Reális Zöldek Klub - A bajai főiskola 50 éve

Tisztelt Bizottsági Tagunk!
Legutóbb egy rövid hírben adtam tájékoztatást arról, hogy a bajai főiskola műszaki (és gazdasági) fakultásának sorsa - a legutóbbi személyi döntések meghozatalával (dr. Szlávik Lajos intézetvezető főisk. tanár nyugdíjazásával és a kar dékánjának, dr. Melicz Zoltánnak megbízatása alóli felmentésével), valamint a főiskolának a pécsi egyetemhez tervezett kapcsolásával - elbizonytalanodott. A mellékelten küldött cikk is erre utal!

Magánvéleményem szerint a bajai környezetvédelmi és vízügyi szakmérnökképzés elmúlt másfél évtizedes felfuttatásában és sikereiben meghatározó szerepe volt dr. Szlávik Lajosnak és közvetlen munkatársainak, s félő, hogy a jövőben a magyar vízügyi szolgálatnak - közigazgatási megosztottsága után - még szakember utánpótlási tekintetben is nehézségei lesznek.
Szíves tájékoztatásul, üdvözlettel: Fejér László

Kedves Kollégák!

A vízügy szétverésének egy újabb állomásához érkeztünk! Csak azt tudnám, hogy ez kinek áll az érdekében, és miért? Hova vezet ez az út?

Árvizek, belvizek, aszályok, vízszennyezések, környezeti katasztrófák egyre gyakrabban, és kiszámíthatatlanul követik egymást, a Duna és a Tisza vízgyűjtőjén. Észak-Magyarországon, Nyugat-Dunántúlon, Ajka-Devecser-Kolontár környékén, az Alföldön, a Tisza-mentén élők és a mezőgazdaságban dolgozók a közelmúltban saját bőrükön érezték, érezhették a fenti katasztrófák - emberéletet, és jelentős vagyoni károkat is okozó - hatásait, és ennek hosszabb-távra kiható következményeit! Az ország (ivó)víz-, árvíz-, energia-, élelmiszer-biztonsága veszélyben van, importfüggőségünk nő, export-lehetőségeink csökkenek, a nemzetközi versenyben lemaradó-félben vagyunk, még azokban az ágazatokban is, ahol nemrégen még az elsők között voltunk!

A mindenkori politikai döntéshozók, a rendszerváltás utáni, egymást követő kormányok képtelenek voltak érdemi, gyakorlati intézkedéseket tenni a mindenki által ismert problémák megoldására, a biztosan bekövetkező károk megelőzésről nem is beszélve!

Mindig a bekövetkezett károk után "kullogtak", több-millió ember életét, biztonságát veszélyeztetve, és tényleges "kárpótlás" helyett, részleges "kárenyhítés"-re rendezkedtek be! A nemzetgazdasági szinten bekövetkezett károkkal és az "elmaradt haszon"-nal nem számoltak! Mert, ha számoltak volna, kiderült volna, hogy mennyivel olcsóbban "megúszhatták" volna, ha pl. tervszerű, integrált vízgazdálkodást, vízkészletgazdálkodást folytattak volna, és kezükbe vették volna a "vízkormányzás" lehetőségét is, tanulva a múltból (gr. Széchenyi István, Vásárhelyi Pál, Baross Gábor, stb.), támaszkodva a hazai és nemzetközi hírű, magyar vízügyi szakemberekre (Lampl Hugó, Mosonyi Emil, Dégen Imre, stb.)!

De sajnos, nem ez történt! Lássuk csak:

Ki emlékszik már az "Alföld"-programra, a "Tisza"-tervre, hol van a Duna-, a Tisza-, a Balaton-, és a Termál Komplex Program, a Duna-Tisza-közi Homokhátság vízpótlása, az Alföldi Tanyavillamosítási Program, az eredeti Vásárhelyi Tervről nem is beszélve! A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése / VTT I. ütemében 6 árvízi-árapasztó tározót kellett volna megvalósítani, 2007. végéig, 160 MrdFt költségelőirányzattal, ebből az előírt eredeti határidőre semmi nem valósult meg! Kit vontak felelősségre a döntéshozók, és a végrehajtásért felelős felső-szintű vezetök közül? (nem a gátőrnél kellene kezdeni!)

A Bős-Nagymarosi Vízlépcső-rendszerrel kapcsolatos Hágai-per óta - a Duna Kör és szétesése után alakult, civil-szervezetnek álcázott, radikális "ál-környezetvédők" aknamunkájának eredményeként - a mindenkori kormányok és kormánypártok szintjén - a média segítségével - Hazánkban a vízenergia nem számít se "fenntartható"-nak, se "megújuló"-nak, a hajózás nem számít "környezetbarát"-nak, és a duzzasztás, ill. a vízlépcső-építés még mindig "szitok-szó"! Kérdezzék meg, hogy mi erről a Szigetköziek véleménye, 20 évvel a Duna elterelése után!

Ennek eredménye:

- a vízügyi szolgálatban, a vízügyi létesítmények tervezésében, kutatásában, megvalósításában, üzemeltetésében résztvevők - fentiek szellemében történő - megfélemlítése, a tervezési-, végrehajtási feladatok kiadása, a szakmai szempontok érdekében megszólalók szisztematikus eltávolítása. Ebben a sorban a vízügy állami igazgatásának folyamatos átszervezése, a szakmai vezetők - helyettes államtitkárok, főosztályvezetők, stb. indoklás nélküli, vagy szubjektív szempontokra történő hivatkozással történő felmentése, a vízügyi szolgálatnak a BM-hez - a közmunkák ürügyén (?) történő - áthelyezése, a vízügyi igazgatók, nemzeti park igazgatók sorozatos - indoklás nélküli - felmentése, a VITUKI , a Környezetvédelmi és Vízügyi Szakkönyvtár megszüntetése, stb.

