Dr. Kozák Miklós: Vörösiszap
Dátum: 2015. April 30. Thursday, 17:36
Rovat: Vízügyek
Kritikai megjegyzések a Kolontári zagytározó átszakadásának levezényléséről.
A szakértelem mellőzésének károk,
és tragédiák a következményei
Dokumentum
Kritikai megjegyzések a Kolontári zagytározó átszakadásának levezényléséről
1. Előzmények
A Kolontári X.sz. Zagytároló gátszakadása, hazánk legsúlyosabb környezeti katasztrófája. Mivel ennek lokális problémái már rendeződnek, ezzel nem foglalkozom, de a zagytárolók átszakadása nem egyedülálló. Bulgáriában egy 60 m magas zagytároló gátja szakadt át, éppen egy vasárnap, ami 250 halálos áldozattal járt, mert a gát alatti térség, kirándulókkal volt tele, és a tározót túltöltötték. Az ilyen magas zagygátat, csak kiegészítő vízépítési szerkezeti elemekkel szabad tervezni. Olaszországban egy 14 m magas zagygát ment tönkre, kisebb károkkal, mert a tározó elhelyezése kedvezőbb volt.
A geológiai Szakvélemény [2] szerint a zagygát katasztrófáját, a Környezetvédő Hatóság (KH), a Katasztrófa Védelem (KV), és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NH), azonnali beavatkozással kezelte. A geológiai tanulmány [2] szerint, a (NH), feljelentése nyomán, állítólag elkészült (?) a MAL ZRt. elleni vádirat, melynek alapja, (a [2], a TV, a napi hírek, stb.szerint), a geológiai szakvélemény [2] volt. Az eddigiekből azonban nem nyilvánvaló, hogy kik és miért felelősek, és hogy időrendben is, meg van-e nevezve minden felelős, pedig ez alapvető követelmény. A nemzetközi szabályok szerint a katasztrófamentés levezényléséhez és a felelősök körvonalozásához komplex műszaki szemlélet kell. [5]. A víz és zagytározók tervezése, a vízépítő mérnökök programjába beletartozik. [l. 3. köt.12.fej. Földgátak tervezése]. Ezt Kolontárnál, figyelmen kívül hagyták, ami az irányítok feladata lett volna.
A nemzetközi tapasztalatoknak és a szivárgás elleni védelem szabályainak figyelembe vételével, közelebb juthatunk a hibák okainak és a felelősök körvonalozásához. A zagygát geológiai és számos műszaki adatait, a gátszakadás környezetében, a Mérnök Újság (MÚ) 2011.03. (Gillyén, Csapatmunka..[1]) és Hidrológiai Közlöny (HK) 2013.07 tanulmánya, (Farkas-Nagy-Dudás, A Kolontári vörös iszap katasztrófa geotechnikai tanulságai [2]),- és számos tanulmány leírta. A [2] tanulmány, záró részében több pontban is utal a létesítmény, tervezési, építési és üzemeltetési hiányosságaira, (l. később), melyek mind helytállóak, de akkor a katasztófáért, az NH., miért csak az üzemeltetőt tartja felelősnek [2]?
Mivel minden katasztrófa és az ezzel járó bírósági itéletek szakszerűsége rendkívül fontos nemzetgazdasági, erkölcsi és szakmai érdek is, ezért megjegyzéseimben, -a nemzetközi tapasztalatokat, és a mérnökök tekintélyvédelmét is figyelembe véve- csak a katasztrófa elhárítás levezénylésének hiányosságaival foglalkozom.
2. A katasztrófamentés levezénylése
Bármilyen katasztrófa esetén a feladat mindig kettős: 1 a bajbajutottak és károsultak azonnali mentése, ellátása, és, 2. a katasztrófa további súlyosbodásának azonnali mérséklése, elhárítása, majd a keletkezett károk, hibák műszaki okainak, felelőseinek megállapítása.[5]. Az azonnali mentési feladatok jellege, teljesen eltérő szakgárdát igényel, mivel a hibák okainak és felelőseinek körvonalozásához, az azonnali műszaki képesítést igénylő, mentési feladatok ellátásához is, műszaki bizottsági szakvélemény kell.
