A magyar Kormány nem áll csehül!
Dátum: 2017. August 01. Tuesday, 17:12 Rovat: Közéleti magazin
Gróf Bethlen István miniszterelnök 1921. augusztus 12-én javasolta a Minisztertanácsnak a Csepeli Szabadkikötő létrehozását.
A Minisztertanács 1928. július 13-án a kikötőt “Budapesti Vámmentes Kikötő” elnevezéssel állami vállalattá nyilvánította. Szabadkikötővé jogi akadályok miatt csak 1937-ben, az újabb öböl építését követően minősítették. Ekkor lett a neve Magyar Királyi Budapesti Nemzeti Szabadkikötő, amely elnevezés már megegyezett a földrajzi elhelyezkedéssel, mert a község északi részét az 1930. évi XVIII. törvény alapján Budapesthez csatolták. Az avatási ünnepségre 1928. október 20-án került sor. A “Zsófia jachton” érkező kormányzó és kíséretéhez tartozó királyi hercegek és előkelőségek, valamint a nagyszámú meghívott közönség hallgatta gróf Bethlen István miniszterelnök avató beszédét:
2017-ben a Csepeli Szabadkikötőbe Kelet-Kínából vonaton érkeznek az árúk Kazahsztán, Oroszország, Fehéroroszország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia útvonalon.
Varga Mihály miniszter Asztanában szorgalmazta egy V4-Közép-Ázsia együttműködési platform kialakítását. Orbán Viktor miniszterelnök a keleti nyitás érdekében Kínába látogatott.
A keleti nyitás politika sikere a FOLYAMI HAJÓZÁS, amit magyar sorskérdésként kezelnek a reális zöldek.
A gazdaságföldrajz angol irodalmában a hazánkhoz hasonló helyzetű országokat a „landlocked” jelzővel minősítik. Ez azt a hátrányt fejezi ki, hogy a kontinens belsejébe „bezárt” országnak nincs tengeri kijárata, kikötője, ezért termékeit csak a kontinensen belüli, nagyságrendekkel költségesebb földi szállítással tudja a világpiacra juttatni. A bezártság megszüntetése tehát a „bezárt” ország gazdasági fejlődésének, versenyképességének előfeltétele.
A csehek, Masaryk, 1914-ben felismerte a független cseh állam létrehozásának az útjában Csehország tengeri kijáratának a kérdése áll. Csehország napjainkban felújítja három hamburgi kikötőjét, amelyeket a versailles-i szerződés alapján 1929-ben 99 évre kapott használatra a korabeli Csehszlovákia.
a Kormány a Budapest – Belgrád vasúti összekötés megvalósítását kapacitálja.
A két főváros összekötésének áruforgalom kiszolgálása céljából, legkisebb környezeti terheléssel járó közlekedési eszköze a hajó.
A kínai hitel kijárása nem a Budapest – Belgrád vasút megépítésére céljából történt!
A reális zöldek fontosnak tartják vasút hálózat fejlesztését.
Szijjártó Péter miniszter indoklását, hogy Koper kikötő elérését a Budapest - Belgrád vasútvonal fejlesztése elősegítené, nem tartjuk szerencsés nyilatkozatnak.
A Szlovéniában lévő KOPER kikötő távolabbra van Belgrádtól, mint Budapest - Belgrád közötti távolság. Szlovéniába, Horvátországon vezet az út!
Kapcsolódó írásaink:
http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=4487
http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=4486
|
|