Mészáros Milán: A Takarékbank-csata
Dátum: 2014. April 26. Saturday, 09:55
Rovat: Média


A kormány nemzetstratégiai célkitűzéseinek egyike a Takarékbank állami tulajdonrészének értékesítése. Az erre vonatkozó takarékszövetkezeti integrációról szóló törvény érvényre juttatását igyekszik akadályozni a Demján Sándor nevével fémjelzett Országos Takarékszövetkezeti Szövetség.

Ismert, hogy eddig nem volt a Fideszhez közel álló érdekköröknek nagybankja, most a Takarékbankból állami segítséggel létrehozzák ezt. Ez a lényege a takarékok integrációjáról szóló törvénynek. A kormány lépését ellenző Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövet­ség (OTSZ) elnöke bejelentette, hogy minden hazai, és ha kell, európai fórumon jogorvoslatot fognak kezdeményezni. A kormány az akcióval a Csányi Sándor vezette OTP befolyását szeretné csökkenteni, illetve annak ellensúlyát szeretné megteremteni. (Valójában ez volt az értelme a Csányi-Lázár konfliktusnak is.)





A Demján vezette OTSZ, illetve a vele együtt perlő Bólyi Takarékszövetkezet azt nehezményezte, hogy a Magyar Posta tavaly augusztus végén tulajdont szerzett a takarékszövetkezetek központi bankjában, a Takarékbankban, s így kisebbségbe szorította a takarékszövetkezeteket, akiknek ebből káruk keletkezett. A magyar állam –a Magyar Posta és az MFB együttes részvénycsomagja által– ezen tranzakció következtében vált többségi tulajdonossá a Takarékbankban.

A Fővárosi Törvényszék április 18-ai második tárgyalásán Bene Lajos bíró a következő ítéletet hozta: A következő tárgyalásig fel kell függeszteni a részvények átruházását, vagyis a Posta nem adhatja át az eladott részvényeket a Magyar Takarék Zrt.-nek -és senki másnak sem-, döntött a bíróság az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) kontra magyar állam perben. A bíró ezzel megtiltotta a Takarékbank privatizációjának lezárását. (Félreértések elkerülése végett megjegyezzük, hogy tehát van még mit privatizálni Magyarországon, vagyis a privatizáció korszaka még nem zárult le.) Továbbá a bíró az indoklásban idézte a korábbi alkotmánybírósági beadványt, amely szerint az integrációs törvény számos ponton alaptörvénybe ütközik. Többek között a magántulajdon sérelme és a részvényesek kényszer hatása alatti szavazása miatt. Végül, a bíróság szerint a törvény sérti a tulajdonjogot, a jogállamiságot és a versenyt, de ezt az AB-nek kell kimondania. Egyébként pedig „bizarr dolog nagypénteken ítélkezni, de bízom benne, hogy ez az ítélet jobb lesz, mint amit nagypénteken ünneplünk” –zárta le a tárgyalást Bene Lajos.

