Az örökmozgó fétise tovább él
Dátum: 2012. October 06. Saturday, 21:29
Rovat: Tudományos
A perpetum mobile elvének 21. századi formája a megújuló energia
Mészáros Milán
A termodinamika a fizikának az energia átalakulásokkal foglalkozó tudomány területe. A termodinamika I. főtételének -az energiamegmaradás törvényének- következménye, hogy nem létezik olyan periodikusan működő gép, úgy nevezett perpetuum mobile (örökmozgó), amely energia felvétel nélkül képes lenne munkát végezni.
Az örökmozgó tehát egy olyan hipotetikus gép lenne, amit, ha egyszer beindítunk, örökké mozgásban marad, miközben nem von el energiát a környezetétől és a belső energiája is állandósul.
A termodinamika kétféle örökmozgót különböztet meg: első és másodfajú perpetum mobile-t. Utóbbival jelen írásban nem foglalkozunk. [Erről bővebben alább a (0) pontban lehet olvasni.] Az elsőfajú örökmozgó pedig olyan gép, amely több munkát végez, mint amennyi energiát fölvesz a környezetétől. Egy ilyen gép hatásfoka nagyobb lenne, mint 100%. Az energiamegmaradás törvénye -a termodinamika első főtétele- alapján ilyen gépet nem lehet készíteni.
Fentiek ellenére, az elbizonytalanodott, értékvesztett és iránytű nélküli 21. század már a tudomány immunrendszerét is kikezdte, s hamarosan -rákos daganatként- felfalja magát a tudományt is. Ezt bizonyítja, hogy az élet minden területén polgárjogot vívott nyert a tudományos nonszensz, a "megújuló energia" fogalma.
Ugyanis, például a Wikipedia meghatározása szerint "A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik. (A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit.)" Vagy egy másik meghatározás szerint: "A megújuló energiaforrások a természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre álló vagy újratermelődő energiafajták (nap, szél, vízenergia, biomassza, geotermikus energia)."
Ha alaposabban szemügyre vesszük a megújuló energia fogalmának fenti két -vagy további más- definícióját, akkor nyilvánvaló, hogy a ma emberében és "tudományában" az elmezavar vagy a zavartság oly mértékű, hogy benne a megújuló energia valójában az elsőfajú perpetum mobile elvének szinonímája. Ugyanis, a mindennapi tévhit, valamint az áltudományos vélekedés szerint a megújuló energia állandó, ugyanakkor az periódikusan kinyerhető, továbbá annak kinyerésekor a környezetétől nem von el energiát.
A megújuló energiák fogalmi lehetetlenségére már több helyen is rámutattunk. Például, lásd (0) "A megújuló energiák kitermelésének klímaváltozást előidéző hatásai" című előadást: http://works.bepress.com/milan_meszaros/48/ Azonban, korábbi munkákban is felhívtuk már a figyelmet a megújuló energiák nagyléptékű kitermelésének a természettudomány törvényeire fittyet hányó, végzetes hatásaira: (1) http://works.bepress.com/milan_meszaros/33/ vagy (2) http://works.bepress.com/milan_meszaros/34/. Ezek a munkák mind a termodinamika első főtételére, azaz az energiamegmaradás elvére épültek.
Végül megemlítem, hogy általában a következőképpen szoktam meghatározni a megújuló energiá fogalmát: "Megújuló az az energia, amely a rendszerből számottevő rendszerbeli következmények nélkül –ismétlődően– kivehető." Ebből a meghatározásból talán még nyilvánvalóbb, hogy ilyen energiákkal -a fizika törvényei szerint- jelenleg nem rendelkezünk. Ami más szavakkal azt jelenti, hogy a megújuló energiák fogalma tudományellenes.
Röviden tehát ennyit a fenntartható fejlődés megújuló energia fogalmáról.
2012. október 6.
|
|