Reális Zöldek Klub - Miért nem került sor 1996-ban Budapesten a Világkiállításra?

Az ATV Csatt Műsorvezetője és vendégei sem tudják.
A műsor megmondó vendégei össze/ vissza beszélnek, szégyene a kereskedelmi televíziónak.

A hazai média 27 éve elhallgatja a tényeket, a média tudatosan megvezeti a közvéleményt, beáll a politikai széljárásba.

A média politikai széljárásba állása egyformán igaz a jobb és baloldali médiára.

Magyarország lemaradása a V4 képest, ezzel kapcsolatos. Fújj a médiára, a közszolgálatira is. Meg a Médiahatóságra és a Médiatanácsra.

Rónai Egon úr
műsorvezető

Csatt, 2017.02.27.
Téma. EXPO

Tisztelt Műsorvezető úr!

Az 1992-ben tervezett Bécs- Budapesten sorra kerülő EXPO elmaradásáról NÉPSZAVAZÁS döntött.
Ezt a tényt Műsorvezető úr és vendégei sem ismerhetik, mert a magyar sajtó, elektronikus médiaszolgáltatók erről a tényről a hazai közvéleményt nem tájékoztatta.
uth Hutrh HhhA média a bécsi népszavazás tényét a magyar közvélemény előtt elhallgatta!
Bécsben 1991-ben népszavazásra került sor.
A bécsi polgármester két kérdés eldöntésében hívta urnák elé a város lakóit:
1. Megtartásra kerüljön-e 1996-ban Budapesttel közösen tervezett EXPO?
2. Épüljön-e Bécs alatt, Freudenaunál, Ausztria legnagyobb Nemzeti parkja bejárataként vízerőmű.

Az első kérdésre a bécsiek elutasító választ adtak, míg 73 százalékos arányban a vízlépcső megépítését megszavazták.
A magyar közvélemény nem értesült arról, hogy Bécs környékén tervezett és a felépült erőmű teljesen hasonló a mi Nagymarosra tervezett és félig elkészült, majd visszabontott vízlépcsőnkkel, és azzal sem, hogy freudanaui vízlépcsőbe az osztrák cégektől Nagymarosra megrendelt, Magyarország által kifizetett gépek épültek be.
És arról sem, hogy az osztrákok a freudenaui vízlépcsőt EU segélyből építették fel. Még arról sem, hogy a Nagymarosra felvett osztrák hitelt kik nyúlták le. Ha ezt Tarlós István főpolgármester tudná, a metró kocsi tender kiírásában tisztábban látna, francia érdemrendet is, tűzhetett volna a zakójára, mint Medgyessy Péter.

Az Antall kormány működésének az idején Bécs és Budapest közösen pályázott nyújtott be a két fővárosban megtartásra kerülő EXPO megrendezésére a Világkiállításokat szervező Irodához. A két főváros a pályázatot közösen megnyerte. A bécsi polgárok azonban Bécs város vezetésével szemben nem akarták, hogy Bécsben Világkiállításra kerüljön sor. Úgy gondolták az EXPO megzavarja a városuk nyugalmát. Ezt követően Budapestnek már nem volt módja önállóan a Világkiállítást megrendeznie, mert a Világkiállításokat szervező iroda Budapest, számára nem írt ki pályázatot.
1987-ben Grósz Károly pártfőtitkár és a nagypolitika a világkiállításban találja meg az egyik újabb lehetőséget, hogy a rendszer szalonképességét Nyugat felé bizonyítsa. Az eseményeknek a már előkészített részéhez tartozik Vranitzky osztrák kancellár budapesti látogatásakor a közös osztrák-magyar rendezés bejelentése.
1987 november 11.-én megalakul a Minisztertanácsnak a világkiállítás megrendezésével foglalkozó tárcaközi bizottsága, elnöke Marjai József kereskedelmi miniszter.
A rendszerváltás után az Országgyűlés, 1991-ben törvényt fogad el a Világkiállítás 1996-ban történő megrendezéséről. (1991. évi LXXV. törvény.)
A törvény elfogadásának alapvető célja "Utak a jövőbe" címmel békés kommunikáció, feltámadó környezet és a kultúrák találkozásának a megvalósítsa.
Az Országgyűlés 1991. május 29-én sorra került ülésén az EXPO kérdésében megszólalt Antall József miniszterelnök.
ANTALL JÓZSEF, DR. miniszterelnök: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem volt szándékomban most felszólalni, és nem kell megijedni, nem is fogok hosszabban szólni. A világkiállítás mellett elmondták az érveket, ellenérveket. Rózsaszín képet senki nem festett, az óriási erőfeszítést, óriási cselekvési összefogást igényel, hogy meg tudjuk teremteni, ha sor kerül a világkiállítás megrendezésére.
Én nem többet kérek, csak azt, hogy ezt fontolják meg, amikor a részletes vita elkezdődik, és ezt a kérdést meg kell olyan szintig oldani, hogy a Kormány állást tudjon foglalni, és felelősséggel képviselhesse az országot. Utána nem lesz miről vitatkozni.
Köszönöm.

Ismétlen fontos annak rögzítése, hogy miután a bécsiek népszavazással eldöntötték, hogy nem kívánnak 1996-ban Budapesttel közösen EXOPÓT rendezni, Budapest számára önállóan a Világkiállításokat Szervező Iroda nem írt ki pályázati lehetőséget.
Tehát a bécsi népszavazást követően nem volt meg annak a feltétele - az EXPÓT rendezését kiíró Iroda részéről -, hogy Budapest önállóan rendezhessen EXPÓT!
Egyesek az Antall kormány gépezetből – köztűk Barsainé – Pataky Etelka kormánybiztos - tovább erőltette az ügyet.

1994-ben a választásokat követően az Országgyűlés, az 1996. évre tervezett világkiállítás iránti nemzetközi és hazai érdeklődést megköszönve - arra való tekintettel, hogy az ország súlyos gazdasági helyzetében nem vállalható a Magyar Köztársaság államháztartását aránytalanul megterhelő rendezvény megtartása - a közkiadások csökkentése céljából,
a 1994. évi LXX. Törvény az "EXPO '96 Budapest" nemzetközi szakkiállítás megrendezésének lemondásáról határozott.
Ez utóbbira történt utalás a műsorszolgáltatásban, de a fenti többi tényre még csak utalás sem.

Budapest, 2017.02.27.

Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke