Reális Zöldek Klub - Tisztaszenes lignitblokk épülhet Visontán

Ötszázmilliárdos óriásberuházás a Mátraalján
Mai áron mintegy 500 milliárd forintból új, szén-dioxid-kibocsátás nélküli lignitblokk létesülhet a Mátrai Erőmű területén, 2025-re. A társaság felkészült a beruházásra, a labda az államnál van.

Új, 500 megawattos, környezetkímélő technológiával működő lignit- és biomassza-tüzelésű erőműblokkot helyezhetnek üzembe a Mátrai Erőmű visontai telephelyén a következő évtized derekán. A beruházás közel egymilliárd euróba kerülne, és további 600 millió euróért kellene telepíteni a keletkező szén-dioxid szabadba kerülését megakadályozó, úgynevezett tisztaszén-technológiájú (CCS) berendezést – tudta meg a Világgazdaság Valaska Józseftől, a Mátrai Erőmű ZRt. igazgatósági elnökétől. Összehasonlításképpen: a 2400 megawattos Paks II. közel 12 milliárd euróba kerülhet.

A 40 éves üzemidőre tervezett blokk olyan (oxy-fuel) eljárással működne, amilyet az angliai White Rose projektben is terveznek, és amilyen kísérletképpen több európai országban, így Spanyolországban is működik. A mátrai létesítmény mintegy 70 százalékban helyi lignittel, közel 30 százalékban pedig biomasszával működne, az utóbbihoz az erőműtársaság a már kieépített beszállítói köre révén jutna.

A tervezett beruházást az indokolja, hogy a társaság jelenleg működő, közel 700 megawatt összkapacitású lignitblokkjai a 2020-as évek derekára környezetvédelmi és műszaki szempontból elavulnak, le kell majd őket állítani, viszont az ország energiastratégiája 2025 után is számol a szénalapú áramtermeléssel – igaz, a mostaninál kisebb mértékben. A Mátrai Erőmű vezetése ezért programot dolgozott ki a fenntartható szénalapú áramtermelésre. Elkészítették a tervek között több éve szereplő, 500 megawattos lignitblokk megvalósíthatósági tanulmányát, környezetvédelmi engedélyét pedig hozzáigazították a már kötelezően alkalmazandó CCS-technológia és az időközben szigorodott károsanyag-kibocsátási normák elvárásaihoz.
Igen fontos lesz az állam szerepe. Az eddig megszerzett engedélyek rugalmasan átkerülhetnek az állam tulajdonába, de ennél sokkal többről van szó. „Jelenleg Európában tisztán üzleti alapon erőművet építeni nem lehet. Az atomerőművek építése mögött szinte kivétel nélkül állami szubvenció, de legalábbis részvétel áll. A megújulók is az állami akaratnak megfelelően kialakított átvételi rendszernek vagy beruházástámogatásnak köszönhetően terjednek ugrásszerűen. Szénerőművet kevés állam támogat, főleg Lengyelország, elsősorban ellátásbiztonsági megfontolásból” – magyarázta Valaska József, hozzátéve, hogy a közeljövőben kormányszintű döntés válik szükségessé arról, hogy az állam villamosenergia-termelő kapacitást létesítsen a mátrai blokkok majdani leállításával felszabaduló bányák ásványkincsének hasznosítására. A Mátra addig is 60 megawattosra növelné a ma 16 megawattnyi naperőmű-kapacitását.
Az idő azért is sürget, hogy a hazai mérnökök – uniós forrásokkal – új szén-dioxid-feldolgozó megoldásokat fejleszthessenek ki, s ezáltal akár nemzetközi előnyre is szert tehetnek. A társaság szakértői szerint az áramtermelés során keletkező, évi 2,5 millió tonna szén-dioxidot célszerűbb metánná alakítva eladni az iparnak – javítva a hazai földgáz termelési struktúráját és minőségét –, mint föld balatti tárolókban elhelyezni. Mindazonáltal, ha megmarad e szén-dioxid-mennyiség, önmagában az sem veszélyezteti uniós vállalásunkat, mert e mennyiség az erőmű jelenlegi, évi 6,5 millió tonnás kibocsátásának a felét sem éri el.

Forrás: http://www.vg.hu/vallalatok/energia/otszazmilliardos-oriasberuhazas-a-matraaljan-474298

---------------------------------------

Erőmű magyar fűtőanyaggal!

Az első Orbán kormány azért fizetett, hogy magyar fűtőanyaggal ne épüljön erőmű!
A Mátrai Erőmű (Gagarin Hőerőmű) bővítése 1987-ben vetődött fel.
A villamosenergia rendszer fejlesztésére vonatkozó stratégia vizsgálat 1988. november hóban készült el. A teljesítmény – mérlegre vonatkozóan elvégzett vizsgálatok már akkor is azt mutatták, hogy a Paksi Atomerőmű bővítése előtt a 1200 MW-os új lignit bázison történő ERŐMŰ bővítésre szükség van.
Az 1988-ban elkészült stratégia vizsgálat 1988-2010 évekre szólt, 1.5 – 2.0 %/év vill. energia igényi, 2.0 – 2.5 %/év csúcsterhelés növekedéssel számolt.
A tüzelőanyag mérleg és az erőmű építési program vizsgálat feltárta, hogy a beruházási költség igény és az egyes stratégiák szénhidrogén felhasználása között szoros a korreláció van. Minél kisebb a beruházási költségigény azért, mert a gázturbinák száma növekszik, annál nagyobb a szénhidrogén felhasználás.
Az MDF által a villamos energia rendszer élére helyezett Halz –Járosi duó a GÁZTURBINÁKÉ A JÖVŐ jelszót hirdette meg, amelyet a Magyar Energetikai Társaság ( a Társaság meghatározó alapítója Járosi Márton) birka módjára támogatott.
Magyarország évi gázfogyasztása és adósággá is, jelentősen megnőtt.
1994 után a Mátrai Erőmű a RWE tulajdonába került, azzal a kitétellel, az RWE vállalta a erőmű bővítését lignit bázison. Az első Orbán kormány azért fizetett az RWE-nek, hogy Magyarországon lignit bázison nem kerüljön sor erőmű építésére.
2009-ben a Mátrai Erőmű bővítése sínen volt.

http://realzoldek.hu/pdf/2008-2009-1.pdf

Jött az második Orbán kormány a bővítés lekerült a napirendről.

-------------------------------------

ELGONDOLÁS
magyar fűtőanyag (lignit) felhasználásáról

25 esztendőben eddig Magyarországon senki sem vizsgálta az emberi létezésünk szempontjából legfontosabb gazdasági feltételt, azt, hogy a napi életünk fenntartásához szükséges hazai pénzállományt, egy adott technológia, és annak tulajdonviszonyai, gyarapítják, vagy éppen kiáramoltatják az országból. Ennek vizsgálatára Dr. Korényi Zoltán, a GDP helyett a GNI (Brutto Nemzeti Jövedelem), azon belül az "Energiafogyasztók kifizetéseinek országban maradó hányada" - angolul: "Domestic use of Revenues (DuR)" - fogalom használatát javasolja.

A szén/lignitalapú villamos energiatermelés ennek a szolgálatában áll.

A negyvenéves Mátrai Erőmű, magyar fűtőanyaggal való fejlesztésére a tervezés 2008-ban kezdődött meg, az MVM és az RWE közös gondozásában.
2011-ben a terv politikai döntés áldozatává vált.

Sajnos, 2016-ban a szakmának szembe kell néznie azzal, hogy a dekarbonizált Európai gazdaság víziójába a hagyományos Mátra nem fér bele.
A szénalapú villamos-energia termelés fennmaradásának feltétele a CO2 leválasztásra alkalmas technológia beépítése, és a leválasztott széndioxid feldolgozása, hasznosítása.

A Kormány vegye figyelembe, hogy Mátra fejlesztése állami részvétel nélkül nem realisztikus. (Paks bővítése előtt több mint 5000 MW kapacitás létesítése szükséges (MAVIR).

A reális zöldek javasolják, hogy a 2011-ben leállított terv egészüljön ki CO2 leválasztással. Majd meg kell kezdeni a 2011-ben megszakított terv változat EU-val egyeztetését, azzal az ígérettel, hogy a CO2 leválasztás pótlólag megvalósul.

Németország, a megújulókat követően a legtöbb villanyát külszíni fejtésű szénerőműkkel termeli, és a francia atomerőművek és a környező országok villamos energia rendszere nélkül saját lábán képtelen volna megállnia.

--------------------------------

Lignit bázison tovább kell menni! 2009-ben sínen volt.

2010 után a FIDESZ kormány első energetikai intézkedése a szándékot leállította.

http://realzoldek.hu/pdf/2008-2009-1.pdf

1998-2002 között a Kormány azért fizetett a RWE –nek, hogy ne kerüljön sor lignit bázison bővítésre.