E kettős feladatra, - a logikának és a külföldön is bevált szakmai követelményeknek megfelelően- a BM-nek, külön, egy Mentési Bizottságot (MB), és egy komplett (vízépítési, geotechnikai, építési és üzemeltetési), Műszaki Bizottságot (MÜB) kellett volna létrehozni, és feladatkörüket lehatárolni. A NH részvétele, indokolatlan. Az előbbi két bizottsági jelentéséből készülhet el a tárgyszerű Zárójelentés, és a személyi felelősségek körvonalozása is. Kolontáron, a mentési és bonyolult műszaki–tudományos feladatokat csak egy politikus képviselőre (vegyészre), és egy, a mentésben autentikus, tűzoltási katasztrófavédőre bízták, mellőzve, a vízépítési és egyéb szakértelmet, ami a további károsodások mérsékléséhez is nélkülözhetetlen, Mindez azért fontos, mert a környezeti katasztrófa, csak következménye valamilyen hibás műszaki (tervezési, építési és/vagy üzemeltetési) problémának. A felelősségek körvonalozása tekintetében a MÜB állásfoglalása a meghatározó, mivel a létesítmény műszaki hiányosságai és felelősei, perdöntőek a bekövetkezett hatásokért. A közvélemény tájékoztatása is csak akkor hiteles, ha a műszaki kérdésekről, a megfelelő szakképzettségűek adnak tájékoztatást. A szakértők kiválasztásáról a nemzetközi szabályok, melynek az USA-ban a legfőbb képviselője, a 20 000 gátat üzemeltető Bureau and Reclamation [BR], (Vízügyi Hivatal, Denver), a következőket írja elő:
[A] „Reliable dam examination and the associatad evaluation, must be made by
P r o f e s s i o n a l personnel, who have attened their qualification by study and
knowledge of this subject” [5], Vagy is röviden, nem szó szerint,
A gátak építési, tervezési és üzemeltetési hibáinak feltárásához, és a felelősök megnevezéséhez a témakör minden részletéhez elismert, m i n ő s í t e t t szakértők szükségesek. A nélkülözhetetlen geotechnikai mellett, kik biztosították a professionalitást?
A geotechnikai szakvélemény [2] talajtani megállapításai, és számos következtetései szakszerűek, de az irányítók, miért mellőzték a témában illetékes vízügyi és építésben, üzemeltetésben is járatos szakértőket? A vízügyi-műszaki szakértelem és ennek részvevőinek alárendelése a mentési tevékenységnek, tekintélysértő és nem illő! A szakértők hiányos kiválasztása, a felelősségek megállapítása tekintetében végzetes hiba lehet. [A]
Felmerült- e, hogy a szakértők kiválasztása megfelel-e a szigorú szakmai és a bírósági eljárás követelményeinek? A Teton gát katasztrófájánál, külön Műszaki Bizottságot állítottak fel, elkülönítve a mentési (katonaság, rendőrség, mentők, Nemzeti Gárda), feladatokat a műszakitól. A MÜB 6 tagja, mind a témakörhöz tartozó tudományok, elismert vezéregyéniségei voltak.[7]. A vizsgálatban –az összeférhetetlenség elvei szerint-nem vehettek részt a tervezők, és építők sem. A szakértők véleményét összegező 5 cm vastag Zárójelentés [7.], ábrákkal, fotókkal, rögzítette az okokat, a felelősöket, melyek a bíróságot szakszerűen tájékoztatták a tényeken alapuló ítélet meghozatalához. [6,7]. Emellett:
[B] Care must be taken to ensure that the scope of the examination is not restricted” [5]. A szakértők tevékenysége, nem korlátozható. (Kolontáron ez rendben volt? (öt lyuk is elég”?).
A Mérnök Újság (MÚ) 2011. 03 sz-ban jelent meg először a katasztrófát bemutató műszaki leírás. Már ott kitűnt, a katasztrófa műszaki és jogi kezelésének elégtelensége. Az írásra [1]. válaszoltam [ MÚ 2011. 5], megemlítve a résfal és a szivárgó övárok beépítésének hibáját. Ezt követően, mivel az addig hasonló feladatokat ellátó VITUKI és a OVF mellőzése már előbb is elkezdődött, ezek hiányában, a Mérnöki Kamara (MK) elnökéhez írott levelemben, hiányolva- többek között- az MK közreműködését, még a következőket írtam
„Hatékonyabb lett volna, ha a zagygát katasztrófájáról is több, szakszerűbb írás jelentetett volna meg az MÚ, melyek a hibákat szakszerűen kielemezték volna. hogy a jövőben hasonló károk hogyan kerülhetők el. Ez elmaradt. Ki tegye ezt,(a vízügyesek mellőzése miatt) ha nem az MK?. A bírósságok ui. „csak a felek által odahurcolt” anyag alapján döntenek. [NSz. 2013.04. Bányai I. ügyvéd. A mérnöki….].
