Reális Zöldek Klub

Alighanem a fennállása óta legsúlyosabb válságát éli át az EU az egyre intenzívebb bevándorlási hullám miatt. Hogy hogyan lehet kezelni a felmerült krízist, arra a 28 tagállamnak 28 féle folyamatosan változó, átalakuló elképzelése van, miközben rendszeresen szemrehányásokat tesznek egymásnak.

Ahol egyáltalán nincs semmiféle elképzelés, az a brüsszeli bürokrácia, ahol hatalmas munkával dolgoztak ki koncepciókat arra, hogy mekkora legyen egy szabványos méretű tyúktojás átmérője, és mennyire lehet görbe egy uborka a befőttes üvegben, így nem csoda, hogy egy esetleges krízishelyzet lehetősége a nagy munkában valahogy elkerülhette a figyelmüket.
Hogy miről is van szó, annak a lényege nagyjából a következő:

1) Nem kétséges, hogy a bevándorlók valóban menekülnek, vagy a háborúk elől, vagy a diktatúrák önkénye elől, vagy ahol nincs sem háború, sem diktatúra, az elviselhetetlen nyomor elől.

2) A migránsok több tucat országból érkeznek, ezek összlakossága meghaladja a milliárdot. Ha csupán 3-4 százalékuk akar Európába költözni, az is 30-40 millió ember, és akkor még optimisták voltunk.

3) Törökországban, Jordániában és Libanonban évek óta sátortáborokban él 4-5 millió menekült, és most váratlanul, hirtelen megindultak Európa felé, pont akkor, amikor véletlenül Afrikából is éppen megindult a bevándorlási áramlat. Mindez tényleg véletlen?

4) Ha mindez nem véletlen, kinek érdeke hamis ígéretekkel migrációra biztatni milliós tömegeket? Lábra kaptak különféle elméletek, például, hogy az orosz titkosszolgálat áll a háttérben, ez Oroszország bosszúja a EU embargó miatt. Mások Amerikát tartják felelősnek, ők akarják tönkretenni az EU-t, mivel az euró konkurense a dollárnak. Van olyan vélemény, hogy az Iszlám Állam le akarja igázni Európát. Nem tudjuk lehet-e ezekben valami igazság, azonban mégis csak lehet a háttérben valamiféle nagyhatalmi játszma, amelyben sokféle érdek csap össze, és sokan akarnak politikai és/vagy gazdasági hasznot húzni az eseményekből.

5) Van-e spontán biztonsági kockázat? Ezt a kérdést elemezte több szakértő az utóbbi időben. Spontán összetűzések a helyi hatóságokkal sok helyen előfordultak. A világhírű pszichológus Sigmund Freud és Szondi Lipót annak idején úgy becsülte, hogy a durva agresszióra hajlamos emberek a teljes populáció mintegy 3-4 százalékát alkothatják. Az EU-ba eddig bevándorolt létszám megközelíti a milliót, ennek 3-4 százaléka 30-40 ezer ember.

6) Van-e szervezett, előre megtervezett biztonsági fenyegetés? Ez már komolyabb kérdés. Az Iszlám Állam Interneten tette közzé, hogy négyezer elszánt harcost sikerült bejuttatni az EU-ba. Lehet hogy blöff, de ha a tizedrésze igaz, az is aggasztó. Kik lehetnek a potenciális célpontok? Mindenki, akiket az iszlám ellenségnek tart. Közéjük tartoznak a zsidók és a keresztények, valamint azok, akik az iszlám törvényeket sértő viselkedést vagy életmódot folytatnak, így a kihívóan öltözködő hölgyek, az alkoholt és disznóhúst fogyasztó polgárok, a melegházasságot támogató szabadelvűek, és még sorolhatnánk. Más szóval: az EU teljes lakossága és intézmény rendszere.

7) Vajon hogyan alakulhatott ki olyan helyzet, hogy sok száz millió ember került kilátástalan helyzetbe, akik annyira nem bíznak az európai fehér emberben, hogy sokan közülük még a személyazonosságukat is eltitkolják? Ebben a „művelt” nyugat felelőssége vitathatatlan. Az EU államok jóléte nem csekély mértékben annak köszönhető, hogy az évszázados gyarmatosítás során kirabolták, kifosztották a fél világot. Pár száz évvel ezelőtt Európában még azon vitatkoztak a tudósok, van-e a színes bőrűeknek lelkük, embernek, vagy állatnak kell-e őket tekinteni, és az európai fehér ember azóta is magasabb rendűnek képzeli magát és a saját civilizációját. És csodálkozunk, ha dühösek ránk, és nem bíznak bennünk.

8) Van-e megoldás. Valószínűleg nincs. Az egymással rivalizáló tagállamokból álló, problémákat fel nem vállaló, elkényelmesedett, agyon bürokratizált EU alighanem eljutott a fejlődésének abba a stádiumába, ahol a Bizánci Birodalom tartott hat évszázaddal ezelőtt.

Az eredményt tudjuk.

2015. szeptember,

Héjjas István