A paksi atomerőmű első építését úgy kell tervezni, hogy az a későbbiek során ...
Dátum: 2017. May 27. Saturday, 23:02
Rovat: Közéleti magazin


Kinek a szolgálatában áll a Magyar Tudományos Akadémia?
A nemzet vagy a pénz szolgálatában?

A reális zöldek véleménye szerint egyes akadémikusok fejében van a víz, nem a Dunában!
A Dunában nem víz, hanem politika folyik. (Forrás: Moldova György)

Az Akadémia korábbi Főtitkára, Németh Tamás mondta: „Ahelyett, hogy a víz a talajban lenne, a fejekben van.
Igaza van Németh Tamás akadémikusnak, de sokat nem ér el vele.
Az MTA Elnöksége elfogadta a Nemzeti Víztudományi Kutatási Programról szóló előterjesztést. A program előkészítésére az MTA 187. közgyűlése keretében vízügyi konferenciát szerveztek, amelyen Áder János köztársasági elnök köszöntötte a szakembereket.
A vízügyi szakembereket a rendszerváltó politikai elit lefejezte, valójában a Köztárssági Elnök a vízügyből élő „üzletembereket” köszöntötte.
A Paks II helyének kiválasztása is, üzleti alapokra került elhelyezésre.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöki Bizottsága szervezésében Paks II beruházását megcsapolók szolgálatában állt:
http://mta.hu/x-osztaly/a-paks-ii-atomeromu-telephely-vizsgalatanak-tudomanyos-eredmenyei-107635

1973- ban más volt a módi!

A paksi atomerőmű első építését úgy kell tervezni, hogy az a későbbiek során jelentősen bővíthető legyen. (Forrás: A Gazdasági Bizottság 10.118/1973. sz. határozata. Szabó Benjamin ATOM korkép)
A fenti határozat azt is előírta, hogy a tervezés során külön ki kell mutatni, hogy az első kiépítés beruházási költségéből mekkora rész függ össze a későbbi bővítéssel.

Lovász László, MTA elnöknek 2014-ben történt megválasztása óta a Magyar Tudományos Akadémia nem teszi a dolgát! Az Akadémia vízügyekben a Kormányt is megvezette.

Azt a dolgát az Akadémia nem teszi, amelyet Vizi E. Szilveszter az MTA korábbi elnöke úgy fogalmazott meg, hogy az Akadémia a nemzet tanácsadója.
Vizi E. Szilveszter fontosnak tartotta, hogy az Akadémia adjon tanácsot a Balaton, Paks, Vásárhelyi terv kérdésében.



Levél a belügyi vízügyeket felügyelő Helyettes Államtitkárnak:
Dr. Hoffmann Imre úr
h. államtitkár
az MTA Víztudományi Elnöki Bizottság tanácskozási jogú tagja.

Tisztelt Hofmann Imre úr!

1996-ban a Magyar Országgyűlés felismerte miszerint az atomenergia békés célú alkalmazása az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy és a tudományos kutatások számos területén elősegíti az emberiség életfeltételeinek javítását.

A Törvényhozó a felismerését az 1996. évi CXVI. törvényben fogadta el.

Az 1996. évi CXVI. törvény 4§ (11) bekezdése szerint:

„Az atomenergia alkalmazásával összefüggő alapvető, tudományos, technikai és egyéb ismereteket - a kockázatokra is kiterjedően - oktatni, valamint a közszolgálati hírközlés, a közművelődés útján az állampolgárokkal rendszeresen ismertetni kell.”

Az Országgyűlés által 1996-ban kötelezővé tett, törvényi szintű elvárás nem teljesül, sem az oktatás, sem a közszolgálati médiaszolgáltatás műsorszolgáltatása területén.
Ha a törvényi elvárás teljesült volna a Duna ügyében is előbbre lennénk. 1000 milliárdokban mérhető kár lett volna megelőzhető!