Felvetésem eredménytelen maradt. A katasztrófa egyik oka, a vízügyi szakértelem mellőzése. Ui., a Vízépítésben oktatott, vízépítési és a szivárgáshidraulikai szabályokat nem tartották be [3]. (lehetséges, hogy a vízügyi szakképzést szét ziláló „Bolognai Folyamat” már itt is éreztette káros hatását?). A vízépítési létesítmények szakszerű kialakítása tekintetében a BR, az általános hibák elkerülése érdekében, a következőket íja elő,
[C] Dams must be properly designated, constructed, operated and
maintenance to safely fullfill their intended function [5], vagyis:
A gátakat úgy kell tervezni, építeni, üzemeltetni és fenntartani,
hogy megfeleljenek rendeltetésük szerinti funkciójuk követelményeinek
Kolontár esetében hogyan teljesültek ezek a követelmények? Mert, az okok és felelősök meghatározása tekintetében, minden katasztrófa elhárítás szakszerű levezénylése perdöntő, Kolontáron tervezési, építési, szakértői és üzemeltetési hibák is voltak.
3. Megjegyzések a katasztrófa elhárítás néhány kritikus pontjáról
A MAL Zrt, a X.sz. Zagytároló üzemeltethetőséghez kikérte az illetékes Hatóság véleményét, aki ezt megadta. Kérdés, hogy ki adott engedély az üzemeltetéshez?. Ez szakmai hiba lehet, mert ehhez komplett szakbizottsági engedély kell. Jellemző, hogy az USA-ban, a nagyobb vízépítési létesítményeket nemcsak naponta, hanem évente, több szempontból is rendszeresen ellenőrzik, melyről jelentés és fotók is készülnek, amit (a BR) központosított helyen tárol. Ott az előforduló típushibák és vészhelyzetek megoldására is adnak megoldásokat. Nálunk, alkalmanként, a vízügyi létesítményeken ilyen szakértői tevékenységet végző VITUKI-t, a vízügyi szakemberek megkérdezése nélkül feloszlatták, nem számolva ennek esetleges következményeivel. Kérdés az is, hogy az Üzemeltető rendszeresen ellenőriztette- e a gátat, és vezettek-e erről rendszeresen naplót? [5].
A katasztrófa okait és felelőseit vizsgáló illetékes MÜB javaslatának ki kell terjednie a tervezés, építés és az üzemeltetés problémáira, a károk műszaki elhárítására, valamennyi felelős azonosítására, és a hasonló hibák elkerülésére tett elvi elgondolásokra is. Erről, Kolontárnál nem hallottunk eleget, ami hiba, mert ezek nélkül, hogyan lehet felelős ítéletet hozni. Kérdés az is, hogy a bíróságot, a felelősségekről tájékoztató jelentést kik állították össze, és abban, nem érvényesülhetett –e az összeférhetetlenség alapelve. A Zárójelentés megfogalmazásánál a MÜB megállapításai, a felelősségek körvonalozásánál alapvető, E mellett, ha egy ilyen súlyos katasztrófa évekig tartó vizsgálatánál, szinte sohasem hallunk annak műszaki, (tervezés, építés, üzem), problémáiról hozzáértő hiteles szakértőket nyilatkozni, akkor ez a műszaki szakértelem mellőzése.
4. Az elmondottak és az [1] ill. [2] tanulmányok alapján felmerülő kérdések
A geotechnikai szakvéleményből emelek ki néhány részletet, melyek a felelősségek tekintetében is meghatározóak
A, „a talajviszonyoknak nem megfelelő gátszerkezet és gátalapozás”
B, „a nyelő műtárgyak nem megszokott elhelyezése”
C, a gátláb előtti gyűjtő árok”
D, „a vízzáró falak (résfal) … visszaduzzasztó hatása”
E, „a monitoring rendszer hiányosságai”
F, „a zagy szintjének a gátkoronát megközelítő emelkedése”.
A geotechnikai szakvélemény, jogosan, ezekben látta a gát átszakadásának egyik okát. De akkor a felelősségek megoszlanak, mert:
. 1. A talajvíz elszennyeződésének védelmére, szükség volt egy, szivárgást korlátozó résfalra, és egy a gát alól átszivárgó, a szennyezett talajvíz szintet szabályozó szivárgó csatornára is. Ennek rendeltetése, hogy a gát alatt olyan leszívási görbét biztosítson, amivel a gát talapzata, és közeli környezete nem ázik át, és a gát alatt nem alakulhat ki veszélyes csúszófelület. Ezt a követelményt a szabálytalanul beépített szivárgó drén csatorna nem teljesítette. Az [1] szerint a szivárgó árok a résfalon kívül van, míg a [2] szerint közvetlenül a résfal és a gátláb között (ez látszik reálisnak). Bármelyik megoldás tervezési hiba, mert így nem teljesíthette hidraulikai rendeltetését. Veszélyes megoldás is, mert a 10 m mélységet is elérő résfal beépítése, közvetlenül a gátlábnál még szakaszos talajkiemelésnél is meggyengíthette a túl magas (25 m) gát talapzatát.