A Mátrai (Gagarin) Hőerőmű, az RWE tulajdonába a Horn kormány országlása idején került. Az erőműnek magyar állami tulajdonból német állam tulajdonába átadását azt tette lehetővé, hogy az MDF kormány idején a MVM TRÖSZT szervezeti formája átalakításra került. Az átalakítással a TRÖSZT központ és a TRÖSZT vállalatai között csupán a pénzügyi hidak maradtak meg a szakmai hidak elszámolásra kerültek. E politikai elvárásnak megfelelő szervezeti átalakítás apostola: HALZ-JÁROSI duó.
A rabló privatizáció szükségessé tette a magyar energetikai társadalom szétverését. Az energetikai társadalom szétverésében Járosi Márton kétségtelenül a meghatározó figura.

A MET alakuló Közgyűlésén kijelentette, hogy ami az energetikában a múltban történt az mind hiba volt. Járosi a MET alakuló Közgyűlésétnek időpontját követően ülhetett Kerényi A. Ödön egykori székébe a TRÖSZT központban.
A két MDF elkötelezett HALZ-JÁROSI duó a meghirdette az új energia politikát: „GÁZTURBINÁKÉ A JÖVŐ”

Ezzel szemben Juhos László , a ATOM, LIGNIT, MEGÚJULÓ hármast javasolta, a megújuló alatt Juhos a Bős-nagymaros vízlépcsőt értette.

HALZ a villamos energia iparágból kirúgta Juhost. Juhos az egyetlen a villamos energia iparág egykori nyugdíjasai körében, aki nem kap 40 évi iparági munkaviszonya után áramkedvezményt.

------------------------------------

A lignit program folytatását javasolják a reális zöldek!

A Mátrai Erőmű bővítésének a leállítását a reális zöldek elhibázott döntésnek tartják.
Az MVM visszalépése a Mátrai Erőmű 300 milliárdos bővítésétől, energia - politikailag és szakmailag egyaránt elhibázott döntés.

A reális zöldek elvárta volna az energetikai kormányzattól, hogy az MVM Igazgatóságának a döntésé előtt párbeszédet folytat a reális zöldekkel és az energetika terültén működő civil szervezetekkel.

Az erőmű többségi tulajdonosa a németországi RWE.

A reális zöldek miközben nem kérdőjelezik meg a multikra kivetett külön adót, emlékeztetik a kormányt az energetika területén befektetők körében az RWE viselkedése az elmúlt másfél évtizedben tisztességes volt.
A reális zöldek elsősorban a környezetvédelme szempontjából becsülik nagyra a német tulajdonost, az erőműben létesített füstgáz kéntelenítő beruházás megvalósítása okán.
Az energiagazdálkodás területén is sokat tett az erőmű vezetése.

Az erőmű vezetésének a legfontosabb intézkedései az erőmű energiagazdálkodásának a javítása céljából:
• A blokkok hatásfokának növelése a hűtés intenzitásának a fokozásával,
• Az erőmű alaperőmű jellegének az oldása gázturbina beruházásával,
• A lignit zavartalan eltüzelésének a megoldása,
• Paks után a legolcsóbb villamos energia termelésével.

Az MVM és a Mátrai Erőmű együttműködése példamutató lett volna az Európai Unió számára a követendő közös energia stratégiát illetően.
Az együttműködés révén egyrészt erősödött volna az állami majoritás a villamos energiatermelés területén, másrészt az energiahordozók importjának csökkentésére is kiváló példa.

A FIDESZ kormány a Mátrai Erőművel szemben másodszor jár el politikailag és szakmailag tévesen.
Első alakalommal az első Orbán kormány idején.
Első Orbán kormány idején a kormány azért fizetett az erőműnek, hogy a privatizáció során vállalt beruházási kötelezettségétől az RWE álljon el.

A Kormány új munkahelyeket a beruházásoktól remél.
Ha a Kormány az Új Széchenyi tervben meghirdetett programját komolyan gondolja, kötelezze az MVM új vezetését a lignit program folytatására. (Kos)

-----------------------------

Lázár János úr
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Tisztelt Miniszter úr!

Tisztelettel küldöm Miniszter úrnak Héjjas István „Az ÉLET megóvása és a KÖRNYEZETVÉDELEM tények és hiedelmek” című könyvét.

