Reális Zöldek Klub - Fejlesztik a Duna Dráva Nemzeti Parkot

300 millió forintot szórnak ki az ablakon.
A Dráva folyón állandó vízmérce 1878 óta van Botovonál, Botovo Gyékényessel szemben van.

A vízmérce adatai szerint a folyó kisvízszintje 120 év alatt 3.5 m-t süllyedt. A medermélyülés következtében az ivó és mezőgazdaság vízellátása került veszélybe, szegényedett az élővilág.
A folyón, Ausztria és Szlovénia területén megkezdve, 23 lépcső épült, amely a folyó horvát szakaszára hatással volt. A horvátok EU tapasztalatok alapján az erőművek alatti alvizi- szakasz megtámasztását újabb duzzasztómű megépítésében látják.
A tervezett duzzasztóművek környezeti hatásáról horvát szakemberek az 1998-ban Budapesten sorra került "Európai Folyók Fejlesztése " című konferencián számoltak be.

Reális zöldek véleménye: A konferencián hallottak alapján a reális zöldek állítják a horvát tervek a növény és állatvilág védelmét jól szolgálják, valamint a térség árvízbiztonságát is, és biztosítják a meder állékonyságát.

A horvátok már az EU-hoz való csatlakozásuk előtt európai módon gondolkodtak!
Szemben a magyar kormánnyal a horvátok a Dráva folyó élővilágának a megmentését duzzasztással oldják meg!

Ezzel szemben a Kormány az Ő-Dráva program keretében szivattyúzással kíván vizet biztosítani a térségnek. Szivattyúzással, mint Szigetközben kötelezte a Magyar Országgyűlés az Antall kormányt, amelyen az egész világ Magyarországon röhögött.

A Kormány Ős - Dráva programja eleve kudarcra van ítélve, ha a Kormány a Dráva hiányzó vízlépcsőinek ügyét nem a tudományos megalapozottság, hanem egy megrögzött politikai előítélet beteges légkörének befolyásolása alapján kezeli. A gátellenes hecckampány jó szolgálatot tett a rendszerváltó erőknek a pártállam meggyengítésében. A szakmailag hamis, káros, ám mozgósításban sikeres állásfoglalást történelmi szerepének betöltése után a szakszerűségnek kellene végre utat engednie a Kormánynak.
A Dráva környezetének természeti viszonyait csak vízlépcsők építésével lehet javítani!
A Dráva korábbi folyószabályozási munkái, a vízierő hasznosítása a meder - gyorsuló, mélyülését idézte elő, a folyó egyre inkább bevágódott a mederbe. Az alpesi gleccserek is zsugorodnak, így a Dráván lefolyó vízmennyiség is csökken. E tényezők hatására csökkent a talajvíz-szint, kiszáradtak a holtágak, nincs megfelelő vízutánpótlása a környező növényzetnek, állatvilágnak. Ideje lenne, ha Kormány a Dráva túlsó partján is tájékozódna
A folyó osztrák szakaszán 12, a szlovén szakaszon 8, a horvát területen pedig 3 vízi erőmű létesült, tehát természetes viszonyokról nem lehet beszélni. Ős – Dráva programot a környezetvédelme érdekében hirdetni nem találó.
A vízerő-hasznosítás a Dráva túlsó partján magától értetődő tendencia. Sokat mondanak a térképek is, de jó lenne, ha a Kormány megismerné a Dráván működő számos létesítmény kifogástalan üzemét, szemmel látható előnyeit és az esetleges hátrányok megnyugtató kezelhetőségét. A múlt és jelen vitathatatlan tényeit. És, ha a Kormány valóban tenni kíván az Ormánságban élők, a Dráva mentén élők javára, felelősséget érez az ott élők jövőért, nem hunyhat szemet a világkonferenciákon felvázolt, fenyegető édesvíz- és energiaválságok enyhítését célzó erőfeszítések felett.