Szabó Marcel és Horváth Attila, KARC FM rádió, 2018. január 14-én sugárzott ...
Dátum: 2018. January 19. Friday, 08:57
Rovat: Közéleti magazin


Szabó Marcel és Horváth Attila, KARC FM rádió, 2018. január 14-én sugárzott műsorszolgáltatásában riport alany volt.

Mészáros Csaba véleménye a két alkotmánybíró szerepléséről.

------------------

Most volt időm meghallgatni a rádióműsort. Tekintettel arra, hogy jogászok az urak, így a műszaki és gazdasági dolgokról tett nyilatkozataikat elnézéssel lehetne kezelni, ha ezt nem nyilvánosan teszik. Nem tudom, hogy milyen a hallgatottsága ennek a rációnak, de a két nyilatkozó által mondottak alkalmasak a hallgatóság félrevezetésére. Persze, az embereket túlzottan nem lehet félrevezetni, mert őket ez a téma már rég nem érdekli, így nem is tudnak róla semmit. Ezt sajnos az egyetemi hallgatóság tájékozatlanságából adódóan merem mondani.

Ami a szovjet hadihajók Dunán való mozgási lehetőségeinek javítását illeti, az ezzel kapcsolatos fejtegetések egyenesen a kabaré műfajába tartoznak. Komoly jogi szakemberek szájából hallani ezeket megmosolyogtató, de egyben elkeserítő is.

Szántó Georgina kérdései több szakértelmet sugallnak részéről, mint akiket "szakértőként" kérdezett, de időnként mellébeszélve, egyoldalú és laikus válaszokat kapott. Szegény, megboldogult Zigány professzor mondta ábrázoló geometria előadáson: "Ez annyira világos, mint az, hogy ha a jogásznak szarva volna, akkor szarvasmarha volna, de mivel nincsen szarva, így csak közönséges marha!" Az említett urak természetesen kivételek.


Én mást nem tehetek, minthogy az egyetemen terjesztem az igazságot ebben a témában, amíg a Jóisten ad erőt és lehetőséget.


Baráti üdvözlettel:

Mészáros Csaba

--------------------------

A Bős-nagymarosi Vízlépcső rendszer, közöz létesítésre és üzemeltetésére, 1977-ben létező északi szomszédunkkal a Magyar Népköztársaság 1977-ben kötött kormányközi szerződést.

A SZERZŐDÉST a Magyar Országgyűlés 1992-ben egyoldalúan felmondta.

A Törvényhozó a SZERZŐDÉST annak ellenére egyoldalúan felmondta, hogy az Antall kormány programjában a Duna hajózhatóságáról a következő állt: „A Duna-menti népek közötti szoros együttműködés szükségét a magyar politika nagyjai a történelem során ismételten felvetették. Magyarország földrajzi fekvése miatt is központi szerepet játszhat a Duna-térség országai, népei közötti együttműködés – eddigiekben részben szándékosan figyelmen kívül hagyott, részben az európai kettéosztottság miatt korábban meg nem valósított – előmozdításban. Budapest, jelenleg is székhelye a Duna Bizottságnak, mely 1992. áprilisában tartotta legutóbbi 50. ülésszakát. Ennek napirendjén a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlásának a Duna –menti együttműködésre való kihatásai, az utódköztársaságok tagsági helyzete, valamint a tagságot eddig nem kapott Németország bekapcsolódása szerepelt. A Duna – mint fontos európai összekötő kapocs jelentősége – tovább növekszik a Duna –Majna –Rajna csatorna 1992. szeptemberre várható megnyitása révén. Magyarország alapvető érdeke, hogy aktív és kezdeményező szerepet játsszék a dunai együttműködés további szervezésében és fejlesztésében.”

Az Antall kormány tisztában volt a zöldek által képviselt hazugsággal, képtelen volt velük leszámolni, nem volt meg hozzá a politikai támogatottsága.

Szigetköz vízpótlását Antall József miniszterelnök a dunakiliti hajózsilip szegmenstáblájának szabályozásra felhasználásával kívánta biztosítani. (Új Magyarország 1993. április 30)









A cikk tulajdonosa: Reális Zöldek Klub
http://realzoldek.hu

A cikk webcíme:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=5125