Reális Zöldek Klub - Süli János miniszter úr részére

Süli János úr miniszter
Tisztelt Miniszter úr
Miniszter úr egy idő után távozott a Magyar Tudományos Akadémián 2017. május 17-én sorra került
„A Paks Ii atomerőmű telephely- vizsgálatának tudományos eredményei” című rendezvényéről.

Nálam a „Atomerőmű a Duna mellett” Józsa János elődadása kiverte a biztosítékot.
Ennek hátterében két dolog állt.
Józsa János előtt elhangzott előadások sem nyerték el a tetszésemet. Józsa János előadása pedig a lényeget elhallgatta, miután az előadó az árvíz Paksra nézve veszélyességéről „fecsegett”, a lényegről nem.

Miniszter úr kedves figyelmébe ajánlom az előadáson rész vett több általam tisztelt személynek megküldött üzenetemet. Miniszter úr paksi címére is megküldtem, de az már nem él.

Első üzenet:

Dr. Ádám József úr
akadémikus
Tisztelt Akadémikus úr, kedves József!
Paks és Paks bővítése is, a Duna vízével történik.
Dunai kisvizek esetén a bősi rendszer, benne a C variáns hibás kezelése, vagy a bősi és a C variáns műtárgyainak rossz szándékú irányítása előidézheti, hogy a Paksi Atomerőmű üzemvitele az erőmű villamos energiatermelését akár 30 napra korlátozni kényszerül, sőt a termelés teljes megszüntetésére is, kényszerülhet. A reaktorok hűtése semmilyen körülmények következtében nincs veszélyben, a Paksi atomerőmű a reaktorok remanens hőjének az elvezetését megoldotta, megtette az ehhez szükséges intézkedéseket. A paksi atomerőmű nukleáris biztonsága a Duna vízhozamának befolyásolásának nincs kitéve.
Az üzemviteli kényszerhelyzet Paks számára azért állt elő, mert a Duna kulcsáról, DUNAKILITIRŐL Magyarország lemondott. Magyarország kiengedte a kezéből a Duna kulcsát, átengedte Szlovákia számára. Északi szomszédunk megépítette a C variánst, ezzel a Duna kulcsa a kezébe került.
Paksi Atomerőmű üzemvitelére további potenciális veszélyforrást jelenthet az osztrák vízlépcsők előtt a Duna vizének osztrák- szlovák megegyezés szerinti visszatartása. Osztrák-szlovák megegyezés esetén a paksi üzemvitel 100 napra kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe.
Józsa professzor úr nem tudja, hogy a kalocsai oldalon alacsonyabb a töltés. Tehát át sem kell vágni a gátat a Duna balpártján árvíz esetén!
Erről már annak idején, amikor az oroszokkal együtt döntöttünk, hogy az erőmű Paksra kerül intézkedtünk.

Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke

Amire nem kaptam választ:

A tényállás az, hogy 1996-ban a Magyar Országgyűlés felismerte miszerint az atomenergia békés célú alkalmazása az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy és a tudományos kutatások számos területén elősegíti az emberiség életfeltételeinek javítását.

A Törvényhozó a felismerését az 1996. évi CXVI. törvényben fogadta el.

Az 1996. évi CXVI. törvény 4§ (11) bekezdése szerint:

„Az atomenergia alkalmazásával összefüggő alapvető, tudományos, technikai és egyéb ismereteket - a kockázatokra is kiterjedően - oktatni, valamint a közszolgálati hírközlés, a közművelődés útján az állampolgárokkal rendszeresen ismertetni kell.”

Az Országgyűlés által 1996-ban kötelezővé tett, törvényi szintű elvárás nem teljesül, sem az oktatás, sem a közszolgálati médiaszolgáltatás műsorszolgáltatása területén.

Az a polgártársunk, aki 1996-ban kezdte meg az iskolát, az ma 27 éves, aki a középiskolát, ő 35, aki felsőfokút, csaknem 40 éves.
Sajnos a negyven év alatti polgártársaink a közép- vagy a felsőfokú képzésben, de még alapismeretekben sem részesültek az atomenergia nemzetünk számára meghatározó felhasználásának a fontosságáról.

„A Paks II atomerőmű telephely –vizsgálatának tudományos eredményei” rendezvényen úgy láttam többségben 40 év felüliek voltak jelen.
A lényeget szerintem ezek közül kevesen értik.
Van tehát tenni való!
Második üzenet:
„Atomerőmű a a Duna mellett”
Józsa János, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár
2017. május 17.
MTA Székház, Nagyterem
A hallgatóság tapssal jutalmazta az előadást.

Szerintem elvárható lett volna az előadónak utalnia a következőkre:
1.
Magyar Tudományos Akadémia gondozásában a Köztestületi Stratégiai Programok, Energiastratégiai Munkabizottság „Megújuló energiák hasznosítása” című, 2010-ben kiadott összeállításban.
Az összeállítás 95. oldalán a vízlépcsőkről többek között a következő olvasható:
„ – Az adonyi vízlépcső vízszintemelkedés segítené a Dunai Hőerőmű, a fajszi vízlépcső miatti vízszintemelkedés pedig lehetővé tenné a Paksi Atomerőmű bővítésének frissvíz- hűtését. „
2.
A Dunán felettünk a német, osztrák és szlovák szakaszon több mint 40 vízlépcső épült fel.
A vízlépcsők felépítését követően a Duna magyarországi szakaszára a Duna nem szállít hordalékot.
A Duna által szállított hordalék elmaradása miatt a Duna magyarországi szakaszának a medre mélyül, különösen mélyül a Duna Budapest alatti szakasza.
A Duna medrének a mélyülése Budapest alatt vízlépcsők megépítésével, Fajsz és Adonynál felépítésre kerülő vízlépcsőkkel állítható meg.
Véges idő belül, ha nem épülnek vízlépcsők BME épületei a medermélyülés és a Coriolis-erő hatására bedőlnek a Dunába.
3.
Egy idő után a Paks 1-4 blokkok hűtővíz kiemelő szivattyúk szívó csonkjai mélyebben kerültek elhelyezésre.
4.
A terv szerint Paks II hűtővíz kiemelő szivattyúi még ennél is mélyebbre kerülnek elhelyezésre.
5.
Paks alatt a Duna meder zátonyos. 2013-ban összeállítás készült ennek kedvező hatásáról a paksi hűtésre nézve, megjegyezve, hogy a zátonyok akadálya a Duna Bizottság által elvárt hajózási paraméterek biztosításának.
6.
„Fenékig befagyott a Duna” mondta az előadó. Valójában az előadó maga állította, hogy a megfagyott jégtáblák fenékig elzárták a a Duna medrét. A természetben a vizek nem fagynak be a fenékig.
7.
Aszódi Attila egyenlőséget tett a hűtőgépben és természetben végbemenő fagyási folyamat között. Ez akkora ostobaság, mint a Gellért hegy, rajta a Szabadságszoborral.
8.
Józsa János előadásában egyetlen adat nem hangzott el a Duna potenciális, megengedett felmelegítésének problémaköréről.

Tisztelt Miniszter úr véleményen szerint MTA a CEU ügyében hátba szúrja a Kormányt, erről a rendezvény végén volt alkalmam szólni.
Paks kérdésben nincs a helyezet magaslatán az AKADÉMIA

Paks ügyében a reális zöldek többet várnak el az Akadémiától, Aszódi Attila szerintem túl engedékeny a tudomány művelőivel szemben.

Budapest, 2017. május 19.

Tisztelettel: Juhos László, elnök/főszerkesztő