A Magyar Tudományos Akadémia üresjáratban!
Dátum: 2017. August 25. Friday, 18:11
Rovat: Önnek is jogában áll tudni


A reális zöldek javasolják a Kormánynak, hogy az MTA közpénzekből nyújtott támogatásának hatékony felhasználása céljából független szakértőkkel világítsa át az Akadémiát!


A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont munkatársai felfedezték a szarva között a tőgyét!

http://mta.hu/tudomany_hirei/naponta-merheto-hogy-eppen-mekkora-az-aszaly-magyarorszagon-mta-atk-aszalyindex-107846


Aszállyal szemben leghatékonyabban öntözéssel lehet védekezni. A rendszerváltozást követően az öntözött terület és a hozzákapcsolódó infrastruktúra egyaránt csökkent. Kicsi a valószínűsége, hogy szárazság tűrő növény termesztésből megélhet akár a családi gazdálkodó vagy a több száz hektár földön a társulásos gazdálkodó. Az EU kitüntetett szerepet szán a minőségi termesztésnek, és a jövőben már nem segélyek híve. Az EU-ban átlagban 25 hektáron folyó családi mezőgazdálkodás - vannak EU tagországok, ahol 5 hektárból is megél a család - az öntözés természetes része a gazdálkodásnak. A magyarországi időjárási viszonyok közepette öntözés nélkül minőségi gazdálkodás aligha képzelhető el, ezért nagyon fontos lenne az öntözés távlat megoldásában jó döntést hozni.

Az öntözés ügye a rendszerváltozás óta leszálló ágban van. Nem volt ez így mindig.

Léteztek magyar kormányok, amelyek vízvezető csatornákat, tározókat, vízlépcsőket építettek, az aszály elleni küzdelem jegyében. 1942-ben Kállay Miklós miniszterelnök a Békésszentandrási vizlépcsőt, 1954 Hegedűs András miniszterelnök helyettes a Tiszalöki vízlépcsőt avatta. Harminc éve pedig Dégen Imre államtitkár, az OVH elnöke Kiskörét adta át a Tisza tóval.

Volna tehát kitől átvenni a jó példát, és az elődök munkáját folytatni, de ehhez elsősorban a politika szereplőinek kellene a szükséges tanulságokat levonni eddigi káros ténykedésükről, felhagyni a „minden folyjék szabadon” álláspontjukkal.

Magyarország természetföldrajzi adottságai következtében a mezőgazdasági termelés számára, jelentős kockázati tényező az aszály. A múlt században több aszályos év (1935, 1952, 1962) fordult elő, az egyik legsúlyosabb 1983-ban, részben 1984-ben, továbbá az 1990 és 1992 évek bizonyultak jelentős aszályos éveknek. 1992-ben- mintegy betetőzve az 1983 óta tartó száraz periódust - rendkívül súlyos aszály pusztított hazánkban, főleg az Alföldön. 1992 júliusában általában az ország egész területén a szokásosnál kevesebb csapadék hullott. Az Alföld egész területén a sokévi átlagos júliusi csapadéknak kevesebb mint a fele, Szolnok megyében csupán mintegy a negyede, Vas, Zala, Somogy megyékben nagyjából a harmada hullott le. A becsült közvetlen kár 30-40 md Ft volt.

Az aszály nemcsak az egyébként is sok gonddal-bajjal küszködő mezőgazdasági termelőket sújtotta, káros következményeit az egész nemzetgazdaság megérezte, hatása termelői és nemzetgazdasági szinten egyaránt érezhető volt.

Az aszály közvetlen kiváltó oka az időjárásban keresendő.

----------

Németország kerítést épített Magyarországon!

A kerítés hossza 300 kilométer, magassága 100 méter.
A kerítés a Dunántúli Középhegység és a Duna között távolság fele között épült, észak –déli irányban húzódik.

A reális zöldek állításának a megértéséhez kérjük, hogy olvassa el az alábbi linket:
http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=4913

A reális zöldek állítása a rendszerszemlélet és a környezet közötti kapcsolatok felderítésen alapszik.
A német szélkerék kapacitás és a hazánk éghajlata közötti kölcsönhatás megértéshez hozzá tartozik az extenzív és intenzív mennyiségek értése.
Hazánk időjárásáról, annak várható változásáról naponta kapunk tájékoztatást.

Azok a szavak, amelyek a tájékoztatásban elhangzanak szabatosan az emberek a reális zöldek feltételezése szerint az időjárásról tájékoztatók sem értik.

Jellemző intenzív mennyiségek különbségének hatására extenzív mennyiségek áramlanak egyik helyről a másikra, amely folyamatot - a természet rendjét – a szél kinetikus energiáját megcsapolók akadályozzák.



ASZÁLY by Reálzöldek Reális Zöldek Klub on Scribd









A cikk tulajdonosa: Reális Zöldek Klub
http://realzoldek.hu

A cikk webcíme:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=4957