Reális Zöldek Klub - És most a leggazdagabb 0,01 százalék

A leggazdagabb amerikaiak a nemzeti vagyonnak nagyobb részét birtokolják, mint bármikor majdnem egy évszázad óta. Mire költik? Mint várhattuk, személyi sugárhajtású repülőgépekre, óriás jachtokra, műalkotásokra és luxusházikókra.

-----------------------------------------

http://www.huffingtonpost.com/robert-reich/and-now-the-richest-01-pe_b_6177200.html

Robert Reich, a Kaliforniai (Berkeley) Egyetem professzora
(Chancellor's Professor of Public Policy, University of California at Berkeley)

És most a leggazdagabb 0,01 százalék
And Now the Richest .01 Percent
2014. nov. 18.

A leggazdagabb amerikaiak a nemzeti vagyonnak nagyobb részét birtokolják, mint bármikor majdnem egy évszázad óta. Mire költik? Mint várhattuk, személyi sugárhajtású repülőgépekre, óriás jachtokra, műalkotásokra és luxusházikókra.
És politikára is. Ténylegesen, a politikai kiadásaik gyorsabban nőnek, mint a kiadásaik bármi másra. Még a vagyonuknál is gyorsabban nőnek.
Emmanuel Saez (University of California, Berkeley) és Gabriel Zucman (London School of Economics) új kutatásai szerint az amerikaiak leggazdagabb egyszázad százaléka most a nemzet teljes vagyonának több mint 11 százalékát birtokolja. Ez nagyobb részesedés, mint a felső 0,01 százaléké volt 1929-ben, a nagy összeomlás előtt. 16 ezer emberről beszélünk, mindegyiknek legalább 110 millió USD-ja van.
Egy módja annak, hogy ezt elképzeljük, összehasonlítani a vagyonukat az átlagos családéval. 1978-ban, a felső 0,01 százalékban a tipikus vagyon birtokosa 220-szor volt gazdagabb az átlagos amerikainál. 2012-re már 1120-szor gazdagabb volt.
Az ilyen pénzt nehéz elkölteni.
Az ultra gazdagok sorban állnak az új Aerion AS2 magánrepülőgépért, amelynek 100 millió USD az ára, 11 személyes, luxus ebédlője és zuhanyozója is van, és négy óra alatt képes átrepülni az Atlanti Óceánt.
És a kétszintes lakásokról, a magasban. Az egyiket Manhattan legújabb „tű” tornya, a 90 emeletes One57 tetején éppen 90 millió USD-ért adták el.
Miért kell ezzel törődnünk?
Mert a gazdagságnak ezt a fenti robbanását lent a középosztály és a szegények vagyonának az eróziója kíséri. Az 1980-as évek közepén az amerikaiak alsó 90 százaléka együttesen a nemzet vagyonának a 36 százalékát birtokolta. Most nekik kevesebb mint 23 százalékuk van.
A nagyobb nyugdíjak és házak ellenére, az alsó 90 százalék adóssága – jelzálog, fogyasztói hitel és diákkölcsön – még gyorsabban nőtt.
Egyesek úgy gondolhatják, hogy az alsó 90 százaléknak meg kell húznia a nadrágszíját és nem kell a takaróján túl nyújtózkodnia. Végül is, a kapitalizmus kemény sport. Ha felül sokat nyernek, míg az alsó 90 százalék veszít, ez sajnálatos, de ezt a játékot így játsszák.
De a felső 0,01 százalék a politikába is fekteti a pénzét. És ezek a befektetések megváltoztatják a játszmát.
A 2012-es választási ciklusban (az utolsóban, amelyről jó adataink vannak) a felső 0,01% adományai a kampánypénzeknek több mint 40 százalékát tették ki, Adam Bonica, Nolan McCarty, Keith Poole, és Howard Rosenthal professzorok egy tanulmánya szerint. Ez hatalmas növekedés 1980 óta, amikor a felső 0,01 százaléktól az összes kampánypénzeknek csak a tíz százaléka származott.
2012-ben, mint emlékezhetnek, Sheldon és Miriam Adelson volt a két legnagyobb donor, akik megfelelően 56,8 illetve 46,6 millió USD-t adományoztak.
De az Adelsonok az ultra gazdagok hozzájárulásai jéghegyének csak a csúcsa voltak. A 400 leggazdagabb amerikai Forbes jegyzékének más tagjai közül 388-nak volt politikai hozzájárulása. 155 egymilliós vagy nagyobb hozzájárulásból ezek negyvenet tettek ki.
A Fortune 500 vállalatok 4493 igazgatósági tagjának és vezérigazgatójának több mint négy-ötöde fizetett (a nem hozzájárulók közül sok idegen nemzetiségű volt, akiknek tilos adományozni).
Mindez a pénz a demokratákhoz és a republikánusokhoz áramlott.
A demokraták növekvő mértékben támaszkodtak erre. A 2012-es választási ciklusban több mint négyszer annyi pénzt kaptak a felső 0,01 százaléktól, mint a szakszervezetektől összesen.
A leggazdagabb 0,01 százalék nem jószívűségből adakozik, hanem a pénztárcája érdekében.
A politikai befektetéseik kifizetődnek saját maguk és vállalkozásaik kisebb adói formájában, szubvenciókban a cégeik számára, kormányzati mentőcsomagokban, szövetségi vizsgálatokban, amelyek olyan rendezéssel végződnek, hogy a társaságok nem erősítik meg vagy tagadják a tényeket és a vezetők nem mennek börtönbe, felvizezett szabályozásokban és a trösztellenes törvények végrehajtásának elmaradásában.
Mióta a felső 0,01 százalék nagy befektetéseket helyez a politikába, a vállalati profitok és a részvénypiacok rekord szinteket érnek el. Az 1980-as évek közepe óta ez a leggazdagabb 0,01 százaléknak a vagyonát átlagban évi 7,8 százalékkal növelte.
De az alsó 90 százaléknak nincs sok részvénye. Ők a béreikre támaszkodnak, amelyek csökkenő irányzatúak. És valami okból a politikusok nem látszanak különösebben szándékozni megfordítani ezt az irányt.
Ha tudni akarják, hogy mi történt az amerikai gazdasággal, kövessék a pénzt. Ez a leggazdagabb 0,01 százalékhoz vezet.
És ha tudni akarják, hogy mi történt a demokráciánkkal, kövessék a leggazdagabb 0,01 százalékot. Ez a politikusokhoz vezet, akik eladják a demokráciánkat.

(Ford. Szende Gy.)