Mészáros Milán: A Nap polaritásváltásának földi következményei
Dátum: 2013. November 13. Wednesday, 20:53
Rovat: Tudományos


A Varsóban holnap kezdődő, az ENSZ által szervezett zöld szevezetek klíma-beszélgetésein minden bizonnyal kificamodott interpretációt kap a Haiyan tájfun és annak pusztító hatása.

A Világ Meteorológiai Szervezete szerint az idén már 86 tropikus vihar pusztított a Fölfön. A zöld klíma-beszélgetéseken ez a tény nyilván olyan interpretációt fog kapni, hogy ezek relatív gyakoriságának fokozódása, továbbá relatív erősödése az ember által okozott klímaváltozás következménye. Az embernek az ilyen sületlenségek tömeges terjedése kapcsán gyakran olyan érzése van, hogy az emberiség elbutulása feltartózhatatlan, és a tudomány rezisztenciája mintha visszafelé haladna az időben.

Ugyanis tény, hogy befejeződéséhez közeledik a Nap polaritás-váltása. Ez azt jelenti, hogy az ellentétes pólusok a Nap északi féltekéjén már a nyáron felcserélődtek, és a folyamat a délin is hamarosan véget ér. Ez nemrég is megerősítésre került a kaliforniai Stanford Egyetem tudósainak megfigyelései alapján: http://www.hirado.hu/Hirek/2013/11/13/11/Hamarosan_befejezodik_a_Nap_polaritasvaltasa.aspx

A jelenség lényege, hogy a Nap polaritása 11 évenként, a napciklus maximuma környékén átfordul. Ilyenkor a központi csillag belső dinamója, a naptevékenység más folyamataival is összefüggésben, gyakorlatilag újraépíti önmagát. Ugyan a pólusok cseréjét kiváltó és irányító belső mechanizmust mindmáig nem tudták megfejteni, az egyetem Wilcox Napobszervartóriumának kutatói 1975. óta napi gyakorisággal követik nyomon a Nap mágneses terének működését. "A polaritás átrendeződése igen nagyszabású folyamat, amely néhány hónap leforgása alatt megy végbe" -magyarázta Todd Hoeksema a "helycseréről" készült videóüzenetében. Véleménye szerint a hullámszerű változás az egész Naprendszerben érezhető lesz, a helioszféra - a Naprendszernek az a tartománya, amelyet a csillag részecskesugárzása, a napszél tölt ki - jócskán túlnyúlik majd a Plútó pályáján.

Az ellentétes töltésű mágneses részek helycseréje a stanfordi tudósok megfigyelése alapján fokozatosan megy végbe. Az egyenlítő mentén megjelenő napfoltok -heves mágneses tevékenységek területei- szétterülnek a sarkok felé, magukkal húzva a mágneses mezőket, amelyek menet közben fokról fokra semlegesítik az előző ciklusban ott megtelepedett ellentétes töltést. A nullaszint "beállása" után aztán a mágneses terek újra erőre kapnak, de ellentétes töltéssel: a polaritás átfordul. Hoeksema közlése szerint a mostani, 24. napciklusban lezajló átrendeződés egyik érdekessége, hogy a váltás időbeli eltéréssel zajlik le a két féltekén. A másik pedig az, hogy a sarkok körül képződött mágneses terek erőssége két-három évvel ezelőtt csupán a fele volt a napciklus minimumán általában tapasztalt szintnek. Ebből következik, hogy a soron következő ciklus gyengébb lesz. (Ami persze rossz hír a klíma-csalóknak.)



A Nap mágneses kavdrupólusa: http://works.bepress.com/milan_meszaros/48/


A mágneses mezők átalakulása időben egybeesik a naptevékenység csúcspontjával, jóllehet a kettő között nincs ok-okozati összefüggés. A napciklus maximumát nemcsak az egyenlítő környékén feltűnő, sötétszínű napfoltok számának megugrása jelzi, hanem a napkitörések és koronakidobódások megszaporodása is - ezeket azonban nem a ciklikus rendet követő polaritáscsere váltja ki. A kilökődő töltött részecskék mindazonáltal hatással vannak a Föld mágneses terére, gyengíthetik a GPS-rendszereket és az energiahálózatokat, miközben tündöklő sarki fények jelenhetnek meg a pólusokon. A Jupiteren viharok alakulhatnak ki, a Szaturnuszon pedig szintén fényjelenségek játszódhatnak le.

Nemrég arról is beszámoltunk ( http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=1398 ), hogy orosz megfigyelések szerint 2013. október 30-án és 31-én, valamint a november 11-ével kezdődő héten a Nap erős mágneses viharokat produkált és produkál, amelynek hatásai sokkal erősebbek a rövid távú éghajlatváltozásra, mint amit az emberiség eddigi története során összességében kifejtett. Ez egyébként összecseng a fenti stanfordi eredményekkel.

Ennek ellenére, az elbutuló vagy elbutító mozgalmáraink a Haiyan tájfun pusztítását is az ember által okozott klímaváltozásnak tudják be, holott, az nyilvánvalóan a fokozott Naptevékenység következménye. Nehéz elképzelni, hogy épeszű ember ezt a hazugságot vagy csalást hogyan tudja kibírni.



A Haiyan tájfun pusztítása a Közép-Fülöp Szigeteki Tacloban városában


2013. november 13.







A cikk tulajdonosa: Reális Zöldek Klub
http://realzoldek.hu

A cikk webcíme:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=3398