- az EU Vízkeretirányelv lényegének tudatos félreértelmezése, egyes kapcsolódó dokumentumok elhallgatása (vízenergia-hasznosítás, árvízvédelem, hajózás, stb.?) alapján elkészült a "Duna-vízgyűjtő magyarországi része Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervé"-t jóváhagyó Kormányhatározat Alkotmánybíróság által történt megsemmisítése

- az Európai Unió Duna Régió Stratégiájának / EUDRS magyar részanyaga - amelyből egyes szakértők véleménye szerint csak 2 dolog hiányzik: a "Duna", és a "Stratégia"!

- a Duna - mint nemzetközi víziút - hajózhatóságának javít(gat)ására - EU támogatással kidolgozott, féloldalasra sikeredett, tanulmányterv kudarca, amely az EU támogatás visszafizetését jelenti, stb.

A fentiek után a közelmúltban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium / NFM hajózással foglalkozó, és a hazánkat a Nemzetközi Duna Bizottságban, és az EUDRS PA1a-ban képviselő kollégánkat küldték nyugdíjba, és most a vízügyi oktatás egyik fellegvárának szétverése, ill. a Főiskola hírnevét itthon és külföldön öregbítő kollégánk nyugdíjazása van folyamatban!

A média hallgat, a szakma - egy-két kivételtől eltekintve (lásd: Mérnök Újság 2012.10. sz. kivonata) - hallgat, közben az országban az árvíz, belvíz, az aszály, stb. pusztít, a Duna és a Tisza vize (Tiszalök és Kisköre kivételével, de azok még jóval a rendszerváltás előtt létesültek! Tiszalöki Vízlépcső, és ezzel a Körös-völgy vízellátása kapcsán meg kell említeni Mosonyi Emil nevét, és tevékenységét! lásd: www.realzoldek.hu) hasznosítatlanul folyik át Hazánkon, és csak károkat okoz, akkor is ha sok, akkor is ha kevés van!

Ilyen (vizekben) gazdag ország vagyunk? És mit fog csinálni, kitől fog tanulni a következő generáció, ha a mostani szakember-gárdát rövid-úton, a "vízi-úton" kivülre teszik?

A döntéshozóknak el kellene gondolkozni ezen, és sürgősen körül kellene nézni Európai folyóin, ill. a Rajna-Majna-Duna-mentén, az alattunk és felettünk történő fejlesztések, korszerűsítések kapcsán, amelyek mind egy egységes európai belvízi hajózási hálózat létrehozását szolgálják, EU támogatással, az integrált tervezés, komplex fejlesztés és finanszírozás és a többcélú hasznosítás figyelembe vételével! (lásd: www.realzoldek.hu honlapon, pl. Európai folyóvölgyek komplex hasznosítása c. cikk-sorozatom!)

Nem olyan régen Dégen Imre sírjánál, születésének 100. évfordulóján - a vízügy akkori irányítójának szájából - elhangzott, a magyar vízügyi szolgálat hazai és nemzetközi hírnevét méltató szavak, köszönő viszonyban sincsenek az azóta történtekkel:

http://www.youtube.com/watch?v=fLa9jBh0E5M 9:53
2010.11.08. Farkasréti temető. Emlékezés Dégen Imrére születésének 100. évfordulóján.
pvpstudio töltötte fel ezen a napon: 2010.11.08.
Dégen Imre születésének századik évfordulóján a Farkasréti temetőben Dr. Illés Zoltán államtitkár emlékezett a magyar vízügy kiemelkedő szervezőjére. Ennek a ténynek a hírértéke vitathatatlan, és nem igényel kommentárt. Megjegyezzük, hogy az esemény utáni napon, a BME dísztermében százéves születésnapján Mosonyi Emil akadémikusra emlékeztünk, és bronzszobrát avattuk a BME udvarán, de a világhírű akadémikusra a kormányzat részéről ott senki sem emlékezett.
Kategória: Emberek és blogok
Címkék: Dégen Imre Mosonyi Emil Illés Zoltán vízügy

Érdemes a fentieken elgondolkozni, és a tanulságokat mielőbb levonni! Megszólalhatna a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (több osztálya is érdekelt, ill.érintett a témában!), a Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága, az Országos Környezetvédelmi Tanács, stb. (ha egyes, meghatározó képviselői fel tudnának nőni a feladathoz, és el tudnának szakadni a Duna Kör, a Duna Charta, a Védegylet, a WWF-Magyarország és a Greenpeace-Magyarország, valamint az MTA Szigetközi Munkacsoportja és a Reflex "Környezetvédő" Egyesület által szívósan képviselt, de hosszabb-távon "Fenntarthatatlan" álláspontjától, és szemléletet-, paradigmát / paradogmát tudna váltani, "pre-koncepciók" nélkül!)

Végezetül - Reich Gyula mellékelt cikkének címére utalva - csak egy kérdés: Tényleg túl vagyunk a "zavaros" vizeken?

Baráti üdvözlettel:

--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033

Mellékletek letöltése!