European Letter Nr. 64
Dátum: 2015. March 16. Monday, 07:44
Rovat: Önnek is jogában áll tudni


Hozzászólva március 15 eseményekhez: a magyarokat megint felhasználták valamire.
Amiből Kossuth is tőkét akart kovácsolni önmaga számára, király akart lenni.

---------------------------------------
European Letter Nr. 64


---------- Eredeti üzenet ----------
Feladó: Josef Spengler


Sziasztok,
hozzászólva márc 15 eseményekhez: a magyarokat megint felhasználták valamire.
Amiből Kossuth is tőkét akart kovácsolni önmaga számára, király akart lenni.
Az alábbi részlet innen való: http://epa.oszk.hu/00800/00861/00011/1h-02.html



E tervben már körvonalazódnak Andrian stratégiájának fő elemei: a magyarországi politikai közeget felhasználni annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon a kormányzatra,
s Ausztriában a rendi mozgalmat erősíthesse, de úgy, hogy ő - legalábbis kezdetben - a háttérben maradjon, s ugyanúgy megőrizze inkognitóját, ahogy azt 1846 nyarán még röpiratának szerzőségét tekintve is tette. Tervei miatt igencsak aggodalmasan figyelte gróf Apponyi György kancellár energikus terveit, ígéreteit az ellenzék elleni erőteljesebb fellépésre, a cenzúra szigorítására vonatkozóan. Közben azonban már újabb terv kovácsolódik ki fejében,
s a lapterv eltűnik a napló oldalairól.

1846 júniusában jegyzi fel a hírt a magyar ellenzék június eleji konferenciájáról: az ellenzék egy bizottságot hozott létre Deák Ferenc elnöklete alatt, melynek célja külföldön az ellenzék céljait népszerűsítő munkák megjelentetése annak érdekében, hogy ellensúlyozzák
a bécsi kormány negatív propagandáját. Andrian azonnal felismeri az e tervben rejlő lehetőségeket, s elhatározza, soron következő hamburgi útja alkalmával tárgyal majd erről röpiratának egykori kiadójával, Campéval s az ugyancsak ott élő neves osztrák-német liberális publicistával, Franz Schuselkával.122 Júliusban valóban Németországba utazik, de naplójában nincs nyoma annak, hogy ez alkalommal már aktívan fellépett volna a magyar ellenzék céljainak támogatásáért.

Magasra törő vágyait és ambícióit naplójában mindenféle kertelés nélkül fogalmazza meg: "...így remélem szép lassan a legfontosabb rendi gyűléseink fonalát kezembe venni.
A magyar ellenzék már egyébként is egyfajta hivatalos viszonyban áll velem. Szép lenne ezen a módon egyfajta földalatti ellenkirály lenni, s titokban keverni a kártyát. De ahhoz idő kell és nagyon érett, végiggondolt magatartás. Csak lehetnék az Ausztriában, ami Széchenyi István Magyarországban volt, akkor minden vágyam teljesülne. De ő összehasonlíthatatlanul kedvezőbb viszonyok között állt, mint én..."134


Itt a márc 3-i beszéd eredménye:

Azután megérkeznek a franciaországi hírek, melyek szempillantás alatt új helyzetet eredményeztek. Az ellenzék március 1-jén újabb konferenciát tartott Batthyány lakásán, s Kossuth azután március 3-án megtartotta nevezetes felirati beszédét, melybe beleszőtte kívánságként az ausztriai tartományok számára is adandó alkotmányosságot. Andrian március 7-én jegyzi fel az örömteli hírt, s hogy a beszéd milyen nagy hatást váltott ki Bécsben.177 Ugyanebből a naplóbejegyzéséből kiderül, hogy egy minden tartomány küldötteiből álló központi rendi választmányt képzelt el az éves költségvetés elfogadására, s külön választmányt javasolt "egy a körülményekhez illő rendi alkotmány" kidolgozására, amit bizonyára birodalmi alkotmányként képzelt el, s ez a magyarok számára egészen biztosan elfogadhatatlan lett volna.178 Deymmel sem értett teljesen egyet a programot illetően, mivel némileg másképpen látták a birodalom kívánatos jövőjét. Andrian változatlanul hagyta volna a történetileg kialakult tartományok határait, és meghagyta, illetve növelte volna azok önálló hatáskörét, s mint írta, nem tervezte Magyarország szorosabb integrációját az összbirodalmi szervezetbe. Deym viszont négy nagyobb államjogi egységet hozott volna létre: az osztrák-német örökös tartományok, az egyesített Csehország-Morvaország-Szilézia, Magyarország és Erdély, valamint Tirol és Voralberg. (Galíciával és Észak-Itáliával nem számol, mondván, azok sorsa meglehetősen bizonytalan.) Ezek egyfajta föderációt alkottak volna. A közös ügyekre közös rendi törvényhozás: vagy egy közös birodalmi parlament vagy az öt tartománygyűlés küldöttségeiből álló testület jött volna létre; Deym a közös ügyek körét is elég tágan értelmezte: adózás, pénzügy, hadügy, vallás, oktatás, közlekedés (a külügyek intézését az uralkodó számára fenntartott ügyként kezelte).179 Õ is azok közé a politikusok közé tartozott, akik Kossuth március 3-i felirati beszédét a közös birodalmi alkotmányosság gondolatának elfogadásaként értelmezték.

