Reális Zöldek Klub - Mészáros Milán: A jövő közgazdásza és közgazdaságtana

Az utóbbi idők legalaposabb, legextravagánsabb és legmeggyőzőbb közgazdasági érvelését adta Tomas Sedlacek "A Jó és a Rossz közgazdaságtana" című könyvében, amelyet a Washington Post kötelező olvasmánynak nevezett minden politikus és a közvélemény számára. Ezt a művet számtalan nyelvre lefordították, és nemrég magyarul is megjelent. Ajánlom mindenki figyelmébe.

Tomas Sedlacek bírálja azokat, akik szerint a közgazdaságtan csak matematikáról és pénzügyi modellekről szól. Állítja, hogy a gazdaságot alapvetően emberek döntései, erkölcsök és örök, időtlen értékek határozzák meg. Elmondja, hogy Marx szerint a vallás volt a tömegek ópiuma, ma pedig a közgazdaságtan az, amire vallási tisztelettel tekintünk. (Megítélésem szerint -többek között- ezért tart ott a világ, ahol. És, ezért jön egyik válság a másik után -mielőtt az előző lecsengene.) Helyére téve a közgazdaságtant, egyben rávilágít arra is: "... fontos nekünk, közgazdászoknak elmondanunk azt, hogy vigyázat, nem vagyunk tévedhetetlenek, nem ismerjük előre a jövőt, még akkor sem, ha szeretünk így viselkedni, amikor dobálózunk az GDP-vel, a munkanélküliséggel, meg az inflációval. De akkor sem látunk bele a jövőbe. Ezért a legfontosabb az, hogy tudatában legyünk a korlátainknak." (Ezt a kategorikus imperativust a természettudósok már több száz éve ismerik.)

Tomas Sedlacek filozófiai körültekintése, szakmai alapossága és erkölcsi hitelessége -a közgazdászok között- lenyűgöző. Könyvében újradefiniálja a közgazdász és a közgazdaságtan feladatát is: "A közgazdász feladata ... nem az, hogy a GDP növekedését ösztönözze, hanem az, hogy igyekezzen csökkenteni a gazdasági hullámok kilengését, hogy a hegycsúcsok alacsonyabbak, a völgyek pedig sekélyebbek legyenek. A gazdaság gyakran hajlamos úgy viselkedni, mint egy mániás depressziós beteg. Ma sokszor azt mondják, hogy a gazdaság depressziós állapotban van. Ez egy téves diagnózis. A helyes diagnózis az, a gazdaság mániás, bipoláris rendellenességtől szenved. És ez veszélyes, mert tudjuk, hogy a betegség mindkét végletében előfordulhat az öngyilkosság. Az amerikai válság egy tipikus mániás jellegű válság volt. Nem úgy kezdődött, hogy a gazdaság lelassult, a munkanélküliség pedig megnőtt. Nem, úgy tűnt, minden csodálatos, a GDP szárnyalt, a termelékenység magas, a munkanélküliség pedig alacsony volt. Csupa napfény, és akkor hitelen beütött a válság, és minden átfordult a másik, mániás depressziós fázisba. A közgazdász szerepe néha éppen az, hogy lassítsa a növekedést. Ha vissza tudtuk volna fogni a GDP növekedését ezekben az években, akkor utána a válság nem lett volna ilyen mély."

A Tomas Sedlacek professzorral készített interjú itt tekinthető meg: http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=-U1p6XUzqqk

Végül egy környezetvédelemmel is összefüggő megjegyzés. Az újradefiniált közgazdászi és a közgazdaságtani feladat egyben a kék gazdaság, illetve a valódi környezetvédelem felé vezető út, mivel általa a környezetvédelem már nem minősül pótcselekvésnek. Valószínű, hogy Tomas Sedlacek munkáira termékenyítőleg hatna a Reális Zöldek által kidolgozott Dinamikus és Organikus Fejlődés Elmélete.

Az igényeseknek üdítő olvasmány Tomas Sedlacek könyve, a vele készített interjú pedig izgalmas és élvezetes "mozi", amit egyetlen, jövőre odafigyelő ember sem hagyhat ki. Legyen ez május 9. valódi ünnepe!

2013. május 9.