Reális Zöldek Klub - Mészáros Milán: Növekedés és ökológia

Alábbi írásban röviden kifejtjük a Reális Zöldek álláspontját a 2014. június 4-én a Parlamentben megrendezésre kerülõ "Fenntarthatóság–fejlõdés–növekedés" konferenciáról. Talán sikerül majd ezt a vitában élõszóban is elmondani.

A "fenntartható fejlõdés" fogalma körüli mai bizonytalanság már pusztán abban is megnyilvánul, hogy a fenti konferencia már címében sem tartalmazza a fenntartható fejlõdés fogalmát. Mintha a program szervezõi elbizonytalanodtak volna e fogalommal kapcsolatos belsõ indítékaikban. A programot áttekintve látható, hogy az -amellett, hogy a világban zajló tendenciákra próbál hangolni- egyértelmûen a Reális Zöldek 22 éve hangoztatott álláspontját követi, mivel -e fogalom körüljárásakor- már hangsúlyt kap a növekedés, illetve a fejlõdés is: http://www.greenfo.hu/programok/2014/06/04/fenntarthatosag-fejlodes-noevekedes-muhelykonferencia Örömteli ezt viszontlátni, de lehangoló, hogy mindez az RZK-ra való egyetlen utalás nélkül történik. Amint arra a Reális Zöldek több helyen is rámutattak - például a 20 éves a Reális Zöldek Klub rendezvénysorozatán: http://www.youtube.com/watch?v=6XAme9hUPMg&feature=player_embedded#t=3 -, e fogalom belülrõl úgy differenciálódott, hogy mára teljesen elidegenedett egykori önmagától. Más szavakkal, a fenntartható fejlõdés fogalma 22 év alatt oly módon alakult át, hogy annak jelentése teljesen átcsapott ellentétébe. A Reális Zöldek tudománytalannak ítélik e fogalom mindkét végállapotát, s így a mai jelentését is. Alábbiakban kifejtjük a Reális Zöldek mai álláspontját a fenntartható fejlõdésrõl.

A fenntartható fejlõdés fogalmának összeeszkábálása (Koegzisztenciában az ökológia és a fejlõdés)

1992-ben a Riói Konferencián a környezeti szempont mint a növekedés korlátja jelent meg. (Ahelyett, hogy a növekedés peremfeltételeként vagy motorjaként értelmezték volna azt.) Az így szembeállított ökológiai és növekedési szempont alapján határozták meg 22 évvel ezelõtt a fenntartható fejlõdést. Ennek lényege, illetve jelentése akkor, majd 1992. és 2005. között az volt, hogy a fenntartás kimondatlanul egy valamikori ökológiai állapot fenntartását jelentette. Így e hallgatólagosan posztulált ökológiai platformból kiindulva kötötték hozzá a fenntartáshoz a fejlõdést. Vagyis, csak az volt a megengedett vagy elfogadható fejlõdés, amely a valamikori ökológiai állapotot -mint a vonatkoztatási rendszer középpontját- változatlanul hagyta. Egy ökológiai platform eme kitüntetése nyilvánvalóan értelmetlen volt, mivel a földi környezet és benne minden élõ-rendszer az evolúció folyamatának valamely állapotában van az adott pillanatban. Így egy valamikori ökológiai állapot (platform) fenntartása értelmetlen, mivel minden ökológiai állapot változott az ember megjelenése elõtt is, és változik az ember megjelenése után is, azaz, az emberi tevékenységtõl teljesen függetlenül is. Ha azonban sikerülne fenntartani bármely ökológiai állapotot, akkor csak olyan fejlõdés lenne megengedett, amely az embertõl független természetes -szervetlen és szerves- evolúció összes hatását kompenzálná. Ez persze egy "természetellenes természet" (anti-természet) megteremtését jelentené, amely következményeiben sokkal rombolóbb és károsabb lenne az ökológiai környezetre, mint az ismert emberi tevékenység. És erre szuperponálódna még rá az emberi tevékenység kompenzálása, vagyis, egy anti-fejlõdés. Majd az így megmaradt lehetõségek terében kellene definiálni a fejlõdést. ... Más szavakkal, annak idején az anti-természet keretei között került meghatározásra az anti-fejlõdés, s az így elõálló fogalmi konstrukció volt 13 évig a fenntartható fejlõdés. Ez végsõ soron a növekedés teljes elutasítására, illetve kizárására vezetett.

Az idõ múlásával, valamint az egymást követõ sikertelen Föld Csúcsok, továbbá Klíma Konferenciák -és a Reális Zöldek úttörõ munkájának- következtében a fenntartható fejlõdés megbazaltosodott fogalma megrepedezett. Így már 2005. körül elindult egy erózió e fogalomban, aminek következtében mára a fenntartható fejlõdés fogalma belülrõl oly módon rendezõdött át, hogy átcsapott ellentétébe.

