A kihívás a régi renddel szemben világszerte nő
Dátum: 2015. January 04. Sunday, 16:15
Rovat: Szociális piacgazdaság


Már másfél évtizede a 21. században, még mindig két korszakalkotó megrázkódtatás utóhatása alatt élünk.

http://www.theguardian.com/commentisfree/2015/jan/01/challenge-to-old-order-growing
Milne, Seumas: A kihívás a régi renddel szemben világszerte nő
Seumas Milne: All over the world, the challenge to the old order is growing
The Guardian, 2015. január 1.

Már másfél évtizede a 21. században, még mindig két korszakalkotó megrázkódtatás utóhatása alatt élünk. Az első az USA-hatalom korlátainak a demonstrációja volt Afganisztán és Irak gyilkoló mezőin – a terror elleni háborúban, amely megtörte a világ első valóban globális hatalma győzhetetlenségének a varázsát. A második 2008 pénzügyi összeomlása és a nyugati dominanciájú gazdasági rendszer általa szabadjára bocsájtott válsága volt, amely még több mint hat évvel később is rombolja a gazdaságokat és az életeket világszerte.

Ez a válság formálni fogja a politikát 2015-ben, Európában Londontól Madridig. De elsősorban Athénban fog hatni. A visszaesés és a stagnálás, amely az összeomlást követte, már ösztönözte a populista jobboldal növekedését. Most, az önpusztító megszorítás és az eső életszínvonal évei után, előreugrott a radikális baloldal, ellenszegülve a hatalomnak Görögország és Spanyolország leginkább letarolt euró zónás gazdaságaiban.

Ez várható visszahatás volt. Görögországban a baloldali Syriza párt, amely elutasítja az euró zónában a nem választott trojka által kierőszakolt megszorítást, a favoritja a január végére kiírt rendkívüli választásnak. A Syriza visszaléphetett a követelésétől egyoldalúan törölni az adósságot, a programja az életszínvonal szerény növelése az 1930-as stílusú depresszió után, és a mainstream hangok is Európa-szerte irányváltásra hívnak fel, de Európa kormányzó elitjei ebből semmit sem fogadnak el.

Számítani kell egy dühödt kampányra a görög szavazók elrettentéséért, akiket az európai bizottság Jean-Claude Junckere már figyelmeztetett, hogy ne szavazzanak „rosszul”. Ha a görögök mégis ragaszkodnak a saját demokratikus választásukhoz, úgy mindent meg fognak tenni a Syriza visszavonulásra kényszerítéséért. Ha minden egyéb kudarcot vall, Görögországot büntetni fogják, attól félve, hogy mások, mint Spanyolország új Podemos pártja, később, az idén ugyanerre az útra léphetnek.

Az európai hatalmak elhatározottak egy kudarcos gazdasági modell támogatására, tekintet nélkül ennek az árára – mint ez Britanniában is lesz, ha a Labour győz májusban az általános választásokon. A neoliberális rezsim csődjének az utóhatásai még érződnek szerte a világgazdaságban – az árak esésében, a tőke menekülésében, a stagnálásban és a visszaesésben. De a tőle függő érdekek nem fognak engedni komoly ellenállás nélkül.

Ez a globális hatalmat tekintve is igaz. Az USA és csatlósai, köztük Britannia stratégiai vereséget szenvedhettek Irakban és Afganisztánban, mint szimbolizálta a Nato harci küldetése befejezésének múlt hétvégi ceremóniája, amelyet a Taliban támadásaitól félve titokban tartottak. De ők sem engednek. Mintegy 13 ezer katona „kiképzőként” továbbra is marad, mint ahogy nyugati katonák ezrei Irakba is visszatérnek, hogy háborúzzanak a saját inváziójukkal és megszállásukkal fogantatott al-Qaida-szakadár Isis ellen, nagy tavaszi támadásról beszélve.

Ugyanebben a szellemben, minden erőfeszítést megtettek a 2011-es arab felkelések idején, hogy ellenőrizzék vagy leverjék ezeket. Az eredmények némelyike látható most szerte a közelkeleti katasztrófazónában, a Nyugat által támogatott zsarnokságok növekvő erejében, az Öbölben, az új egyiptomi diktatúra brutalitásában és a kavarodásban a beavatkozás utáni Líbiában, amelynek a polgárháborúja a következő hónapokban valószínűleg intenzívebb lesz.
Eközben, Oroszország szembeszegülése az USA korlátlan stratégiai hatalmával, amely 2008-ban, Grúziában kezdődött és a szíriai közvetett háborún keresztül intenzívebbé vált, tetőfokra hágott az ukrajnai konfliktusban. Az utóbbi hetekben sok nyugati kukorékolás hangzott el arról, hogy a zuhanó olajárak és az USA-EU szankciók kombinációja Oroszországot recesszióba döntötte, míg más olyan független olajállamok, mint Irán és Venezuela gazdaságaiból nagy darabokat ütött ki. Elég világos, hogy a szaúdi rezsim döntését az olajtermelés növelésére, amikor az árak már estek, nem csak a piaci részesedés védelmére és a frakkolás visszavágására tervezték, hanem Irán és Oroszország megbüntetésére is a szerepükért a Közel-Keleten és Európában, Riyad amerikai szponzorának az előnyére. Ez a gazdasági hadviselés egy formája – amelyet Obama elnök e héten a „stratégiai türelem” gyümölcseként üdvözölt – amelynek a következményeit világszerte érzékelni lehet majd a következő hónapokban. De a globális hatalom és az utóbbi évtized gazdasági megrázkódtatásai mellett, két másik döntő elmozdulás is meghatározta a 21. század elejét: Kína gazdasági felemelkedése a piaci ortodoxia ellenére és a Latin-Amerikán átsöprő progresszív változás dagálya, amely alternatívákat nyitott meg a neoliberális kapitalizmussal szemben.

Mindkettő folytatódott az összeomlás visszahatása ellenére, amely a „Brics”-országokat és a szélesebb globális Délt is károsította. Továbbra is haladó kormányokat választottak Bolíviától Brazíliáig, míg Kína lassuló növekedése még közel a kétszerese annak, amit az USA helyreállása hoz. Azonban, a latinamerikai átalakulásra nézve döntő és már komoly gazdasági problémákkal küzdő Venezuelára gyakorolt politikai és pénzügyi nyomás növekedni látszik ebben az évben. A vihar uralásának a kulcsa, mint másutt is, az lesz, kiknek kell majd viselniük a csökkenő bevétel és a reform terheit.

Bizonyosnak látszik azonban, hogy bármennyire is igyekszik a Nyugat visszafoglalni az elvesztett területet, a világrend nem fog visszatérni a korábbi állapotába. A konfliktus fokozódhat, de nem lesz visszatérés az USA akadálytalan diktátumához vagy az ellenvetés nélküli gazdasági katekizmushoz. Alternatív hatalmi központok képződnek. A régi rend nemzetközileg és belföldön is szétesik. A kérdés az lesz, mi jön a helyébe.

(Ford. Szende Gy.)






A cikk tulajdonosa: Reális Zöldek Klub
http://realzoldek.hu

A cikk webcíme:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=3905