Reális Zöldek Klub - Molnár László (ETE) cikke a Magyar Időkben

A PAKSI BŐVÍTÉSRŐL TÁRGYILAGOSAN
AZ ELLÁTÁSBIZTONSÁG KULCSSZEREPLŐJE LESZ AZ ÚJ ERŐMŰ - Molnár László
Forrás: https://magyaridok.hu/velemeny/paksi-bovitesrol-targyilagosan-2860122/

A választási kampányban kiemelt támadási célpont lett Paks II. Szakemberek, amatőrök és tudatos ferdítők sorolják Paks II vélt gyengéit-hibáit, hogy drága, állami támogatást igényel, növeli az orosz függőséget. Ha megkérdezzük, mi legyen helyette, a válasz: megújuló energiák! Úgy gondoljuk, szükség van egy tárgyilagos elemzésre, amelyben bemutatjuk, miért szükséges a Paks II atomerőmű megépítése.

Miért kell nekünk Paks II? Rövid válasz: mert a következő évtizedekben is szükségünk lesz áramra. Erőműveink átlagéletkora harminc év, többségük elavult. Az elmúlt években már egy sor erőművet leállítottak, mások még üzemképesek, de alig működnek. Más erőműveinket még hadra foghatónak mutatja a kapacitás-nyilvántartás, de valójában már nem működőképesek. Így tartalékkapacitásaink – és ez az egész EU-ra is igaz – valójában kisebbek, mint gondolnánk. A prognózisok szerint a hazai villamosenergia-fogyasztás a következő másfél évtizedben évi egy százalék körüli növekedést fog mutatni, és a fogyasztási csúcsgörbe a kapacitásgörbe fölé fog emelkedni.

A közeljövőben a fogyasztási csúcsok egyre nehezebben elégíthetők ki. Egy hagyományos erőmű megépítése 6–10 évig is eltart, de ilyen beruházást nem látni a magyar villamosenergia-iparban. A hazai áramimport aránya már most is nagyon magas, 30 százalék feletti. Nem gond, majd importálunk, mondhatná valaki. Ez azonban a 2020-as években – amikor mi a mátrai lignittüzelésű erőművet a jelen tervek szerint leállítjuk – nem lesz lehetséges, mert az EU energiapolitikája miatt csökkennek az importlehetőségek.

Az Európai Bizottság jövőről szóló tanulmányai azt mutatják, hogy a 2020-as években az atomerőművek leállítása és a szenes erőművek háttérbe szorítása miatt egy sor, ma még áramexportőr ország (Németország, Franciaország, Csehország stb.) importőrré válik. Ahogy nő az importáló országok száma, úgy szűkülnek az import lehetőségei, és úgy drágul az importáram ára, ha egyáltalán lesz importáram. Az EU-prognózisok szerint az alaperőművi áram ára háromszorosára, 100 euró/megawattóra szintre fog nőni. Ezt a kellemetlen, áramhiányos állapotot csak egy új, nagy kapacitású erőmű, a Paks II létesítésével lehet elkerülni. És a 100 eurós áramár garantálni fogja Paks II nyereséges működését.

Kiváltható-e Paks II megújuló energiával? Hiába fúj a szél ingyen, hiába süt a nap ingyen, a nap- vagy szélenergiából villamos energiát készíteni igen drága és nagyon beruházásigényes dolog. A legkomolyabb intézetek szerint az atomenergiával gyártott áram jóval olcsóbb, mint az „ingyenes” szélből vagy napból készített áram. Ezt igazolja az a tény, hogy Németországban a kormány évi 27 milliárd euróval támogatja a megújuló energiákat, és a lakossági áram ára háromszorosa a hazai háztartási áramárnak. Emellett a megújulók kiszámíthatatlan működésének szabályozása miatt drága energiatárolókat, tartalékkapacitásokat és új hálózatokat kell építeni.

Németországban már hatalmas tapasztalat halmozódott fel a nap- és szélenergia téli működéséről. Extra gond, ha egyidejűleg van sötétség és szélcsend. Németországban körülbelül 600 ilyen óra van évente. 2017. januárban a németországi időjárást tizennégy napon keresztül erős köd és szélcsend dominálta, a szél- és a napenergia alig termelt. Így a konvencionális erőműveknek kellett fedezni a német áramigény több mint kilencven százalékát. A németországi tényadatok bizonyítják, hogy a szél- és napenergia fontos a környezetvédelem szempontjából, de nem alkalmas alaperőművi feladatok ellátására, így nem válthat ki nukleáris erőművet.

