Reális Zöldek Klub - Folyami hajózás magyar sorskérdés!

Magyarország-Románia-közlekedés

Szijjártó Péter a közlekedési összeköttetésekről tárgyalt a román közlekedési miniszterrel.

Budapest, 2018. március 6., kedd (MTI) - Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közlekedési összeköttetésekről egyeztetett Lucian Sova román közlekedési miniszterrel kedden Budapesten - közölte a tárca az MTI-vel.
Mint írták, tekintettel a rendkívül szoros gazdasági együttműködésre Magyarország és Románia között, a két ország közös érdeke, hogy minél több közlekedési összeköttetést hozzanak létre.
2020-ra elkészül a két ország közötti második autópálya-összeköttetés, amely az észak-erdélyi autópályát fogja összekötni az M4-es gyorsforgalmi úttal.
A jelenleg csak hétvégén nyitva tartó tíz kisforgalmú határátkelési pont közül kettő hamarosan állandóan nyitva lesz - sorolták.
Kiemelték: mindkét ország szándéka, hogy Magyarországot és Romániát minél előbb bekapcsolják az európai gyorsvasúthálózatba.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról tájékoztatta a román közlekedési minisztert, hogy a magyar kormány egymilliárd forintot különített el egy Budapest és Kolozsvár között építendő gyorsvasút megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére.
bhi

MTI 2018. március 6., kedd 10:58

FOLYAMI HAJÓZÁS – MAGYAR SORSKÉRDÉS

A gazdaságföldrajz angol irodalmában a hazánkhoz hasonló helyzetű országokat a „landlocked” jelzővel minősítik. Ez azt a hátrányt fejezi ki, hogy a kontinens belsejébe „bezárt” országnak nincs tengeri kijárata, kikötője, ezért termékeit csak a kontinensen belüli, nagyságrendekkel költségesebb földi szállítással tudja a világpiacra juttatni. A bezártság megszüntetése tehát a „bezárt” ország gazdasági fejlődésének, versenyképességének előfeltétele.

A nagyobb teljesítményű földi szállítási módok megjelenéséig, a tengerektől távol eső vidékek hátrányos helyzetén csak a vízi (folyami) szállítással lehetett (lehet) enyhíteni. Ezt felismerve a nyugati országok már korán megkezdték vízi úthálózatuk kiépítését. Egyik első példaként a Franciaországban, a 17. században, XIV. Lajos zseniális pénzügyminisztere, Colbert támogatásával épített, az Atlanti Óceánt a Földközi-tengerrel összekötő 120 km hosszú Canal du Midi említhető. Azóta Európában sűrű víziút-hálózat létesült, amelyet jelenleg is folyamatosan fejlesztenek. A közelmúlt példái közé tartoznak a Nagy Károly által már a 9. században megkezdett, de transz-kontinentális vízi útként csak 1992-ben megnyitott Rajna–Majna–Duna-csatorna és az 1980 óta épülő 230 km hosszú Rajna–Rhône összeköttetés (24 nagy hajózsilippel, 15 vízlépcsővel, 76 közúti és 11 vasúti híddal).

Csehország napjainkban felújítja három hamburgi kikötőjét, amelyeket a versailles-i szerződés alapján 1929-ben 99 évre kapott használatra a korabeli Csehszlovákia. Gróf Bethlen István miniszterelnök 1921. augusztus 12-én javasolta a Minisztertanácsnak a Csepeli Szabadkikötő létrehozását. Napjainkban a kikötőbe vasúton érkezik Kínából az árú.

Orbán Viktor miniszterelnök a keleti nyitás érdekében Kínába látogatott. A keleti nyitás politika sikere a FOLYAMI HAJÓZÁS, amit magyar sorskérdésként kezelnek a reális zöldek.