Észrevétel Áder János köztársasági elnök, Jó reggelt c. műsorban
Dátum: 2018. September 21. Friday, 09:57
Rovat: Média
From: Juhos Laszlo [mailto:juhos.laszlo@chello.hu]
Sent:Friday,September 21, 2018 8:33 AM
To: 'Közönségszolgálat'
Cc: 'Dobos Menyhért'
Subject: Észrevétel (Juhos László)
Áder János köztársasági elnök, Jó reggelt c. műsorban.
A Köztársasági Elnök úr klíma ügyében képviselt álláspontja nem haza szolgálatában áll.
A COP21 vállaltakat a leggazdagabb EU tagországok nem tartják be, például Luxemburg, Dánia, Hollandia, Németország. Mi gyakorlatilag igen.
A Köztársasági Elnök úrnak és Tarlós István főpolgármester úrnak és a vidéki városok polgármestereinek fogalma nincs arról, hogy településeik levegőjének a minőségre legkisebb hatással az energia szektor van.
Áder János köztársasági elnök 2017. július 20-án az ENSZ-ben Tisza példáját hozta, ahol a nemrég épült illetve épülő 12 szükségtározó akár 1 méterrel is csökkentheti a vízszintet árvíz esetén, s a fölösleget képes aszályos időszakra tárózni. Az, hogy a szükségtározókban aszályos időszakra vizet lehet tárózni nem igaz, kissé durván szólva valótlan állítás, durván szólva hazugság.
Az ENSZ a Homokhátságot félsivatagos területté nyilvánította.
A Duna- Tisza közi homokhátság természeti tőkéjének vízpótlással való megőrzése érdekében az Országgyűlés az 105/1995. (XI. 1.) OGY határozatot fogadta el.
Az országgyűlési határozat elfogadása óta a homokhátság területére a Jó Isten által területre küldött esőfelhőkön túlmenően egy vödör vizet az egymást váltó kormányok nem vittek.
Országgyűlési határozat ugyan nem jogforrás, de az egymást váltó kormányokra nézve kötelező passzus.
Egy új szülöttnek minden vicc új. A csepegtető öntözés apám számára, aki virág kertész volt már 1940-ben ismert volt.
Nem tudok, nem ismerek olyan Áder János köztársasági elnök által kifejezett véleményt, amelyben az öntözés fejlesztésének a fontosságát fejezte volna ki
Áder János úr
Köztársasági Elnök
Tisztelt Köztársasági Elnök úr!
Emlékeztetem Köztársasági Elnök urat, Tildy Zoltán, köztársasági elnök ajánlására:
„Nagyra hivatott ez a nemzedék, mert nemcsak egy romba döntött országot kell újjáépítenie, hanem századok elsikkadt ország építő terveit is megvalósíthatja, ha minden erejét összefogva, hozzá tud nőni hatalmas feladataihoz. Az elmúlt száz év nagyszerű tervei közül is messze kimagaslik Széchenyi gyönyörű álma: a Duna – Tisza csatorna megépítésének a terve. Legyen ennek megvalósítása az egész nemzet ügye. Nagy korszakok így térnek vissza nagy alkotásokban.”
A Duna- Tisza közi homokhátság természeti tőkéjének vízpótlással való megőrzése érdekében az Országgyűlés az 105/1995. (XI. 1.) OGY határozatot fogadta el.
Az országgyűlési határozat elfogadása óta a homokhátság területére a Jó Isten által területre küldött esőfelhőkön túlmenően egy vödör vizet az egymást váltó kormányok nem vittek.
Számítok Köztársasági Elnök úrnak a csatorna ügyében való megszólalására.
Budapest, 2016. április 23.
ALKOTMÁNYELLENES a kútfúrásról szóló törvény.
Reális Zöldek Klub észrevétele:
A vízgazdálkodásról szóló törvény és ami kimaradt belőle! Áder János, az OGY, a Kormány és az Alkotmánybíróság felelőssége!
Tájékoztatásul céljából küldöm. Juhos László, elnök
A civil szervezet megjegyzései: Az Alkotmánybíróság határozatával kapcsolatban
- az Ab határozattal csak abban az esetben lehetne egyetérteni, ha az – összefüggések, az egységes kezelés miatt – a felszíni vizekkel való ésszerű gazdálkodásra is kitérne, bele értve a határon túlról érkező, 96%-os részarányt képviselő (!) vizek mennyiségi-, és minőségi vizekre is, előírva a vízvisszatartás, víztározás (meder-tározás is) és a vízkormányzás lehetőségének biztosítását, a vízlépcsők (vízerőművek, hajózsilipek, hallépcsők, stb.,) építési tilalmának feloldását, a nemzetközi kötelezettségeink teljesítését (pl. Bős-Nagymarosi Vízlépcső-rendszerrel kapcsolatos Hágai-per lezárása, az MTA-KSP „A megújuló energiák hasznosítása” c. dokumentumban foglaltak, Nagymaros, Adony, Fajsz, Csongrád, Duna-Tisza-csatorna / Duna-Tisza-közi Homokhátság vízpótlása, stb.)
- a kérdés csak az, hogy ki merne benyújtani jelenleg egy ilyen javaslatot? Talán Áder János köztársasági elnök, az ENSZ Vízügyi Elnöki Testületének tagjaként?
Megjegyzéseink: Áder János köztársasági elnök szerepét érintően
- a magyar köztársasági elnöknek milyen konkrét javaslata van a magyar vízkészlet-gazdálkodás tervszerű, integrált ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi tervezésére, komplex fejlesztésére és finanszírozására, ill. az ésszerű és többcélú hasznosítására?
- ha van konkrét javaslata, nemzeti-, és nemzetgazdasági érdekből, miért nem terjesztette elő? (Magyar Kormánynak, Országgyűlésnek, stb.)
- Magyarország milyen jó példát, ill. jó gyakorlatot mutat vízügyben, víz(készlet)gazdálkodásban a Világnak? (BNV –HNB, Nagymaros, vízkészletekkel való „ésszerű gazdálkodás? Mit oldottunk meg? Kinek a javaslatára figyeltünk? A magyar vízügyi szakemberek javaslatait miért nem fogadták meg, miért csak külföldön tudtak hírnevet szerezni, de csak azután, hogy itthonról politikai okokból elüldözték? (lásd: Mosonyi Emil professzor, akadémikus!?)
A "Víz és Biztonság Magyarországon" c. konferencia 2018.09.27-én, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a fenti alapvető szakmai kérdéseknek még a napirendre tűzését is kikerüli, és ez mindaddig így lesz, amíg a politikai döntéshozók nem változtatnak a vízlépcső-, vízerőmű-, duzzasztás-, vízkormányzás-ellenes álláspontjukon! Nem tudom, hogy még hányszor kell rekord vízhiányos és árvizes időszakokat megérnünk, hányszor kell még Budapesten, a Gellért-hegy lábánál kibukkannia az "Ínségsziklának", és hányszor kell még olvasnunk a hajósoknak szóló közleményt: "Hajóvonták találkozása tilos!"
Nagy Katalin műsorvezető úrhölgynek üzenem a Homokhátságon a karsztvíz 300 méternél érhető el!
Érthetően, világosan fogalmazva ostobaság azt állítani, hogy 2030- ig az áramtermelésünket 90-95 százalékban atom- és a napenergia felhasználása révén leszünk képesek biztosítani.
|
|