Mára ugyanis a fenntartható fejlõdés fogalmában a fenntartás már a gazdasági növekedés vagy a mûködés fenntartását jelenti. Természetesen, ez egy nagyon fontos kritérium, amit több helyen is megfogalmaztunk: http://www.1over137group.org/mjhj.pdf Ennek lényege, hogy az elõdöktõl átvett gazdasággal oly módon kell sáfárkodni, hogy az utódoknak átadott gazdaság lehetõleg semmilyen szempontból sem legyen rosszabb állapotú, mint az elõdöktõl megörökölt. (Ez azonban még csak fenntartás lenne fejlõdés nélkül. A fejlõdés akkor jelenne meg, ha például elõírnánk, hogy az elõdöktõl átvett gazdaságnál minél több szempontból ''jobb'' legyen az utódoknak átadott gazdaság). Tehát, a politikusoknak, valamint a gazdasági és üzleti élet irányítóinak az a feladata és morális kötelessége, hogy: (1) Tegyenek meg mindent a lehetõségek beszûkülése ellen, (2) Ha ennek ellenére bizonyos lehetõségek beszûkülnek, akkor érzékeljék a beszûkülést, (3) Majd, a lehetõségek beszûkülésével párhuzamosan és arányosan igyekezzenek más, új lehetõségek horizontjait oly módon kitágítani, majd a feltárt lehetõségeket kiaknázni, hogy azok mintegy ''ellentételezzék''a beszûkült lehetõségeket. Ezek persze nagyon fontos szempontok, de a fenntartható fejlõdés ezen jelentésébõl kimaradt az ökológia. Az ökológia ugyanis akkor jelenne meg, ha ebben a feltételben -"...az elõdöktõl átvett gazdasággal oly módon kell sáfárkodni, hogy az utódoknak átadott gazdaság lehetõleg semmilyen szempontból sem legyen rosszabb állapotú, mint az elõdöktõl megörökölt."- a gazdaság szavakat a világ szavakra cserélnénk. A kellõ körültekintés hiánya azonban a fenntartható fejlõdésben könnyen a fenti anti-természet és anti-növekedés fogalmi nonszenszére vezetne. Annak ellenére, hogy a Reális Zöldek a gazdasági növekedést mindig hangsúlyozták, az ökológiai szempont hiánya miatt elutasítják a fenntartható fejlõdés fogalmának ezt a gazdasági értelemben túlhajtott, elidegenedett formáját is.

De akkor mi a megoldás?

A Reális Zöldek azért bátorkodtak és bátorkodnak magukat zöldeknek nevezni (színük a bibliai türkizzöld), mert az ökológiai szempont tudományos alapokon nyugvó érvényre juttatása alapító elveik közé tartozik. Eszerint, a környezeti (ökológiai) szempontokat a fejlõdés vagy növekedés motorjaként kell értelmezni, bevezetni vagy definiálni. Azonban, az ökológiai szempont érvényre juttatása nem történhet egy valamikori platform-állapot kitüntetése által, sem az ökológiai szempont statikus érvényesítésével. Tehát, a fenntartható fejlõdés fogalmában az ökológiai szempontnak csak a biológia törvényeivel összhangban -az állandóan változó környezethez és benne az evolúcióhoz igazodva- kell érvényre jutnia. Tehát, például a biodiverzitás kapcsán nem a fajok pusztulásával kell riogatni a valamikori ökológiai állapot fenntartása érdekében, mert a fajok állandóan pusztultak és keletkeztek az ember megjelenésétõl függetlenül is: http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=1494 Ráadásul, az ember a becsült 10 millió földi fajból nagyjából 2 milliót ismer. Így a fajok pusztulása természetesen csak a kétmillión belül értelmezhetõ. Ugyanakkor, évente 18-20 ezer új faj kerül felfedezésre. Ennyi pedig ismereteink nem pusztul el az ismert 2 millión belül. De elpusztulhat ennyi, ha például a 10 millió fajra vonatkoztatunk.

Az evolúció nemcsak a fajok keletkezésérõl szól (Darwin), hanem a fajok alkalmazkodásáról, rosszabb esetben pedig a pusztulásáról is. Ahhoz, hogy az ökológia valódi tudománnyá váljék, az szükséges, hogy feltárja, mi a törvény a fajok keletkezését és pusztulását illetõen. Más szavakkal, a természet egyensúlyt tart-e a keletkezést és pusztulást illetõen, illetve a fajok száma növekszik vagy csökken? A paritás (az egyensúly) ugyan vélelmezhetõ, de azt bizonyítani kell. (Ez lenne az ökológia feladata.) Ha ezt a törvényt sikerülne bizonyítani, akkor a fenntartható fejlõdés fogalmában a fenntartás jelenthetné például ennek az egyensúlynak a fenntartását. Ehhez a fenntartáshoz pedig már hozzá lehetne rendelni egy értelmes növekedést, illetve gazdasági fejlõdést is. Az így értelmezett fenntartható fejlõdés már figyelembe venné a természeti törvényeket, a környezeti szempontokat, valamint azok változását, és végül az emberi tevékenységet is. Ez már nem fából vaskarika, mert az evolúció -amint az több állatkísérlettel is bizonyításra került- az ember által megváltoztatott környezetben is végbe megy. A fenntartható fejlõdés fogalmában így megszûnne az ellentmondás, ráadásul nem kerülnénk ellentmondásba sem az evolúció törvényével, sem a dinamikus gazdasági fejlõdéssel. Vagyis, ezzel a megoldással sikerülne a környezeti szempontokat (az ökológiát) a fejlõdés motorjaként értelmezni. Ezt a megoldást nevezték korábban a Reális Zöldek "Dinamikus és Organikus Fejlõdés Elméletének", amely az internetes keresõkben könnyen megtalálható. A Reális Zöldek ezt a megoldást javasolják.

Végül, az ökológiai szempontot mindenképpen érvényre kell juttatni a fenntartható fejlõdés fogalmában. Természetesen, a Reális Zöldekétõl eltérõ (alternatív) megoldások is elképzelhetõk, illetve elfogadhatók. Azonban az alternatív megoldásoknak is figyelembe kell venniük a keret-törvényeket -az evolúciónak a környezetre és fajokra egyaránt érvényes törvényét, valamint a dinamikus gazdasági fejlõdés kényszerét-, s azokon belül kell meghatározni a fenntartható fejlõdés fogalmát.

Ennek szellemében kívánunk eredményességet, illetve sok sikert a konferenciához.

2014. június 2.