Paks és Paks bővítése is, a Duna vízével történik.
Dunai kisvizek esetén a bősi rendszer, benne a C variáns hibás kezelése, vagy a bősi és a C variáns műtárgyainak rossz szándékú irányítása előidézheti, hogy a Paksi Atomerőmű üzemvitele az erőmű villamos energiatermelését akár 30 napra korlátozni kényszerül, sőt a termelés teljes megszüntetésére is, kényszerülhet. A reaktorok hűtése semmilyen körülmények következtében nincs veszélyben, a Paksi atomerőmű a reaktorok remanens hőjének az elvezetését megoldotta, megtette az ehhez szükséges intézkedéseket. A paksi atomerőmű nukleáris biztonsága a Duna vízhozamának befolyásolásának nincs kitéve.
Az üzemviteli kényszerhelyzet Paks számára azért állt elő, mert a Duna kulcsáról, DUNAKILITIRŐL Magyarország lemondott. Magyarország kiengedte a kezéből a Duna kulcsát, átengedte Szlovákia számára. Északi szomszédunk megépítette a C variánst, ezzel a Duna kulcsa a kezébe került.
Paksi Atomerőmű üzemvitelére további potenciális veszélyforrást jelenthet az osztrák vízlépcsők előtt a Duna vizének osztrák- szlovák megegyezés szerinti visszatartása. Osztrák-szlovák megegyezés esetén a paksi üzemvitel 100 napra kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe.

2017. május 17én az MTA Székház, Nagyterem sorra került

„A Paks Ii atomerőmű telephely- vizsgálatának tudományos eredményei” című rendezvényén Józsa János, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár
„Atomerőmű a Duna mellett” tartott előadást.
Nálam a „Atomerőmű a Duna mellett” Józsa János elődadása kiverte a biztosítékot.
Ennek hátterében két dolog állt.
Józsa János előtt elhangzott előadások sem nyerték el a tetszésemet. Józsa János előadása pedig a lényeget elhallgatta, miután az előadó az árvíz Paksra nézve veszélyességéről „fecsegett” a lényegről nem.

Józsa Jánosnak fogalma sem volt arról, hogy amikor a paksi atomerőmű telephelyről a hetvenes években döntés született gondoskodás történt t arról, hogy a kalocsai oldalon a Duna gátja alacsonyabb legyen.
Szerintem elvárható lett volna az előadónak utalnia a következőkre:
1.
Magyar Tudományos Akadémia gondozásában a Köztestületi Stratégiai Programok, Energiastratégiai Munkabizottság „Megújuló energiák hasznosítása” című, 2010-ben kiadott összeállításban.
Az összeállítás 95. oldalán a vízlépcsőkről többek között a következő olvasható:
„ – Az adonyi vízlépcső vízszintemelkedés segítené a Dunai Hőerőmű, a fajszi vízlépcső miatti vízszintemelkedés pedig lehetővé tenné a Paksi Atomerőmű bővítésének frissvíz- hűtését. „
2.
A Dunán felettünk a német, osztrák és szlovák szakaszon több mint 40 vízlépcső épült fel.
A vízlépcsők felépítését követően a Duna magyarországi szakaszára a Duna nem szállít hordalékot.
A Duna által szállított hordalék elmaradása miatt a Duna magyarországi szakaszának a medre mélyül, különösen mélyül a Duna Budapest alatti szakasza.
A Duna medrének a mélyülése Budapest alatt vízlépcsők megépítésével, Fajsz és Adonynál felépítésre kerülő vízlépcsőkkel állítható meg.
Véges idő belül, ha nem épülnek vízlépcsők BME épületei a medermélyülés és a Coriolis-erő hatására bedőlnek a Dunába.
3.
Arról sem volt fogalma az előadónak, hogy egy idő után a Paks 1-4 blokkok hűtővíz kiemelő szivattyúk szívó csonkjai mélyebben kerültek elhelyezésre.
4.
A terv szerint Paks II hűtővíz kiemelő szivattyúi még ennél is mélyebbre kerülnek elhelyezésre.
5.
Paks alatt a Duna meder zátonyos. 2013-ban összeállítás készült ennek kedvező hatásáról a paksi hűtésre nézve, megjegyezve, hogy a zátonyok akadálya a Duna Bizottság által elvárt hajózási paraméterek biztosításának.
6.
Józsa János előadásában egyetlen adat nem hangzott el a Duna potenciális, megengedett felmelegítésének problémaköréről.

Szerintem a Akadémia egyes tagjai, meghatározó módon Lovász László elnök nemcsak a CEU ügyének megítélésében dilettánsok, hanem a vízügyeink kérdéskörében is.

Budapest, 2017. május 24.

Tisztelettel:
Juhos László, reális zöldek elnöke





























A cikk tulajdonosa: Reális Zöldek Klub
http://realzoldek.hu

A cikk webcíme:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=4883