Szabó Marcel már nem dunai miniszterbiztos
Dátum: 2012. September 29. Saturday, 20:32
Rovat: Közéleti magazin
(Forrás:MTI)
Jog-ombudsman Szabó Marcel a jelölt a jövő nemzedékek érdekeit védő ombudsmanhelyettesi posztra Budapest, 2012. szeptember 28., péntek (MTI) - Szabó Marcelt, a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi docensét jelölte a jövő nemzedékek érdekeinek
védelmét ellátó ombudsmanhelyettesnek Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa.
A parlament az alapvető jogok biztosának javaslatára választja meg a biztos
helyettesét, így Szabó Máté a jelölést - az alapvető jogok biztosáról szóló törvény előírásának
megfelelően - eljuttatta Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének.
A biztosi hivatalnak az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben emlékeztettek arra,
hogy Szabó Máté azért jelölte a helyettest, mert elődje, Fülöp Sándor 2012. szeptember elsejei
hatállyal lemondott tisztségéről.
A jelölt - akit hétfőn sajtótájékoztatón mutatnak be - megfelel a jövő nemzedékek
érdekeinek védelmét ellátó ombudsman-helyettessel szemben támasztott valamennyi
követelménynek - közölte a biztosi hivatal.
A kormány.hu adatai szerint Szabó Marcel a határokkal osztott természeti erőforrások
fenntartható használatáért felelős miniszteri biztosi posztot tölti be 2012. október 7-éig a
közigazgatási és igazságügyi miniszter kinevezése alapján. A miniszteri biztos idén nyáron
például a Bős-Nagymaros ügyében tartott újabb magyar-szlovák egyeztetésen vett részt.
Az ombudsmani hivatal közleménye szerint a 42 éves jelölt nemzetközi jogász,
szakmai-tudományos tevékenységének egyik központi területe a nemzetközi környezetvédelmi
jog, amellyel csaknem húsz éve foglalkozik. Diplomáját az ELTE Állam és Jogtudományi Karán,
további képesítéseit a Cambridge-i Egyetemen és a párizsi Pantheon–Assas Egyetemen,
doktorátusát (PhD) a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerezte, egyetemi vendégoktatóként
tanított Milánóban, San Franciscóban és Los Angelesben.
A jelölt szakmai pályafutását ismertetve a hivatal kiemeli, hogy Szabó Marcel sokrétű
szakmai ismereteit - jogi oktatói tevékenysége mellett - a természetes vizek védelme, a folyók,
tavak megóvása érdekében hasznosította, különösen foglalkoztatták a Duna 1992 októberi
elterelése okozta káros környezeti és természeti következmények elhárításának jogi eszközei.
A szakember részt vett továbbá a Duna-völgy fejlesztéspolitikájáról és ökoszisztéma
megőrzéséről szóló ombudsmani környezetpolitikai ajánlás kidolgozásában, a Nemzeti
Fenntartható Fejlődés Tanácsa felkérésére a fenntartható fejlődés nemzetközi jogi és Európa-
jogi kérdéseit feltáró tanulmány elkészítésében, dolgozott a határokkal osztott természeti
erőforrások fenntartható használatáért, valamint szerepet játszott abban, hogy alaptörvényi
szinten rögzítették a szennyező hulladékok behozatalának tilalmát és Magyarország
elkötelezettségét a fenntartható fejlődés előmozdítására irányuló nemzetközi együttműködésben.
Fülöp Sándor augusztus 29-én jelentette be, hogy a szeptember elsejei hatállyal
benyújtotta lemondását az Országgyűlés elnökének, arra hivatkozva, hogy hiányoznak a
munkájához szükséges jogszabályi és hivatali feltételek. A lemondás indokolása szerint szerepel
ugyan az Alaptörvényben a jövő nemzedékek érdekeinek védelme, valamint az, hogy a védelmet a helyettes alapjogi biztosnak kell ellátnia, ám ezt semmilyen alsóbb szintű jogszabály nem
hajtotta végre. Ugyancsak részletesen szabályozza az Alaptörvény az egészséges környezethez
való jogot, annak alapjogi védelme azonban a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa
Irodájának felszámolását követően szintén ellehetetlenült - fogalmazott.
Magyarországon az Országgyűlés 1993 nyarán fogadta el az állampolgári jogok
országgyűlési biztosáról, az ombudsmanról szóló törvényt, mely szerint a biztos feladata, hogy "az
alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy
kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket
kezdeményezzen". Az első ombudsmant 1995-ben a köztársasági elnök jelölése alapján az
Országgyűlés választotta meg kétharmados többséggel, hatéves időtartamra, csakúgy mint az
országgyűlési biztos általános helyettesét, az adatvédelmi biztost és a nemzeti és etnikai
kisebbségi jogok biztosát.
Az általános helyettesi poszt az Országgyűlés döntése alapján 2007 nyarán
megszűnt, és az év őszén létrehozták a jövő nemzedékek ombudsmanjának tisztségét. Az új
országgyűlési biztos feladata az volt, hogy ellenőrizze a környezet és a természet állapotának
fenntarthatóságát, javítását szolgáló jogszabályok érvényesülését. Fülöp Sándort, az első
magyar "zöldombudsmant" Sólyom László köztársasági elnök jelölése nyomán 2008 májusában választotta meg a parlament kétharmados többsége hat évre.
Az ombudsmani rendszer átalakítása során 2011 júniusában Fülöp Sándor egy országgyűlési képviselőknek címzett levélben arról írt, hogy ellentétes a 2011 áprilisában
kihirdetett új alkotmánnyal az ombudsmanról szóló törvényjavaslat, mivel az "nemhogy erősítené
a jövő nemzedékek érdekei és az egészséges környezet védelmét az alaptörvénynek
megfelelően, hanem kifejezetten sérti az abban foglaltakat". Fülöp Sándor akkor úgy vélte: a
törvényjavaslat a környezetvédelmi ombudsmant az alapvető jogok biztosának "súlytalan és
eszköztelen helyettesévé tenné".
Az idén január elsejétől működő egyombudsmanos rendszerben az adatvédelmi és
információszabadsággal kapcsolatos kérdések egy új hivatalhoz, a Péterfalvi Attila vezette
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságához kerültek, két korábbi ombudsman, a
kisebbségi területet felügyelő Kállai Ernő és Fülöp Sándor pedig az Alapvető Jogok Biztosának
hivatalában helyettesi posztot tölt, illetve töltött be.
|
|