Reális Zöldek Klub - Az aeroszolok hűtőhatást fejtenek ki a felhőzet befolyásolása révén

Lehel név végleg lekerült a készülékekről, már kizárólag Zanussi feliratú gépek készülnek a jászsági üzemekben.
A hatvanas évek magyar háztartásainak luxustárgyát a Lehel hűtőszekrényt, 1991-ben vesztettük el.

Az aeroszolok hűtőhatást fejtenek ki a felhőzet befolyásolása révén. Az ENSZ égisze alatt az ózonréteg védelmére 1985-ben a Bécsi
Egyezmény született, amelyet 1987-ben a Monteráli Jegyzőkönyv elfogadása követ.
Magyarország 1989-ben csatlakozott a Montreáli Jegyzőkönyvhöz, és az első intézkedéséket az Antall kormány 1992-ben hozta az ózonkárosító anyagok kiküszöbölésére.
Kína és India csatalakozásának az ösztönzése céljából, az ózonkárosító anyagok gyártásának és felhasználásának a csökkentési ütemtervében 10 év haladékot adtak a fejlődő országoknak, és külön pénzügyi alapot is létrehoztak.
Kína, India, Brazília, Mexikó, Indonézia, Thaiföld, Románia, Horvátország, Macedonia igénybe vette a pénzügyi alapot.
Az Orosz Föderációnak is sikerült kiskaput találnia a bevezetés időpontjának csúsztatása és az átállás finanszírozása céljára.

Magyarország minden tekintetben beállt a sorba, nem kért halasztást, sem pénzügyi segítséget, éllovas volt az elvárások teljesítésében.

Magyarországon, 1970-ben készült el a Lehel Hűtőgépgyárban az egy milliomodik háztartási hűtőszekrényt. A nyolcvanas években nyolc telephelyen működő vállalat létszáma meghaladta a 3 ezer főt.
1990-ben a Lehel Hűtőgépgyár a svéd Electrolux tulajdonába került.
A Hűtőgépgyár 1988-ban, 1989-ben is eredményesen gazdálkodott. A gyár nyeresége 1989-ben 300 millió volt, 1990-ben meghaladta a 800 millió forintot.
A rendszerváltás idején a vállalat jól állt, több évig még nyugodtan működhetett volna. Fejlesztésekre, korszerűsítésekre, lett volna pénzügyi forrásokra szüksége. Ha az Antall kormány is kér forrásokat a Montreáli Jegyzőkönyv hazai adaptálására, ma is van Lehel hűtőgépünk.
A dolgok nem így alakultak.
A Lehel az abszorpciós vonalon versenytársa volt a svédeknek. 1978-tól a kompresszoros hűtőgépek terén is. A svédek 1984-ben megvették Olaszországban a Zanussit, majd 1991-ben az AVŰ, a Lehelt átjátszotta a svédeknek.
A halogénszármazékok valóban természet idegenek, lebomlásuk során számos mérgező lépcső is megjelenik. Az „üvegház-hatásuk” már nem ilyen egyértelmű.

A légkör nagy infravörös ablaka 8 és 12 μm között van. Ezt alulról a vízgőz, a metán és a N2 O elnyelési sávja, felülről a szén-dioxid sávja zárja le. Ezen az ablakon belül csak az ózonnak van egy vékony sávja, egyébként ez a tartomány a földi háttérzaj ellenére ugyanolyan átlátszó, mint az optikai tartomány. Ez a tartomány csak a kisugárzott energia 25%-át jelenti. Az abszorpciós sávok zöme fedésben van, egymás hatását gyengítve. Mennyiségénél és hatékonyságánál fogva a vízgőz a leghatékonyabb üvegházgáz,

Az AVŰ vezetője, 1991-ben Hegedűs András.