Reális Zöldek Klub - Mészáros Milán: A galaktocentrikus világkép

A 21. században, a 2013. év végén -talán végre- elérkezett az idő, hogy az emberiség megtalálja világának valódi mozgatóit, valamint gondolkodásának és szellemének tengelyét, s végül létezésének centrumát, az élet minden területén.

Ahhoz azonban, hogy az emberiség megtalálja végre önmaga mércéjét, illetve valódi viszonyítási alapját, egy kicsit körül kell néznünk -egyelőre még csak- a szűkebb univerzumban, másfelől viszont a tágabb világunkban.

Amikor egy holdtalan sötét éjszakán az égre emeljük tekintetünket, akkor egy halványan fénylő, elmosódott sávot látunk észak-déli irányban. Ez a Tejút, amelyről őseink azt gondolták, hogy Csaba királyfi seregének nyoma, melyet lovaik hagytak az égen. Ezért a magyar mitológiában "Hadak útjának" is nevezik a Tejutat. Egy távcső segítségével elődeink is könnyen láthatták volna, hogy a Tejút rengeteg apró fénypontra bomlik, amiből könnyen rájöttek volna, hogy a Tejútat több milliárdnyi csillag alkotja. Ezen csillagok egyike a Napunk is, és mi valójában belülről szemléljük a Tejútrendszert. A Tejútrendszer pedig a galaxisok egyike. A galaxis a görög galaktosz szóból ered, amely egyaránt jelent "tejet", valamint "tejcukrot" is.

1. A galaktocentrikus világkép

Kevéssé ismert tény, hogy a Nap, illetve a Naprendszer egy olyan ellipszis pályán kering a Tejútrendszer középpontja körül, amelynek egyik gyújtópontjában a Tejútrendszer magja helyezkedik el. Ezt a tényt már több -klímatológiával és megújuló energiával kapcsolatos- előadásomba is beépítettem: http://works.bepress..com/milan_meszaros/48/ Ebben az előadásban is szerepel az alábbi kép.

Bár a képen nem látható, de a Nap -illetve a Naprendszer- 226 millió év alatt tesz meg egy teljes fordulatot a Tejútrendszer középpontja körül. (Itt egy szupermasszív fekete lyuk helyezkedik el.) Vagyis, amikor a Nap előzőleg a jelenlegi pálya-pozícióban tartózkodott, akkor még dinoszauruszok éltek a Földön. Ez azt is jelenti egyben, hogy a Nap a Föld 4.6 milliárd éves kora óta 20.4 fordulatot tett meg a Tejútrendszer magja körül. Álljon itt néhány sebesség viszonyításként. A Föld tengelyforgásából származó sebesség 1770 km/h, a Föld Nap körüli keringési sebessége 108000 km/h, a Nap Tejútrendszer középpontja körüli 26000 fényév távolságú elliipszis nagytengelyű keringéséből adódó sebesség pedig 780000 km/h. (Vagyis, a Föld felszínének egy pontja 1770+108000+780000=889770 km/h sebességgel száguld a Tejútrendszerben.) Tehát, a Nap és a Naprendszer majdnem 1 millió km/órás sebességgel száguld a Tejútrendszerben. A forgás iránya pedig olyan, mint a középpont felé haladó spirálon történő mozgásé. (Lásd az alábbi ábrát.) A Napban lejátszódó magfúzió miatt a Napnak még 7 milliárd éve van addig, amíg teljes üzemanyagát elégeti. Ez további 31 keringést jelent a Tejútrendszer magja körül. Vagyis, nem a Nap kering a Föld körül (ptolemaioszi világkép), de még csak nem is a Föld a Nap Körül (kopernikuszi világkép), hanem mindkettő a Tejútrendszer középpontja körül kering (3D), miközben a háromdimenziós mozgás -Nap pályára merőleges- kétdimenziós vetülete a Föld Nap körüli keringése az ismert ellipszis pályákkal. Ez pedig két ellipszis pályára "felcsavart" spirálmozgás: http://www.neumann-alpha.org/the_earth_does_not_revolve_around_the_sun.mp4 Többek között ez azt is jelenti, hogy például az általános relativitáselméletet úgy kell kiigazítani, hogy annak geodetikusai kiadják a Földnek a Tejútrendszer középpontja körüli spirálmozgását: http://www.neumann-alpha.org/spiral_motion.htm

