A Duna – Kört a kommunisták lehelték életre!
Dátum: 2017. November 26. Sunday, 17:47
Rovat: Média


Magyarország helyzete egészen másképpen alakulhatott volna, ha az elmúlt 21 évben, amióta közszolgálati médiaszolgáltató létezik, a közszolgálati médiaszolgáltató a demokratikus közvéleményt a dumakörösökről tényszerűen tájékoztatja.

2011 óta, az új médiatörvények elfogadását követően sem teszi a közszolgálati médiaszolgáltató a dolgát, amihez a MÉDIATANÁCS statisztál!

A közszolgálati médiaszolgáltató akadályozza a jó kormányzást. Dobos Menyhért a közszolgálat vezérigazgató, Karas Mónika Médiatanács elnöke nem érti a dolgát.

Holott a folyami hajózás magyar sorskérdés!
Hetven év óta a rendszerváltást követően az egymást váltó kormányok nem tartják tiszteletben a Dunán való hajózás szabadságának az elvét!

A párizsi békeszerződés (1947.vfebruár 10.) VII. rész „A DUNÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK” cím alatti 38. cikkelye kimondja a Dunán való hajózás szabadságának az elvét.

A VIII. rész 39. cikkelyének 1. pontja szerint a Szovjetunió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok budapesti diplomáciai képviselőinek vezetői fogják, egymással egyetértésben eljárva, képviselni a Szövetséges és Társult Hatalmakat a magyar kormánnyal szemben minden olyan kérdésben, amely a jelen szerződés végrehajtására és értelmezésére vonatkozik.

A VIII. rész 39. cikkelyének 2. pontja szerint a magyar kormánynak meg fognak adni minden olyan iránymutatást, technikai tanácsot és felvilágosítást, amely a jelen szerződés betű és értelem szerinti gyors és hatékony végrehajtásának céljából szükséges lehet.

Az ENSZ-EGB Folyamhajózási Bizottsága 1992. március 12-én hozott 30. számon határozatot a Duna hajózhatóságáról.
A Bizottság 30. sz. határozata értelmében a Duna magyarországi szakasza Szap (a bősi alvízcsatorna torkolata) és Budapest között VI/B, míg Budapest és a déli országhatár között VI/C kategóriájú nemzetközi jelentőségű víziút.
A 378 km hosszú magyar Dunán a több mint 50 hajózási akadály (gázló, szűkület) fele (28) a 170 km hosszú Szap - Budapest szakaszon található, ahol gyakorlatilag folytonos, 5 – 20 km között változó, összesen mintegy 40 km hosszú sorozatot alkotnak.

A Magyar Tudományos Akadémia tisztségviselői 1983-ban és a rendszerváltás követően is, azt súgják a politikusoknak, amit a politikusok hallani kívántak, a Duna duzzasztása ökológiai agresszió a természettel szemben.
Később a helyzet annyiban változott, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyeinek jelentését összegző 2008. évi összeállításban kimondásra került, hogy a hajózás biztosítása céljából a Duna duzzasztása nem kerülhető meg.

A magyar Duna szakaszon a hajózás csak az év kis részében folytatható, áll a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyeinek 2008. évi tudományos eredményeit összegző kiadványban.

További megállapítások az MTA 2008.évi tudományos eredményeit összegző kiadványból:
A Duna menti országok számos változtatást vezettek be a hajózhatóság fenntartása érdekében, Magyarország ezekkel a változtatásokhoz nem alkalmazkodott.
Az eddigi szakértői vizsgálatok egyértelműen elengedhetetlennek ítélik a meder hagyományos karbantartása mellett a duzzasztás megépítését, áll a tudományos dolgozatban.
A fenti megállapításokat az MTA tisztségviselőinek a kommunikációjában nem kapnak nyilvánosságot, a politikusoknak nem lenne az ínyére Akadémiának a duzzasztás melletti kiállása.

A helyzet kínosan hasonlít az 1983-ban kialakult helyzethez. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983-ban felkérte a Magyar Tudományos Akadémiát a vízlépcső beruházás komplex vizsgálatára. Az Akadémia 1983. december 20-án kiadott állásfoglalásában a várható környezeti és gazdasági károk miatt az építkezés jelentős időbeli elhalasztását javasolta, de komoly megfontolásra javasolta az építkezés leállítását is. Az Akadémia 1983-ban azt súgta a politikának, amit a politika elvárt az Akadémiától.
Magyarország és Csehszlovákia 1981-től tárgyalásba kezdtek a beruházás csúsztatásáról. A felek az 1977-es államközi szerződésben rögzített határidők öt évvel történő eltolásában állapodtak meg, amelyet 1983. október 10-én Prágában írtak alá.

Mivel magyar oldalon a határidő módosítását követően sem volt forrás az építkezés folytatásához, 1984. augusztus 1-én a Központi Bizottság áldásával megalakulhatott a Duna – Kör. (Zöldike)









A cikk tulajdonosa: Reális Zöldek Klub
http://realzoldek.hu

A cikk webcíme:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=5052