A felelősök körvonalozásában, még az építési munkanapló napi bejegyzései nyújthatnának segítséget. Ezekről eddig nem hallottunk. Vizsgálták-e, hogy van-e építési munkanapló és ellenőrizték-e a napi bejegyzéseket? Bírósági tárgyalásokon, gyakran a munkanaplók bejegyzései, perdöntőek lehetnek. A résfalat utólagosan csak a gátlábtól távolabb, a drén csatornát (vagy mély drént), az adottságoktól függően, a résfal és a gátláb között lett volna ajánlatos beépíteni.
3. Az A-F,és az 1,2 alatt vázolt hiányosságok miatt, egy ilyen állapotú gátra nem szabad kiadni az üzembe helyezési engedélyt. A kiadásánál figyelembe kell venni, a létesítmény lehetséges veszélyforrásait [2,5], és utalni kell a gát rendszeres ellenőrzésére is.
4. Ilyen súlyos katasztrófa és nem szakszerű vezetéssel, lehet–e, teljes körű műszaki szakvélemény nélkül, szakszerű Zárójelentést összeállítani és tényszerű ítéletet hozni? Vizsgálandó az is, hogy nem sérültek-e az összeférhetetlenség elvei. Mivel a fő irányító nem műszaki szemléletet képviselt szerepe igen, de, főszerepe lehet-e a Zárójelentés összeállításában!
. Ha a katasztrófa komplex műszaki szakértésére, a már felszámolt VITUKI kapott volna felkérést, akkor ilyen tragédia nem következhetett volna be (A VITUKI végelszámolása, a szakemberek tiltakozásai ellenére és megkérdezésük nélkül történt).
A Zárójelentés szakszerűsége, elfogulatlansága rendkívül fontos, nem csak a tényszerű ítélethez, és a felelősök körvonalozásához, de a lakosság igazságérdekének és védelmének kielégítése tekintetében is, hogy hasonló hibák soha többé ne fordulhassanak elő. A BR erről ezt írja elő:
[Đ] ( to ensure The general public’s safety from any dam failure) [5].
(biztosítani a lakosságot, hasonló gátkatasztrófa ellen)
A felelősségek pedig megoszlanak. Téves döntéssel, a „megúszók” tovább folytathatják kártevésüket. A műszaki hibáknál több felelős is lehet. Ha a felelős megússza, és újabb katasztrófát okoz, akkor ezért kit vonnak majd felelősségre? A műszaki hibák vizsgálatának vezetője, csak az abban illetékes műszaki szakemberek lehetnek.
A probléma egyik kulcskérdése most, a felelősségi arányok körvonalozása, és az üzembe helyezés engedélyezése, amit csak a műszaki bizottság adhat ki. Ilyen műszaki állapotú zagytárolóra [2], nem adható ki üzembe helyezési engedély. Ha nincs engedély, akkor nincs üzem és nem lett volna katasztrófa sem. A felelősségek pedig, megosztódnak. E mellett, a szakemberek tekintélyének védelme erkölcsi kötelesség is. Az is kérdés, hogy ha egy üzemeltető hibás létesítményre üzemeltetési engedélyt kap, akkor károkért csak ő a felelős? A műszaki szakértelmet nem helyettesítheti a politika. A vízügyesek évtizedek óta tartó mellőzésének jele az is, hogy a 2014-es, 10 napos árvíznél a felelős vízügyi vezető, csak 1 percig jutott szóhoz a TV-.ben. De létezik egy DVD film is, melyen a vízügyiek, éjt nappallá téve dolgoztak az árvízvédekezés sikeres levezényléséért (a nélkül, hogy erről a közvélemény tudott volna).
A szaktudás, érvényesíthetőségének hiánya, nemcsak szakmai, de személy, és nemzeti tragédia is.
Dr Kozák Miklós
Bp. 2015. április. ny. tanszékvezető egy. tan.
Kiemelt irodalom-
1 Gillyén: Csapatmunka,…[MU 2011.03.]
2. Farkas-Nagy-Dudás: A Kolontári vörös iszap katasztrófája geotechnikai tanulságai [HK. 2013.07
3. Kozák- Hamvas: Vízépitési hibák 4.köt. [.egy.jegyz.1984]
4.Kozák: Vízépítési tapasztalatok. 5.köt..[szakmérn..jegyz. 1986].
5. Department of Bureau of Reclamation (BR): Safety Evaluation of Existing Dams 1983.
6. Kozák: Vízépitési Hibák 2.köt.egy. jegyz. 1978.
7. Department of The Interior Teton Dam Failure Revue Group. 1977, Denver.
Dokumentum
|
|