerte a gazdaságpolitika folytonosságának a fontosságát!
Magyarország minden bajának a forrása, hogy a Homokhátság és Tisza völgy találkozásánál fekvő Lakitelken Lezsák Sándor telkén 25 éve egybegyűlt humán értelmiségieknek nem volt gyakorlati tapasztalatuk a magyar gazdaságpolitikáról.
Homokhátság területén a rendszerváltás után beindult sivatagosodás ennek ékes bizonyítéka.

Lezsák Sándor ugyan képviselőként az Országgyűlés plenáris ülésén felvetette a Homokhátság víz ellátásának a kérdéskörét, azonban semmi gyakorlati dolgot nem tett annak érdekében, hogy a rendszerváltó politikai elit ne verje szét az évszázados tapasztalatokkal rendelkező magyar vízügyet.

Pozsgay Imre a rendszerváltás után felismerte a reális zöldek állítását, kiváló elméket gyűjtött maga köré, például Lóránt Károly ismert közgazdászt. Sajnos Pozsgay Imre által alapított Nemzeti Demokrata Szövetséget, az 1994-es országgyűlési választáson nem érte el az 5%-os küszöböt. 1996-ban az NDSZ feloszlatta magát.
Kádár tudott Pozsgay működéséről, mint ezt Pozsgay Imre is elismerte a 180 perc (2012. szeptember 28.) műsorszolgáltatásában. A széplelkű humán értelmiségiek rendszerváltás előtti mozgalmát valójában a Kádár hatalom tudatosan nem fékezte egy békés átmenet reményében Igaza lett a Kádár - vezetésnek, legbékésebben a rendszerváltás Magyarországon történt meg, az állami vagyon is a hatalom birtokosainak a kézébe került, amit Pozsgay megakadályozni szeretett volna.

A humán értelmiség a Kádár rendszerrel szemben „Nem kell erőmű” jelszóval ment az utcára tüntetni. Azt állították, hogy Nagymaros sztálinista mű lenne, ha felépülne. Nagymaros helyét 1942-ben Horthy Miklós kormányzósága idején Mosonyi Emil jelölte ki. 1942-ben nekünk Moszkva még nem diktált!

A rendszerváltás után követendő gazdaságpolitikáról a kerek asztal körül sem folyt vita. A kerek asztal körül helyet foglalók egyetlen szakmai kérdésben értettek egyet a Dunán épülő vízlépcső ökológia agressziót jelent a természettel szemben. Ezt a felfogást 1992-ben a Magyar Országgyűlés törvénybe iktatta. A törvényt az Országgyűlés Magyarországnak az EU-hoz történt csatlakozása előtt kénytelen volt hatályon kívül helyezni. E tényről a Magyar Rádió médiaszolgáltatása hallgat és Áder János köztársasági elnök ENSZ közgyűlésén elmondott beszédének vízügyet érintő kérdésről is.

A vízgazdálkodás ma már elkerülhetetlenné teszi a nemzetközi együttműködést. Bolygónk lakosságának a fele „osztott” vagy „közös” vízgyűjtő területen él. Ugyanaz a folyó biztosítja két, három vagy több ország vízellátását. Az országok együttműködése napi kényszer, e nélkül ellátási, szociális, egészségügyi, akár háborús feszültségek is kialakulhatnak” – mondta Áder János az ENSZ Közgyűlésén A Köztársasági Elnök úr 2013-ban vízügyi konferencia megtartását javasolja Budapesten.

A Köztársasági Elnök úr fenti sorai és a javaslata a jelek szerint „tabu téma” a 180 perc szerkesztőségének. Juhos László, elnök reális zöldek.







A cikk tulajdonosa: Reális Zöldek Klub
http://realzoldek.hu

A cikk webcíme:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=2855