Reális Zöldek Klub - A jog államában élünk. A reális zöldek civil szervezet a jog alanya!

A jog államában élünk. A reális zöldek civil szervezet a jog alanya! Állítják a reális zöldek!

A reális zöldek az Alföldön élők védelmében!
Áder János köztársasági elnök július 30-án megtámadta azt a jogszabályt, amelyet az Országgyűlés július 20-án maga is rendkívüli ülésnapon fogadott el.
Az Országgyűlés július 20-án módosította ák a vízgazdálkodásról szóló 1995-ös törvényt, többek között azzal, hogy a házi, 80 méternél nem mélyebb
kutak fúrásához nem kell engedély sem, sőt bejelentési kötelezettség sem szükséges, A reális zöldek az Országgyűlés többsége által elfogadott törvény
módosításával értenek együtt.
A Homokhátságot az ENSZ félsivatagosodott területnek nyilvánította, a térségben élőknek nemcsak jogukban áll, hanem kötelességük a környezetük védelme érdekében tenni.

Tárgy: INDÍTVÁNY
Indítványozó: Reális Zöldek Klub
Indítványozó címe: 1026 Budapest, Endrődi Sándor u. 26.
Posta címe: 1279 Budapest, Pf.:74
Az indítványozó személyes képviselője: Juhos László, elnök
Elérhetősége: 06-20-414-24-94
Az alkotmánybírósági eljárásra alapul szolgáló ok:
Az Alkotmánybíróság vizsgálja meg Duna- Tisza közi homokhátság természeti
tőkéjének vízpótlással való megőrzését, az Országgyűlés által elfogadott
105/1995. (XI. 1.) OGY határozatot teljesülésével. összevetve.
Az Alkotmánybíróság vizsgálja meg 105/1995.(XI. 1.) OGY határozatnak
teljesülését az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének, a P) cikk (1)
bekezdésének, valamint a XXI. cikk (1) bekezdésének sérelmére vonatkozóan.

INDOKLÁS

Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerint "Magyarország
független demokratikus állam."
A Duna - Tisza közét az ENSZ félsivataggá nyilvánította, mert a talajvíz
ebben a térségben mélyre süllyedt, hogy az már itteni élővilágot
veszélyezteti.

P) cikk (1) bekezdése szerint "A természeti erőforrások különösen a
termőföld az erdők és a vízkészlet, a biológiai
sokféleség, különösen a honos növény - és állatfajok, valamint a kulturális
értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelyeknek védelme, fenntartása és
a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége."

Az országgyűlési határozat elfogadása óta a homokhátság területére a Jó
Isten által területre küldött esőfelhőkön túlmenően egy vödör vizet az
egymást váltó kormányok nem vittek.

A térség vízpótlása már több mint hetven éve napirenden volt.
1947-ben javasolta a Köztársasági Elnök.
Tildy Zoltán, köztársasági elnök ajánlása:
"Nagyra hivatott ez a nemzedék, mert nemcsak egy romba döntött országot kell
újjáépítenie, hanem századok elsikkadt ország építő terveit is
megvalósíthatja, ha minden erejét összefogva, hozzá tud nőni hatalmas
feladataihoz. Az elmúlt száz év nagyszerű tervei közül is messze kimagaslik
Széchenyi gyönyörű álma: a Duna - Tisza csatorna megépítésének a terve.
Legyen ennek megvalósítása az egész nemzet ügye. Nagy korszakok így térnek
vissza nagy alkotásokban."

A Duna- Tisza csatorna tervezését és építését éppen úgy szorgalmazta az
osztrák császári ház, mint Kossuth Lajos.
Széchenyi a csatornáról a következő módon nyilatkozott:
"Keblemet pedig semmi sem tágítaná annyira, mintha mindazon jó magyar Képek,
melyek Duna-Tisza-közt láthatók, egy új életet árasztó, derék vízcsatorna
mellett legnagyobb kéjjel éldelhetnék százszorta javított vidékük minden
előnyét. És akkor, ha majd Tokajbul is Marosújvárról is láthatnék érkezni
Pestre hajót és Szolnokra és Szegedre hajón indulnánk, kies kertek és csinos
házak közt vinne át az út, hol a magyarságnak van legeredetibb bölcsője,
mely azonban ma jobbandán homokban és sárban fekszik: akkor bíz egy kicsivel
megint könnyülve rajtam az agyag súlya."
XXI. cikk (1) bekezdése szerint "Magyarország elismeri és érvényesíti
mindenki jogát az egészséges környezethez."