Egy másik, állandóan felmerülő vád az atomellenes lobbi és egyes politikusok részéről, hogy Paks II egy „pénzlopásra kialakított szerkezet”. Ezt a vádat könnyű megcáfolni. A Paks II projekt egyaránt szolgálja az orosz és a magyar fél érdekét. A Roszatomnak szüksége van az EU-határokon belül egy sikeres, korszerű, korrekt áron termelő, határidőre elkészülő referencia-atomerőműre, míg Magyarországnak kiszámíthatóan működő, környezetbarát (szén-dioxidot nem kibocsátó) és olcsó áramot termelő erőműre van szüksége. Az érdekek ilyen összefonódása mindkét fél számára előnyös helyzetet teremt. A Roszatomnak ki kell jönnie a szerződésben előírt összegből, ráadásul úgy, hogy még nyeresége is keletkezzen. Vagyis ellenérdekelt azzal, hogy – mint azt Paks II kritikusai állítják – bizonyos magyar köröknek hatalmas összegeket szórjon ki tényleges ellenszolgáltatás nélkül. Úgyhogy teljesen téves az a vélemény, hogy az EU-pénzek beszűkülése, esetleges leállítása után Paks II pénzéből fog „lébecolni” a kormány.

Valójában Paks II-t nem a „mi pénzünkből”, a mi adóbefizetéseinkből fogjuk kifizetni, hanem a Paks II által termelt áram eladásából keletkező jövedelemből. Persze ehhez szükséges, hogy a Paks II kihasználtsága elérje a kilencven százalékot.

Az új erőmű blokkjainak (3+ generációs) referenciája a kínai Tianwan atomerőmű AES-91 típusú blokkjai, illetve az orosz Novovoronyezs-II atomerőmű első üzemelő blokkja. Így szó sincs arról, hogy mint egyesek állítják, a Roszatom kísérleti erőművet épít. Az erőmű megépítésének szerződésben rögzített költsége 12,5 milliárd euró, ebből 10 milliárdot az orosz, 2,5 milliárdot a magyar fél fedez. A szerződés fixáras, sem anyagár-emelkedés miatt, sem munkabéremelés miatt nem módosítható. Az építés során úgynevezett mérföldkövek (műszaki teljesítési egységek) vannak kijelölve, és a teljesítés után történik a kifizetés. Egy kifizetés esetén, ha száz feltétel van, mind a száznak teljesülnie kell. Minden számlát négy hazai szakmai hivatal ellenőriz, majd a végső elfogadást a Paks II-ért felelős miniszter aláírása jelenti. Ezután természetesen a Roszatom is elvégzi saját ellenőrzését.

A beruházás 55 százalékára EU-s közbeszerzést, versenytárgyalást kell kiírni. Célkitűzés, hogy a magyar beszállítók elérjék a negyven százalékot. Az számít magyar cégnek, amelyik itt van bejegyezve, itt a székhelye, itt fizet adót. Már megkezdődtek a versenytárgyalások, a „turbina”-tendert a GE Hungary nyerte meg. Sajtóhírek szerint a turbinát a franciaországi Belfortban, az Alstom telephelyén gyártják le. A primer kört az oroszok építik meg, és ugyancsak ők gondoskodnak a védelmet biztosító konténment (betonkupola) megépítéséről. Az irányítástechnika elkészítője a Siemens, a Rolls-Royce vagy egy japán vállalat lehet.
A Roszatom kiterjedt atomerőmű-építési tapasztalatokkal rendelkezik, pillanatnyilag tizenhat megrendelése van az arab világból, Törökországból és egyéb országokból.

Paks II üzemeltetése igényel-e állami támogatást? Hogy Paks II-nek kell-e majd támogatás, ahhoz hatvan évre előre tudni kellene az áramárakat és az egyéb költségeket régiónkban, ami képtelenség. De Európában a sok atom- és szénerőmű bezárása miatt a mostani kapacitásbőség helyett kapacitáshiány lesz, és az alaperőművi áramárak erőteljesen emelkedni fognak. Ezért a régióban szükség lesz Paks II áramára. Úgy véljük, Paks II nem szorul állami támogatásra. Sőt hosszú, hatvan-, esetleg nyolcvanéves működése alatt jelentős nyereséget fog termelni az ország számára. Ez igazolódott be a Paks II-ért felelős államtitkár brüsszeli tárgyalásai során, amelyek azt igazolták, hogy Paks II a privát szférában is elfogadható nyereség megtermelésére lesz képes.

Mekkora függést jelent Paks II megépítése Oroszországtól? Nem jelent orosz függést a nukleáris fűtőelemek Oroszországból érkező importja. Pakson két évre elegendő fűtőrúd van betárolva. Szükség esetén két év alatt más szállítótól (angol, amerikai stb.) is lehet fűtőrudat kapni. Egy ilyen nagy, komplex beruházás esetén sok gond keletkezhet, de reméljük, a magyar villamosenergia-ellátásbiztonság kulcsszereplője lesz a Paks II erőmű.

Nagy szükség lesz rá mint a rendszeres áramszünetek és a magas áramárak elkerülésének fő eszközére.

A szerző az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület főtitkára