REÁLIS ZÖLDEK KLUB nevű civil szervezetet a Fővárosi Bíróság, 1992.12.11-én 4910 sorszám alatt vette nyilvántartásba. Működési körére a környezet-és természetvédelem területét jelölte meg.

2006. 05.30 - án a Fővárosi Bíróság a REÁLIS ZÖLDEK KLUB nyilvántartásra vonatkozó végzését kiegészítette a következővel:

a környezetet lényegesen befolyásoló döntések szakmai –társadalmi vitájában jó megállapodások elősegítése.

A 2016. évben erőfeszítéseket kívánunk tenni annak érdekében, hogy

• a Paksi Atomerőmű menedzsmentjét ne külföldi személy vezesse,
• a Mátrai Hőerőmű lignit bázison való fejlesztése területén legyen előrehaladás.
A fenti energiapolitikai szakmai kérdésekről szeretnénk Miniszter úrral vagy Miniszter úr személyes képviselőjével párbeszédet, vélemény cserét lefolytatni, egy előre egyeztetett időpontban és helyen.

Számítok Miniszter úrnak a reális zöld civil szervezettel való együttműködésére, amelyet előre is köszönök.

Várom Miniszter megtisztelő válaszát kérésemet illetően.

Budapest, 2015. november 15.

Őszinte nagyrabecsüléssel: Juhos László

-------------------------------------------------------

Mit javasolt a Mátrai Erőmű Rt.?

Németh Lászlóné vezette, nemzeti fejlesztési minisztérium kérdez!
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a szakember véleményére kíváncsi.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klíma – és Energiaügyekért Felelős Államtitkársága a szakemberek véleményét kéri az Erőműfejlesztési Cselekvési Terv (EFCsT) koncepcióról.
Mit javasol a Mátrai Erőmű Rt. igazgatóságának az elnöke?
dr. Dieter Bökenbrinkkel úr a Mátrai Erőmű igazgatóságának az elnöke 1998-ban a parlamenti választások előtt korszérű, új széntüzelésű erőmű létesítését javasolta hazai tüzelőanyag-bázison.
A lignit bázison épülő erőmű előnye az lett volna, hogy csökkentette volna az ország kiszolgáltatottságát az energiahordozók importja területén.

Bökenbrinkkel elnök úr javaslata nem lett nyerő.
Az első Orbán kormány inkább fizetett az RWE-nek csak hogy ne épüljön lignitvagyonra erőmű!
A FIDESZ politikusain túlmenően felelősség terheli a fejlesztés elmaradásért egyes energetikusokat is, az MVM igazgatóságának a tagjait és menedzsmentjét.

Az MVM igazgatóságának a tagjai 2000-ben a következők:
Katona Béla, elnök-vezérigazgató,
Dr. Virág Miklós, elnökhelyettes,
Andrási Miklós,
Dr. Bordás Vilmos,
Dr. Bán Tamás,
Digházi Bertalan,
Dr. Halz József,
Holló Vilmos,
Incze Zsolt,
Pogány János,
Dr. Sztruhár Gyula,

Az MVM menedzsmentje 2000-ben:
Katona Kálmán, elnök-vezérigazgató,
Kalmár Béla, elnöki tanácsadó,
Dr. Bán Tamás, vezérigazgató helyettes,
Dr. Gerse Károly, kereskedelmi igazgató,
Spakievics Sándor, versenypiaci és gazdasági igazgató,
Fazekas Péter, létesítményi igazgató,
Holló Vilmos stratégiai igazgató

A fenti személyek közül Halz, Holló, Gerse, és Fazekas látott életében erőművet belülről, a többi személy nem ők pártkatonák.

A pártkatonákról írja Vojuczki Péter, bányamérnök 1990-ben (forrás: Népszava, 1990. július 24.):

Ezek az emberek jól ismerik a mindenkori politika nyelvét és félő, hogy ismét ők ajánlják fel a politikának a szemléletükből is fakadó rossz koncepciót. A gyakorlat eddig azt bizonyítja, hogy később úgyis át lehet hárítani a hibákat a politikára vagy a rossz döntések végrehajtóira. Ez utóbbi nemcsak azért káros, mert bűnbakokat kreál a valódi felelősök helyett, hanem azért is, mert a mindenkori hatalommal paktáló néhány „szakember” a szakmát, a tudományos intézményeket teszi felelőssé, azok tekintélyét járatja le . Ez látható Bős-Nagymaros, a bányászat, , a kohászat, a nemzetközi együttműködés során.