Azonban, a kormányoldal sem tétlenkedett. Miután komoly jogi akadályok gördültek a takarékszövetkezeti átalakítás végleges befejezése elé, -így a jelenlegi parlamenti ex-lex állapot miatt- a kormány egy határozattal és benne egy eddig ismeretlen értékpapír kibocsátásával szerezné meg a többségi tulajdont a Magyar Takarék számára. Akkor is az övé lehet a Takarékbank többsége, ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a takarékszövetkezeti törvényt. A kormányhatározat megteremtette az "átváltozó kötvény" fogalmát, amelynek lényege, hogy az akkor is hozzá segítheti a Magyar Takarékot a bank többségéhez, ha a bíróság gáncsoskodik. Ha ugyanis csak az MFB részvénycsomagja kerülne át a Magyar Takarékhoz -ezt nem támadja senki-, vagyis részlegesen, de lezárul a március 10-én aláírt adásvételi tranzakció, viszont a Posta részvényeinek az átadása az év végéig nem történik meg, akkor a Magyar Takarék kap még 600 milliónyi részvényt, átváltozó kötvény formájában az államtól. (A vevő, a Magyar Takarék –mögötte a Spéder Zoltán által irányított FHB-val, egy Vojnits Tamáshoz, a Takarékbank elnökéhez kötődő céggel, illetve néhány takarékszövetkezeti vezetővel– március 10-én írta alá az adásvételi szerződést a Postával és az MFB-vel.) Vagyis, ezzel a 600 milliónyi részvénnyel és az MFB csomagjával együtt a Magyar Takarék mindenképpen többségbe kerül a Takarékbankban. Ha pedig minden az eredeti terveknek megfelelően zajlik, akkor meg a Posta részvényeinek átvételével lesz meg a Magyar Takarék többsége. Leleményes trükk az állam részéről, az biztos. Majd meglátjuk mi lesz rá Csányiék és Demjánék válasza. Az biztos, hogy a hamarosan felálló új parlament egyik első teendője lesz a Csányi-Demján válaszra adott kormányzati válasz törvénybe foglalása. (Nyilvánvaló, hogy ha az április 6-ai választásokon kormányváltás következett volna be, akkor most Csányi és Demján állna jobban a kormánnyal szemben.)





A per április 18-ai tárgyalásán -jóval az ítélet kihirdetése előtt- a felpereshez került a TakarékBank ügyében hozott bírói végzés. A Fővárosi Törvényszék először azt közölte a köztévé Híradójával, hogy hétfőre kivizsgálják az ügyet, majd a Híradó adása közben mégis reagáltak és tagadták, hogy a határozathozatal előtt kiadták volna a végzést. Közlésük ugyanakkor újabb kérdéseket vet fel. Az ítélet ugyanis már 9 óra 13 perckor olvasható volt egyes hírportálokon, míg a bírói végzés kihirdetését csak 11 óra 50 perckor fejezték be. Továbbá, Bene Lajos bíró a tárgyalások során többször önellentmondásba keveredett, furcsa párhuzamokat vont az integrációs törvény, valamint a munkatáborok és a holokauszt között. Ezenkívül a bíró a korábbi álláspontjával szembefordulva fordult az AB-hoz, hiszen korábban ezt a taláros testület leterheltségére hivatkozva nem tette meg. Ilyen megdöbbentő, a korábbi álláspontjával teljesen ellentétes döntései előtt a bíró rendszeresen hosszú szüneteket rendelt el. Az áprilisi tárgyalást ráadásul már ítélethozatalra berekesztette, majd egy körülbelül egyórás szünet után mégis újranyitotta, és ekkor hozta korábbi álláspontjától merőben eltérő végzését is. Már pusztán az "időcsapda" is felveti a kérdést: Vajon elfogulatlanul ítélkezik ez a bíró? Ha az Alkotánybíróság megsemmisíti az integrációs törvényt, akkor vele együtt megsemmisül az átváltozó kötvény is, ami azt jelenti, hogy a csata kezdődik elölről. Ne kell azonban aggódni, mindkét félnek van veszteni valója, s a tét óriási, emiatt a következő két évben szinte napi téma lesz a Takarékbank-csata. Kimenetele azonban nem kétséges, ez a bank privatizálva lesz. Az azonban mindenképpen biztosnak látszik, hogy a privatizáció lezajlása után nagy átalakulások, illetve átalakítások lesznek a Takarékbankban, amely sok közép vezetőt és beosztottat fog érinteni. Ezúton is felhívjuk a kormányt, hogy saját meghirdetett politikája -pontosabban az érdem szerinti boldogulás- érvényre juttatása fölött őrködve hajtassa végre a bank teljes privatizációját.

Hajrá meritokratikus Magyarország, hajrá érdem-értékrendű magyarok!

2014. április 25.







A cikk tulajdonosa: Reális Zöldek Klub
http://realzoldek.hu

A cikk webcíme:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=3608