Reális Zöldek Klub - Antall miniszterelnök SZDSZ álláspontot képviselt

Antall ex miniszterek és Fodor Gábor közös nevezőn.

A kettesszámú MDF-SZDSZ paktum, egykori fideszes képviselő közreműködésével jött létre?
Dr. Szilvássy Zoltán, tagtársunk hívta fel a reális zöldek figyelmét az általa lefordított alábbi írásra:

ANTALL NÜRNBERGI BAKLÖVÉSE

A Nagy Károly több mint ezeréves német álmának megvalósulását, az ismétlődő, a 19. és 20. századokban megszakításokkal kitartóan folytatott erőfeszítések és anyagi áldozatok eredményét, a Rajna-Majna-Duna Transzkontinentális Viziút megnyitását ünnepelte Nyugat-európa 1992. szeptember 25-én Nürnbergben. Egyetlen külföldi ünnepi szónokként Dr. Antall Józsefet, Magyarország miniszterelnökét, kérték fel a történelmi esemény méltatására. A vendéglátók azonban e helyett megdöbbenve voltak kénytelenek az ünnepi hangulatot megfagyasztó, a dunamenti szomszédország, Szlovákia, ellen Bős-Nagymaros miatt irányuló ötperces verbális kirohanást végighallgatni. A magyar miniszterelnök szavaival ártott a német magyar kapcsolatoknak, saját országának, a dunamenti országok egyre fontosabb együttműködésének, és nem utolsó sorban, a Szlovákiában élő mintegy 600 ezer fős magyar kisebbségnek.

Politikusok megfontolatlan vagdalkozása többnyire a józan érvek hiányára utal. A magyar miniszterelnök fejtegetései is kérdések sorát veti fel. Az 1977 évi, mindkét fél által ratifikált BNV szerződés egyoldalú felmondása az első világháború utáni békediktátumra való hivatkozással a nemzetközi jog alapjainak érvényességét, kérdőjelezi meg és vitathatóvá teszi Magyarország, mint szerződő fél, megbízhatóságát. Az államközi és nemzetközi kereskedelmi jog előírásai önkényesen nem magyarázhatók.

Antall Úr nem hárította el az elismerést azért, hogy Magyarország 1989-ben megnyitotta határát a keletnémet menekültek előtt, holott akkor még hivatalban sem volt és nem említette, hogy ez a Német kormánynak és Horn Gyula külügyminiszternek volt köszönhető. Itt kell megjegyezni, hogy a BNV rendszer tervezése még 1948-ban, azaz a kommunista hatalomátvétel előtt, a Kisgazdapárt kormányzása idején kezdődött, Prof. Dr. Mosonyi Emil, Antall Úr sógorának vezetésével, aki 1956 után az ország elhagyására kényszerült és nemcsak az NSZK, hanem a világ egyik legelismertebb vízépítő szaktekintélye lett. A magyar-szlovák közös Dunaszakasz kiépítése tehát semmiképpen nem tekinthető „sztálinista” elképzelésnek. A létesítmény további sorsa, megoldás kölcsönös megértéssel és megegyezéssel, vagy hajthatatlan merevséggel, Magyarország számára próbaköve lesz annak, hogy szavahihetően igyekszik a Nyugathoz és az EK-hoz tovább közeledni, és hogy megbízható partnerként akar-e szerepelni.

Franz Pisecky

Megjelent a Schiffahrt und Strom (Hajózás és Folyam) 1952. évi 3. számában

Fordította:

Szilvássy Zoltán

Okl. mérnök

Szerkesztőségünk szerint az ex miniszterelnök nem a kormánya, hanem az SZDSZ álláspontját szőtte bele fenti beszédébe. A kormány által 1992-ben kiadott FÉLUTON című, a kormány első két évét értékelő anyagban a következő áll:

