Elkészült az ország legnagyobb naperőműve
Dátum: 2016. March 02. Wednesday, 14:39
Rovat: Energia


Elkészült Pécsen az ország legnagyobb fotovoltaikus erőműve. A beruházás több mint 4 milliárd forint uniós és állami támogatás segítségével valósult meg. A pécsi napelemes erőmű várhatóan közel 15 ezer tonnával csökkenti az ország szén-dioxid-kibocsátását éves szinten.

Sikeres próbaüzem után megtörtént az MVM Hungarowind Kft. által létesített napelemes erőmű műszaki átadása. A költségvetési és állami szervek villamos energia költségeinek csökkentése érdekében elkészült naperőmű beépített 10 MW-os kapacitásával az egyik legnagyobb ilyen létesítmény az országban. Az erőmű várhatóan március első felében állhat kereskedelmi üzembe.

A beruházás célja, hogy tovább csökkenjen Magyarországon a fosszilis energiafelhasználás mértéke, egyben tovább mérséklődjön a kibocsátott károsanyag mennyisége. Az erőmű közel 15 ezer tonnával csökkenti az ország szén-dioxid-kibocsátását éves szinten. (Ennyi károsanyag szabadulna fel, ha fosszilis erőművekben állítanánk elő az új pécsi létesítmény által megtermelt villamos energiát.) A fotovoltaikus erőművet az Európai Unió és a Magyar Állam összesen 4 194 533 380 forinttal támogatta.

A fotovoltaikus erőmű a Pécsi Hőerőmű egykori, már felhagyott és teljes mértékben rekultivált zagyterének területén létesült, ezzel a több mint 10 hektáros terület a lehető legkörnyezettudatosabb módon hasznosult. Az erőmű nagyságát és a kivitelezés komplexitását jól mutatja, hogy több mint 38 ezer darab napelempanelt kellett felszerelni, a kivitelezésen pedig csúcsidőszakban naponta 260 fő dolgozott.
A létesítmény évente 10,115 millió kWh villamos energia előállítására képes mindenfajta károsanyag-kibocsátás nélkül, minimális üzemeltetési költség mellett. A létesítmény különlegessége, hogy a 10 MW beépített összkapacitás nyolc, egyenként 1,25 MW-s modulszerűen összekapcsolt mezőből épül fel, az egyes mezők pedig egymástól függetlenül is képesek működni.

Nincs elég kényszer a fenntarthatósághoz

Tavaly a fosszilis tüzelőanyagokkal 35,5 milliárd tonna szén-dioxidot bocsátott ki a világ. Mivel a fosszilis ásványvagyon kimerülése nem fenyeget a közeljövőben, a globális felmelegedés megfékezése az emberiség saját elhatározásán múlik. Mindenesetre globális megállapodásra és hihetetlen gyors cselekvésre van szükség.


BJ

A beruházást az EU és a magyar állam 4,2 Mrd Ft-tal támogatta. Ez a támogatás nem ütközik EU-s irányelvekkel?
A beruházás fajlagos költségei (pontosabban a támogatások mértéke): 0,42 Mrd Ft/MW (4,2×105 Ft/kW), azaz 1,35×106 €/MW (1350 €/kW).

Az éves termelés a cikk szerint 10,1 millió kWó! (Ez minden bizonnyal téves adat, mert ebből azt kapjuk, hogy az erőmű telephelyén a napsütéses órák száma évente mindössze 1150.) E megjegyzés ellenére a továbbiakban a cikk adataival számolunk.

Tőkeköltség/év a teljes 24 éves üzemidőre vetítve, az új atomerőműves blokkok beruházásához igénybevételre kerülő 5%/év hitelkamattal számolva:
4,2 Mrd Ft×0,05/(1-1/1,0524)=0,304 Mrd Ft. A fajlagos tőkeköltség 30,1 Ft/kWó.
Tőkeköltség/év a várható teljes üzemidő egy harmadára (8 év-re) vetítve:
4,2 Mrd Ft×0,05/(1-1/1,058)=0,656 Mrd Ft. A fajlagos tőkeköltség 65,0 Ft/kWó.
Az új atomerőműves blokkok esetében 3875 Mrd Ft beruházási költséggel és ugyancsak 5%/év hitelkamattal számolva a fajlagos tőketörlesztő részlet Ft/kWó mértékegységben:
- teljes üzemidőre (60 évre) vetítve 10,8
- 21 éves futamidőre vetítve 15,9

Teljes üzemidőre vetítve a napenergiával termelt áram tőkeköltsége 2,8-szorosa, az új atomerőműves blokkok beruházásához felvenni szándékozott hitel futamidejével arányos üzemidőre (8 év) vetítve 4,1-szerese az új paksi blokkokkal termelhető atomáram tőkeköltségének.

Ahhoz, hogy a két új atomerőműves blokk által évente megtermelhető 19 Mrd kWó áramot a tudósításban szereplő naperőművel hasonlókkal megtermeljük, 1900 db-ra lenne szükség, amelyek összes beruházási költsége 19 000 Mrd Ft lenne. El kellene érnünk továbbá, hogy a nap ezek fölött a naperőművek fölött az év 8 760 órájában folyamatosan süssön.

