Reális Zöldek Klub - A DUNASZAURUSZ ÜGY ÉS A NAGYPOLITIKA

Az évtizedek óta húzódó vízlépcső ügyben valami megmozdulni látszik. A Szigetközben százezer aláírás gyűlt össze az áldatlan helyzet rendezésére, a Tudományos Akadémián október 11-én nagy tudású szakemberek elemezték a vízenergia kérdését, és a Jobbik kezdeményezte a vízlépcső ügy újbóli napirendre tűzését.

A félresikerült rendszerváltás után éppen ideje lenne az eddig tabuként kezelt, szőnyeg alá söpört kérdéseket nyilvánosan megtárgyalni, ha másért nem, hogy a politika végre képes lehessen
vissza szerezni az emberek megbecsülését.
Nem véletlen ugyanis, hogy a rendszerváltást egyre gyakrabban nevezik gengszterváltásnak, arra utalva, hogy az abban szerepet játszó korrupt
politikusok egyfajta "spontán privatizálás" során megszerezték az állami és szövetkezeti tulajdonban lévő nemzeti vagyon jelentős részét. Valójában persze a nemzeti vagyon nagyobb része főleg
multinacionális cégek, valamint a mögöttük álló nemzetközi "pénzügyi befektetők" vagyonát gazdagította, bár a 89-es paktumpolitikusoknak is
jutott belőle részesedés.
A rendszerváltás kísérő jelensége volt a "Dunaszaurusz" ügy, amelyről a vízlépcső ellenes mozgalmárok azt állították, hogy ez idézte elő a
rendszerváltást. Ennek azonban éppen az ellenkezője igaz. A felbomló félben lévő szovjet birodalom egyenes következménye volt a
rendszerváltás, és éppen a rendszerváltás tette lehetővé, hogy a félig megépült nagymarosi vízlépcsőt lebontsák, és megakadályozzák a
Dunakiliti duzzasztó üzembe helyezését, hiszen a Kádár féle proletárdiktatúra idején ilyen mozgalom ki sem alakulhatott volna.
Ami a szocialista nagyberuházásként beállított nagymarosi vízlépcsőt illeti, ennek tervezését és megvalósítását annak idején még vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó rendelte el, csakhogy a világháború miatt a terv meghiúsult, majd évtizedekig tartó szunnyadás után a
vízügyi szakemberek javaslatára a végnapjait élő Kádár rendszer idején került ismét napirendre.
A "Dunaszaurusz" megnevezés kétségtelenül ügyes marketing fogásnak bizonyult annak érdekében, hogy eltereljék a figyelmet a "spontán
privatizálás" során lezajló folyamatokról, bár adekvátabb lehetett volna mondjuk a Duna-kisegér megjelölés, tekintve, hogy a világ más
részein vannak vízlépcsők 20-szor akkora esésmagassággal, és vízerőművek 100-szor nagyobb teljesítménnyel.
A részben megépült mű visszabontásának hatása katasztrofálisnak mondható. Leépült csaknem a teljes hazai hajógyártás és a világhírű
magyar Duna-tengeri hajózás, miközben sikerült két évtized alatt megduplázni a földgáz import függőségünket, jelentősen fokozva hazánk
kiszolgáltatottságát, zsarolhatóságát, amelynek a hatását a jelenlegi kormány is a saját bőrén kénytelen tapasztalni.
A közvélemény tudatos félrevezetése azonban a mai napig tovább folyik.
Elhitették a közvéleménnyel, hogy a Hágai Pert megnyertük, azonban az ítélet hiteles szövegét azóta sem tették közzé.
Ráadásul Illés Zoltán államtitkár egy TV interjúban úgy nyilatkozott, hogy a nagymarosi erőmű beruházás 600 év alatt sem térülne meg.
Bécs-Freudenau-nál azonban megépült a nagymarosi vízlépcsővel és erőművel azonos műszaki paraméterű létesítmény, amelynek a megtérülési idejét 15 évre becsülték az osztrák szakemberek. Arra nincs válasz,
hogy nálunk miért lenne 40-szer hosszabb a megtérülési idő.
A neoliberális zöldek legnagyobb szégyene alighanem a Dunakiliti duzzasztómű üzembe helyezésének megakadályozása volt, amellyel magyar területen lehetne szabályozni a régi Duna mederbe, és a Mosoni Duna ágba kerülő víz mennyiségét, és nem kellene reménytelenül alkudozni a szlovákokkal a vízmegosztásról.
Ami pedig azt az érvet illeti, hogy a nagymarosi erőmű úgysem tudna működni, hiszen "nincs elég víz, mert a szlovákok elterelték", ez teljesen megalapozatlan, hiszen a Bősi Vízlépcsőnél átfolyó víz vissza kerül az eredeti Duna mederbe, így Nagymarosnál is és Budapestnél is a
teljes vízhozam halad keresztül.
Nem kétséges, hogy sok jóhiszemű ember azért támogatta a vízlépcső ellenes mozgalmakat, mert úgy hitte, ezzel segíti a kommunista
diktatúra lebontását, azonban az eredmény csupán az lett, hogy a nemzeti vagyon jelentős része külföldi spekulánsok kezére került, miközben az ország megfosztotta magát számos fontos erőforrástól.
A fentiekkel kapcsolatban részletesebb információk találhatók a csatolt pdf fájlokban, amelyek tartalma:
* A nagymarosi vízlépcső ügy fontosabb eseményei, időrendben
* A Hágai Perben született ítélet rövid kivonata
* Egy előadás diaképei a Duna duzzasztásával kapcsolatban

2012. november

Dr. Héjjas István
aranydiplomás mérnök

Mellékletek