„A Duna-menti népek közötti szoros együttműködés szükségét a magyar politika nagyjai a történelem során ismételten felvetették. Magyarország földrajzi fekvése miatt is központi szerepet játszhat a Duna-térség országai, népei közötti együttműködés – eddigiekben részben szándékosan figyelmen kívül hagyott, részben az európai kettéosztottság miatt korábban meg nem valósított – előmozdításban. Budapest, jelenleg is székhelye a Duna Bizottságnak, mely 1992. áprilisában tartotta legutóbbi 50. ülésszakát. Ennek napirendjén a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlásának a Duna –menti együttműködésre való kihatásai, az utódköztársaságok tagsági helyzete, valamint a tagságot eddig nem kapott Németország bekapcsolódása szerepelt. A Duna – mint fontos európai összekötő kapocs jelentősége – tovább növekszik a Duna –Majna –Rajna csatorna 1992. szeptemberre várható megnyitása révén. Magyarország alapvető érdeke, hogy aktív és kezdeményező szerepet játsszék a dunai együttműködés további szervezésében és fejlesztésében.”

Ezzel szemben a Duna -Kör 1992-ben a Duna – Majna Rajna csatornának nem tulajdonított fontosságot. A Duna –Kör álláspontja 1992-ben a következő: „Leplezze le a hajózási szempontokra hivatkozó félrevezető propagandát. A Duna-Majna-csatorna üzembehelyezése nem ró Magyarországra új kötelezettségeket, az egészében csak a jövő évszázad elejére kiépülő víziút teljes hosszában ugyanis korántsem érvényesülnek azok a hajózási paraméterek, amelyeket most a Duna elterelésének hívei számon kérnek rajtuk. Egyébként a vízi úton történő áruszállítás adatai sem a forgalom nagyságát, sem nyereségét tekintve nem támasztják alá, hogy hajózási szempontból bárkinek számottevő érdeke fűződne a bősi létesítményhez. „

Hogy az SZDSZ tart be a Duna magyarországi szakasza hajózási kérdésinek rendezésére, elég utalni arra, hogy 2004-ben Fodor Gábor, Gusztos Péter, és Béki Gabriella képviselők az javasolják, hogy a Duna Budapest feletti szakaszán a hajózást mederduzzasztás nélkül szabad csak biztosítani.

Az Fodor Gábor, aki 1992-ben még a FIDESZ padsoraiban ült, ma a vízügy minisztere, tehát kötelező lenne Fodornak emlékeznie arra, hogy egy hónappal Antall beszédét követően az ENSZ – EGB Folyamhajózási Bizottsága 1992. november 12-én ülésén az úszóegység-méreteket és hajóút kategóriákat a Duna magyarországi szakaszára is meghatározta. Majd négy év múlva az ENSZ-EGB Folyamhajózási Bizottsága 1992 nov. 12-i ülésén meghatározott paramétereket az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciája 1996-ban (Conférence Européen des Ministers du Transport – CEMT) jóváhagyta. (A Duna magyarországi szakaszára az elvárás, a VI.b kategóriájú, MVSZ90 (a 90 %-os valószínűségű, az Ipoly torkolatáig 930, onnan Budapestig 960, majd a déli országhatárig 1040 m3/mp vízhozamhoz tartozó munkavízszint) esetén legalább 25 dm merülés (szemcsés mederben 27 dm, sziklás mederben 28 dm vízmélység mellett) kétirányú, 24 órás forgalmat lehetővé tevő 120 m széles hajóúttá kiépítése.)

1996-ban Horn személyes képviseletében Lotz Károly miniszter a páneurópai közlekedési miniszterek által Helsinkiben megtartott találkozóján megerősítette, hogy a fenti ajánlásokat Magyarország teljesíti. A kormány kiadta a 2059/1996. (III.13.) Korm. határozatot. A határozat elrendelte a Szap- Budapest közötti Duna szakasz folyamszabályozási és a hajózási viszonyok javítását és egy sor más intézkedést is, elrendelt a Dunán meglévő hajózási akadályok megszüntetése érdekében. A Horn kormány ígéretéből, nem valósult meg semmi, a kisebbik koalíciós párt az SZDSZ megakadályozta a kormányzati akarat végrehajtását. Horn miniszterelnök utcai támadások kereszttüzébe került. 1998. február 28-án a Kossuth téren SZDSZ képviselők Duna –Körösök, fideszesek együtt üvöltötték, hogy „Vesszen Horn!” (Kos)