Ezt a naperőműves beruházást az új blokkok élettartama alatt 60/24=2,5-ször meg kellene ismételni.
Az is nyilvánvaló, hogy a naperőművek lebontása is pénzbe kerül, és hulladékok, köztük veszélyes hulladékok is maradnak a bontások után.

Üzemviteli költségek is lesznek, amelyek a tőkejáradékhoz viszonyítva azonban akár elhanyagolhatók is lehetnek, ezért nem számszerűsítjük ezeket.

Végül megjegyezzük, hogy a beruházáshoz az MVM Hungarowind 0,7 Mrd Ft saját forrást is biztosított. A fentebb számolt fajlagos költségek ezért a valóságban 17%-kal magasabbak lesznek: 24 üzemév esetén 35,2, 8 üzemév esetén 76,1 Ft/kWó.

A jelenleg működő blokkok üzemviteli költségeiből (amelyek tartalmazzák a munkabér, a karbantartások, az üzemanyag, a hulladékkezelések stb. költségeket) kiindulva az új blokkok hasonló költsége kb. 190 Mrd Ft/év lesz, vagyis 10 Ft/kWó. A teljes üzemidőre vetítve 1 kWó induló költsége 21,8, a hitel 21 évnyi futamidejére vetítve 25,9 Ft/kWó lesz. Az új blokkokkal termelhető áram a teljes üzemidőre vetítve 62, a hitel 21 éves futamidejével egyező üzemévekre vetítve mindössze 34 %-a lesz a fotovoltaikus naperőművekkel termelhető áram költségének.

A fent bemutatott összehasonlító adatok világossá teszik, hogy mennyibe is kerülne Magyarországon az atomenergia helyettesítése napenergiával, ami egyébként lehetetlen vállalkozás.


---------------------------------------


A reális zöldek energetikai szakértőjének az észrevétele a Pécsi naperőművel kapcsolatban:


1.) Tudható, hogy a napelemes rendszerek piaci alapon ma nem működőképesek.

2.) Nem ismert, milyen EU-s nyomásra (vagy egyes hazai lobbisták túlbuzgósága miatt) megy bele az állam, az MVM, hogy ilyen rossz projektbe invesztál. A 3x20%-os követelmény nem magyarázat. Növeli a fogyasztóknál az áram árát (szembe megy a rezsi-csökkentéssel), nehezebbé teszi a villamosenergia-rendszer szabályozását, elvesz forrásokat lényegesen jobb energiamegtakarítást eredményező beruházásoktól. Egyes vélemények szerint létesítésüket csak akkor szabadna engedélyezni, ha valamely mértékű energiatároló kapacitás is a projekt része - esetleg befizet egy ilyen alapba. De hát ilyen teher nélkül sem piacképesek!

3.) Arról nem szól a tudósítás, hogy a berendezések honnan érkeztek. Amennyiben nálunk gyártották, a gyártósor, alapanyag akkor is import volt, meg kellett venni. Egy másik projektnél a külföldi szállító csak úgy adott volna garanciát, ha a tartószerkezetet is ő szállítja. Szélső esetben az is előfordulhat, hogy az állami támogatási rész sem marad belföldön. Jó lenne tudni, a teljes beruházási költség hányada ment külföldre.

4.) Évek óta azt hallani, hogy a napelemes rendszerek ára drasztikusan csökkenni fog. A pécsi projektnél ez még nem látszik: fajlagosan drágább, mintha lakóházakra osztották volna szét. És azoknál nincs se transzformációs, se hálózati veszteség. Jó lenne azt is megtudni, hogy a termeltből mennyi jut el a fogyasztókig.

5.) Abban a környezetben, ahol már egyre többen fogadják el, hogy nem az emberi tevékenység okozta CO2-kibocsátás az oka a klímaváltozásnak, felesleges "hencegni", hogy hány tonna/év CO2-t vonok el a növények fejlődésétől. Egyébként is: a kereken 1000 óra/éves csúcskihasználási óraszámú napelemek üzemszünetére oda kell tenni 7760 óra/év kihasználású kapacitás-tartalékot. Ezek nálunk fosszilisak, s nem a legjobb hatásfokúak, tehát fajlagosan egy földgáz-tüzelésűnél is magasabb CO2-kibocsátók. Vagyis a CO2-mérleg ilyen szempontból is kellemetlen.

6.) Az első teljes működési év után megtudjuk, mennyit is képes termelni.




Csődközelben a zöldenergiai óriás, tavaly 380 milliárdos vesztesége volt
http://hvg.hu/kkv/20160301_Csodkozelben_a_zoldenergiai_orias_tavaly_380_milliardos_vesztesege_volt







A cikk tulajdonosa: Reális Zöldek Klub
http://realzoldek.hu

A cikk webcíme:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=4295