Talán ismert, hogy 2010. május 22-én a lengyelországi Frombork (Frauenburg) székesegyházában ünnepélyesen újratemették Nikolausz Kopernikusz-t (Nicolaus Copernicus-t), a heliocentrikus világkép megalkotójának földi maradványait. Kopernikusz hatalmas csatát vívott a heliocentrikus világkép elfogadtatásáért, elismertetéséért és térhódításáért. Küzdelme azért volt reménytelenül nehéz, mert a ptolemaioszi (a geocentrikus) és a kopernikuszi (heliocentrikus) rendszer -az állócsillagokhoz viszonyított (virtuális) mozgás tekintetében- ugyanazokra a matematikai eredményekre (efemeriszekre) vezetett. Annak ellenére, hogy a hozzájuk tartozó világképet illetően a kopernikuszi rendszer sokkal fejlettebb volt a ptolemaioszinál. Azóta azonban a tudomány és az élet minden területén lezajlott a "kopernikuszi fordulat", aminek eredményeit vagy gyümölcseit szükségtelen itt bemutatni. A galaktocentrikus mozgás azonban nem pusztán a világképet illetően különbözik a heliocentrikus mozgástól, hanem dimenzionálisan és minőségileg is. Egy spirálmozgás ugyanis már nem egyszerű kúpmetszet, mint például az ellipszis. A galaktocentrikus mozgás az általa hordozott világképet illetően is jelentősen különbözik a heliocentrikustól, mivel a spirálon -és nagyobb időtávon (például földtörténeti korokban)- mozogva például az állócsillagkép és a csillagközi környezet is teljesen megváltozik, s csak 226 millió év után ismétlődik. (Gondoljunk például a Naprendszerbe kívülről "betévedt" objektumokra, valamint a dinoszauruszok kipusztulására, stb.) Az új mozgásnak megfelelően természetesen át kell definiálni például az efemerisz idő másodpercét is. Ez az az idő, amelyhez a földön minden órát -például a kvarc vagy atom órákat is- hozzáigazítanak. (Ez különösen fontos például a haditengerészetben, mivel az atommeghajtású tengeralattjárókról indítandó ballisztikus rakéták esetében nagyon fontos a találati pontosság.)

Mint ahogy a kopernikuszi fordulat is átalakított mindent a a tudomány és az élet területén, úgy a galaktoszi-fordulat hasonló forradalmat fog hozni ugyanott. A "galaktocentrikus mozgás", a "galaktocentrikus világkép", vagy a "galaktoszi fordulat" jelen sorok írójának elnevezései, amelyek itt és most kerültek bevezetésre. Ahhoz, hogy az emberiségre ne omoljon rá a "galaktikus farkasvaksággal" összeeszkábált kétdimenziós világ, egy galaktoszi fordulatnak kell végbemennie a tudomány tárgyának (újra-) értelmezésében, a művészetekben és a politikában stb. is. A tudomány tárgyát illetően például egy ontológiai (lételméleti) kiterjesztésre van szükség, amelynek során az immateriális vagy szellemi szférát is be kell majd vonni a vizsgálat tárgyába. Például így: http://www.youtube.com/watch?v=EBRjo3hNLJs&feature=youtu.be A politikában és a gazdaságban pedig fel kell adni azt a szűklátókörűséget, amely röptelenné teszi az emberi létet.

2. A kopernikuszi környezetvédelem

Sajnos a klímatológiáról, a megújuló energiák témaköréről vagy a környezetvédelmről is az mondható el, hogy eddig lényegében heliocentrikus világképben mozogtak. Itt a heliocentrikus azt jelenti, hogy az ember önmagától való elidegenedése következtében a környezet élvez elsőbbséget az emberrel szemben. Ezeken a területeken azonban már a ptolemajoszi világkép -vagy egy "ptolemajoszi fordulat"- is hatalmas előrelépés lenne. Ez azt jelentené, hogy az ember élvezne prioritást a környezettel szemben.

Természetesen, a cél itt is a galaktoszi világképnek való megfelelés kellene, hogy legyen. Ez azt jelentené -amit a Reális Zöldek egyébként már régóta hangoztatnak-, hogy az ember középpontba való állítása mellett a Napból és a Naprendszerből, valamint a galaktikus és intergalaktikus térből érkező domináns hatásokat is figyelembe kell venni a vizsgálatokban. Ebben az értelemben ezen a területen is egy ontológiai kiterjesztésnek kell végbemennie.

Fenti gondolatok, illetve a mielőbbi galaktoszi fordulat jegyében kívánok elmélyedő-meditáló és világos látást kifejlesztő, s ezeket visszatükröző megnyilvánulásokkal teli boldog új évet mindenkinek!

2013. december 27-én, Johannes Kepler 442. születésnapján

Ui:: Tudós példaképem, Kepler volt az, aki saját sírfeliratára a következőt kérte:

"Mértem hajdan a távol eget,
Most már a Földnek árnyait mérem,
Végtelen égből jött ez a lélek,
Véges hantok alatt nyugszik a test."