A víz, ezen belül az ivóvíz az emberi élet alapja, állítja Áder János
köztársasági elnök úr. Helyesen állapítja meg az Államelnök úr, hogy a víz
Alaptörvény védelme alatt álló természeti kincs, szükséges kellék az
Alaptörvényben biztosított egészséges környezethez való alapjog
érvényesüléséhez.
A reális zöldek teszik hozzá az Államelnök úr megállapításához, a
környezethez való alapjog érvényesüléséhez a legkevesebb oldott anyagot,
főképpen csak gázokat tartalmazó esővizet célszerű használni. Eső vízzel
való öntözéssel "zöldíthető" legjobban a környezet, biztosítható az
Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdésében az egészséges környezethez való
alapjog érvényesülése.
Aki tehát esővízzel öntöz (a gémeskutakból kivödrözött víz, esővíz!), az
tesz annak érdekében, hogy minden csepp esővizet meg kell őrizni, fel kell
használni.

Szembe került egymással a kormányoldal és az ellenzék az esővíz
felhasználásában!
Áder János köztársasági elnök úr az Alkotmánybírósághoz fordult. Államelnök
úr indítványában hivatkozik tizenegy szakmai szervezetre, köztük a WWF
Magyarország Alapítványra, amely mostanság a Dráva folyó ügyében akciózik.
A hazánkba beépült nemzetközi szervezet a WWF szakmai látásmódja
meglehetősen szelektív. Nem veszi észre, hogy Drávatamásiban ötven méterre a
Drávától, a Duna-Dráva Nemzeti Park vendégházának az udvarán lévő kútban
nincs víz.
A hazai vízmérlegben a csapadékból a talajba beszivárgó és onnan elpárolgó,
a növényzetet fenntartó vízmennyiség nem szerepel, holott a
készletgazdálkodás számára fontos lenne.
A kormányoldal úgy gondolja, hogy vízi létesítmény építéséhez/kútfúráshoz és
üzemeltetéséhez ne kelljen külön hatósági engedélyt kérni, ne legyen szükség
sem engedélyezési, sem bejelentési eljárás lefolytatása.
Dr. Pintér Sándor miniszter úr nevével fémjelzett indítvány kizárólag a házi
vízellátásra, kerti öntözésre és háziállatok itatására szolgáló fúrt kutak
engedélyezéséről, engedély alóli felmentéséről és esetleges illetékek, már
eddig befizetett összegek visszafizetéséről rendelkezik, a falvakban, a
tanyákon élő embereket, gazdákat régóta érintő ügy végére kíván pontot
tenni. A Kormány szeretné, hogy a vidéken élő emberek műveljék a kertjüket,
mert a háztáji kiskertekben termesztett élelmiszerek nagy értékük mellett
egészséges alapanyagai saját háztartásuknak is.
Az ellenzék szerint ivóvízbázisunk van veszélyben, ha vízkivétel a Kormány
akarata szerint történne. A Kormány akarata Alaptörvénybe foglalt joggal
ütközik, egészséges ivóvízhez jutás Alaptörvénybe foglalt alapjog. Az
ellenzék érvelése hasonlatos a T. Házban 1992-ben kifejezett kormányoldali
érveléshez. Négymillió magyar állampolgár ivóvíz készlete veszélyben!
Hangzott el 1992-ben a Magyar Országgyűlésben, ha bősi vízlépcső üzembe
helyezésére sor kerülne.
Bős, negyed százada üzemel a magyar polgárok ivó víz ellátása rendben.
Szigetköz alatti vízkészlet pótlása a határszelvényen történik, 1992-ben a
képviselők elengedték a fülük mellett. Sőt megakadályozták a tiszta szakmai
látást a felszín alatti vizek kérdéskörében! Magyarország 1992-1995 között
lemondott 2. 4 millió ECU kutatási programban való részvételről!
Az Európai Közösségek a PHARE -program keretében, amely a Közép és Kelet
Európai országok megsegítésére irányult 2.4 millió ECU ajánlottak fel a Duna
síkság felszín alatti vizek modellje kutatási programra. Az Antall kormány a
dumakörös zöldek nyomására lemondta a részvételünket a programban.

Kétségtelen a Duna-Tisza között az Alföldön gondot okozhat a nem ellenőrzött
vízkivétel.

Ha a jövő nemzedékekért felelős ombudsman helyettes, dr. Bándi Gyula, Áder
János köztársasági elnök úr, tizenegy szakmai civil szervezet, felszólította
volna az egymást váltó kormányokat, vagy a mostani ellenzék, 2010 után az
Orbán kormányt a Duna- Tisza közi homokhátság természeti tőkéjének
vízpótlással való megőrzésére az Országgyűlés által elfogadott 105/1995.
(XI. 1.) OGY határozatot teljesítésére a Homokhátságon megállt volna az
sivatagosodás. Akár engedély nélkül is lehetne gémeskutakat létesíteni, az
alföldi tanyákon. A Dráva mentén már mérni sem kell a kútból kivett vizet,
nincs a kutakban víz!
Annak ellenére nincs, hogy az ŐSDRÁVA program keretében jövőre elfogy a
programra szánt 20 milliárd forintból az utolsó egy milliárd forint.