Az ok:

Az ausztriai liberális politikai ellenzék az 1840-es évek elejétől kezdve a liberális alkotmányosság programját a birodalmi centralizáció gondolatával párosította. Épp ezért a magyar különállási igényekkel szemben inkább ellenséges, de legalábbis idegenkedő álláspontot foglaltak el. 1848. márciusi napjaiban úgy tűnt számukra, hogy itt a történeti lehetőség, hogy
a felszabadulás eufóriájának közös érzése magával ragadja a magyarokat is, s lehetőség nyílik közös parlamentáris alkotmány és alkotmányos intézmények létrehozására. Az 1847-48-as közeledést már egyébként is ennek előjeleként üdvözölték. Franz Schuselka például igen engedékeny hangot ütött meg a magyar törekvésekkel szemben 1847 decemberében a Die Grenzboten hasábjain, hangsúlyozva, hogy az osztrák kormánynak Ausztriában is alkotmányos módon kell kormányoznia, s kihasználni a kedvező alkalmat egy közös magyar-ausztriai birodalmi gyűlés megteremtésére.

Andrian 1858-ban visszatekintve már ekképp összegezte 1848. tavaszi elképzeléseit: "Magyarországnak akkoriban saját alkotmánya, országgyűlése volt - a jelenlegi értelemben vett egységre gondolni sem lehetett akkor; mindaz, amit kívántam és akartam, egy egyesített magyar és német-szláv országgyűlési választmány volt bizonyos, meghatározott közös birodalmi ügyekre. Így amikor március 15-én örültem a Magyarország által kiharcolt engedményeknek (melyek egyébként akkor még nem mentek túl egy a belügyekre, az oktatási és az igazságszolgáltatási ügyekre kiterjedő kompetenciájú saját minisztériumnál), azért örültem, mert abban garanciát láttam a képviseleti formákra nálunk is. (...) Már a rákövetkező napokban, amikor a követelések és az engedmények tovább mentek, elpártoltam a magyarbarátoktól, s a túlzások megakadályozására törekedtem. Hogy mindez az önmagában csak korrekció az egész magyar alkotmány megdöntésére és forradalomhoz vezet, 1848 elején egyáltalán nem sejtettem, ahogy senki más sem, s ha sejtettem volna, nem mertem volna oly veszélyes játékot játszani, már csak azért sem, mert tudtam volna jól, hogy az csak azon az áron lehetséges, amelyet azóta tényleg meg is kellett fizetnünk érte

Érdemes az egészet elolvasni
Jó olvasást:
Spengler Jozsef

PS: az egész forradalom 1845-ben Irországból indult ahol éhínség pusztított a 8 millió emberből 1 millio 29 ezer éhenhalt és az angol protestáns földbirtokosok közömbösek voltak. Az élelmiszerhiány "monetáris" okokból lépett fel. Valójában 3 szor több élelmiszert termeltek mint amennyi az 1 millio 29 ezer ember élelmezéséhez szükséges lett volna, de az élelmiszert angliába exportálták, minek következétben irországban élelmiszerhiány lépett fel.







A cikk tulajdonosa: Reális Zöldek Klub
http://realzoldek.hu

A cikk webcíme:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=3995