Reális Zöldek Klub - El akarják titkolni az igazságot!

Az Országgyűlés 1990 és 1996 között a külföldi tőkebefektetőket jog és létbizonytalanságnak tette ki!

Az MSZP és FIDESZ, el akarja titkolni a magánosítás folyamatát?
Miért vonta vissza az MSZP frakció parlamenti vizsgálóbizottsági kezdeményezését, amely arra irányult, hogy a parlament tárja fel az E.ON-gázüzletág megvásárlásának hátterét?
Miért szólította fel Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a szocialistákat, vonják vissza aláírásukat a javaslatról?

Nem azért mert azon a Jobbik képviselőinek szignója is szerepel, állítják a reális zöldek!

El akarják titkolni az igazságot, azt, hogy alkotmányellenes és törvénysértő volt a magánosítás, állítják a reális zöldek. A Horn kormány 1994 decemberében az országgyűlés felhatalmazása nélkül döntött az energia szektor privatizációjáról, a FIDESZ az 1998 választások előtt megígérte kormányzó pártként felülvizsgálja a privatizációt. Az első Orbán kormány a FIDESZ választási ígérete ellenére nem vizsgálta felül az energia szektor privatizációját.

Az energia szektorban valójában nem is privatizációra, került sor, hanem magyar állami tulajdonból más államok tulajdonába kerültek a nemzeti vagyont, közvagyont jelentő vállalatok nagy része.

A zártkörű pályáztatás sértette az alkotmányos elvet és pozitív diszkriminációt biztosított a meghívottak részére, köztük az E-ON számára.
Az 1990-96 közötti időszak magánosítása során a törvényalkotási és jogalkalmazási folyamat, mulasztásos alkotmánysértő volt. Parlamentereink 6 évén keresztül olyan jogszabályokat fogadtak el, amelyek révén a köztulajdont úgy értékesíthették, az aktuális kormányok vagyonkezelő szervezetei, hogy sem a vétel időpontjában, sem azt követően nem szerzett tudomást sem a Magyar Országgyűlés, sem az ország lakossága arról, hogy a több ezer milliárd forint értéket képviselő, de „csak 800 milliárd Ft-ért eladott” magyar nemzeti vagyon tárgyai mikor, kinek, milyen fizetési konstrukció mellett, milyen vételárért kerültek elidegenítésre.

A Polgári törvénykönyvben rögzített elővásárlási jogot is sértette a privatizációs vagyonértékesítés. A közvagyon körébe tartozó vagyontárgyak mindnyájunk osztatlan eszmei tulajdonközösségében voltak, így a tulajdonostársaknak – köztük a reális zöldeknek – törvényen alapuló elővásárlási joga lett volna. A Vagyonértékesítők által elkészített nyilvános eladási ajánlatok ugyan felhívták a tulajdonostársakat, a joguk gyakorlására, azonban a vagyonértékesítők rendszeresen lefelé tértek el anélkül, hogy a potenciális vevő által megkívánt vételárösszegről és annak fizetési módjáról tájékoztatták volna újból az előadót, noha az előnyösebb vételár esetén a társtulajdonosoknak ismételten joga lett volna elővásárlásra. (Az írás készült dr. Tompos Judith ügyvéd, Új Magyarországnak 1966-ban adott nyilatkozata alapján is.)

Az Új Magyarország újságírója M.B. A utolsó kérdése a Ügyvédnőhöz a következő volt:
Mit gondol, mi lesz akkor, ha külföld jó megítélése és más okok miatt e kormányzat nem adja meg a vagyonértékesítések érvényességi feltételeit?
Az Ügyvédnő válasza: Akkor a megszerzett vagyonok tulajdonosai, így a külföldi tőkebefektetőket is kiteszik a jog és létbizonytalanságnak. Ekkor pedig joggal kovácsolnak majd politikai tőkét e mulasztásból azok, akiknek ehhez lehet erkölcsi alapjuk. Csak ekkor minősítenék semmisnek valamennyi szerződést, ami esélyt adna az eredeti állapot helyreállítására.

A reális zöldeknek van joguk követelni az eredeti állapot helyreállítását.

Kerényi A. Ödön, állami díjas, nyugalmazott vezérigazgató helyettes, vasdiplomás mérnök a villamosenergia eladásáról:
„ A BNV beruházás befejezésének elmaradása miatt keletkező kár a szakértői felmérések szerint, 1998-as árakon kerekítve közel 1.45 milliárd USD-ra becsülhető. Ennek összetevői a feleslegessé vált beruházások, a törlesztendő hitelek, az évi 1.2 milliárd kWh osztrák villamosenergia-export többlet önköltsége, a meg nem valósult erőműi kapacitások pótlásához szükséges beruházások, a meghiúsult berendezés szállítások kötbérei, az elmaradt termelés pótlásához szükséges többlet tüzelőanyag, stb. Vessük ezt össze azzal a tényszámmal, hogy a villamosenergia-ipar privatizációjából a magyar állam mindössze 1.25 milliárd USD-t kapott. és ezen stratégiai iparág zöme külföldi tulajdonba került.”