Reális Zöldek Klub - Panaszbejelentés egyoldalú oktatói tevékenységgel szemben

Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság
M É D I A T A N Á C S
1088 Budapest, Reviczky utca 5.
Levélcím:
1433 Budapest, Pf.:198.

Panaszbejelentés
Kifogás bejelentés megtörtént
A kifogásra a médiaszolgáltató válaszolt.
A válaszát nem fogadom el.
A médiaszolgáltató a válaszában valótlanságot állít, hazudik!
Azt hazudja, hogy a reális zöldek által működtetett honlapok nem működnek.
Ezzel kapcsolatban kérem a MÉDIATANÁCS segítségét mit tehetek a reális zöldek jó hírének a megőrzése érdekében?

Időközben a reális zöldek feldolgozták és honlapjukon közzé tételre került Áder János köztársasági elnök, oktatási tevékenysége a középiskolában.
Áder János köztársasági elnök, oktatási tevékenysége valójában köszönő viszonyban sincs, a Kossuth Rádió 2017. április 26-án elhangzott hírműsor szolgáltatásával.
Véleményem szerint a szerkesztő a hírt - már mint amit a reális zöldek által kifogásoltam – kitalálta!

Áder János, köztársasági elnök fenti tárgyú - a "Fenntarthatóság és Környezettudatosság Hét 2017." rendezvénysorozat "rendhagyó", nyitó előadásával kapcsolatban a médiában sok féligazságot tartalmazó értékelés látott napvilágot. Hosszas keresgélés után sikerült megtalálni az MTVA által készített, viszonylag jó minőségű, vágatlan videó-felvételt, amelynek kivonatát tájékoztatásul mellékelem.
Ennek birtokában mindenki maga alkothat - befolyásmentes - véleményt az elhangzottakról, Csapodi Zoltán igazgató bevezetőjéről, Áder János köztársasági elnök előadásáról, a diákok által feltett kérdésekről és a válaszokról.

A rendezvénnyel kapcsolatos legfontosabb, összefoglaló megállapítások kivonata - Joób Sándor, az Index újságírója tollából (lásd: mellékelt kivonat, a használhatatlan videó-felvételük nélkül!) - a következők:
"A lényeg röviden:
• Áder János köztársasági elnök részletesen válaszolt a diákok kérdéseire a Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban tartott előadása után.
• Azt mondta: kollégáival alaposan megvizsgálták a CEU-t is érintő törvénymódosítást, ám azt nem találták alkotmányba ütközőnek. A törvény hatályba lépése után szerinte ugyanúgy működhet a budapesti Közép-európai Egyetem, mint eddig, a módosítás nem sérti sem a tanulás, sem az oktatás, sem a kutatás szabadságát.
• Az államfő kijelentette: a népszerűség és az elvszerűség között kellett döntenie. Biztos népszerűbb lett volna, ha visszaküldi a törvényt az Országgyűlésnek, de ő az elvszerűséget választotta, amit a törvények, az alaptörvény és államfői hivatala jelöl ki számára.
• Áder egy új megoldási javaslattal is előállt „a CEU jogászai helyett”. Mint mondta: a New York államban működő CEU nonprofit alapítványnak nem is kellene létrehoznia az USA-ban egy egyetemet. Elég lenne, ha megállapodna egy New York államban működő egyetemmel, hogy az végezze ottani képzéseit.
• Az államfő azt mondta: a CEU-t fontos értékteremtő intézménynek tartja Magyarországon.
• Álláspontja szerint a magyar kormány nem akarja elüldözni az intézményt Magyarországról, és szerinte az egyetem rektora is elismerte, hogy a törvény nem veszélyezteti a működésüket. Politikai vita van, a kérdést tárgyalásos úton kell rendezni.
A diákok ezeket a kérdéseket tették fel:
• Hasznos-e a CEU Magyarországnak, és ha igen, akkor nem az szolgálná-e inkább az ország érdekét, hogy a törvénymódosítás ne lehetetlenítse el az egyetem működését?
• Ha több tízezren tüntettek a lex CEU ellen, miért nem vette figyelembe a véleményüket, miért nem küldte vissza a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek? Ebbe a személyes véleménye is szerepet játszik, vagy csak a törvényeket mérlegelheti?
• Milyen gyakorlati hatása van a CEU-n kívül más egyetemekre ennek a törvénymódosításnak?
• Hogy birkózik meg a sértésekkel?
Áder ezután hosszú levezetésbe kezdett. Azt mondta, nem meggyőzni jött a diákokat, mindenkinek meglehet a saját véleménye az ügyről, ő csak azt szeretné elmondani, hogyan gondolkodtak munkatársaival, amikor arra jutottak: nem látják indokát sem a törvény vissza-küldésének az országgyűlésnek, sem az alkotmányos normakontrollnak.
Megjegyezte azt is: lehet, hogy 70 ezren tüntettek a törvény ellen, de legalább ennyien tüntethettek volna amellett is, hogy írja alá.
Azért ne gondoljuk, hogy ez a 70 ezer ember a társadalom összességének véleményét is képviseli.
Az Oktatási Hivatal 28 nálunk működő külföldi egyetem működését vizsgálta felül, és 27 esetében talált szabálytalanságokat, azóta 6 működési engedélyét vissza is vonták, mondta Áder.
Mint megjegyezte, ha CEU-ról beszélünk, abból három (3) van:
 a budapesti Közép-európai Egyetem, aminek CEU az angol nyelvű rövidítése,
 egy New York-i nonprofit egyesület és
 egy CEU nevű magyarországi alapítvány.
Ezek közül csak a budapesti Közép-európai Egyetem (KEE) folytat képzést.
Ennek működésére a törvény egyáltalán nem vonatkozik, azt semmilyen módon nem befolyásolja, hiszen az nem külföldi egyetem, hanem egy államilag elismert magyar magánegyetem, hangsúlyozta az államfő.
Aki itt tanul, az ugyanolyan feltételekkel szerezhet diplomát, mint eddig, és ugyanolyan feltételekkel folytathatják az oktatók a munkájukat és a kutatásokat, az alapítvány alapítói ezután is finanszírozhatják az egyetemet.
Az államfő arról nem beszélt, hogy nem biztos, hogy a KEE így kiadhat amerikai CEU-s diplomát, holott ez az intézmény legfőbb vonzereje. (!) A CEU rektora közben Brüsszelben épp arról beszélt, hogy a magyar kormány meg akarja szabni, milyen diplomát adhatnak ki, másrészt munkavállalási engedélyhez kötné a nem uniós országokból érkező oktatók alkalmazását, ez pedig szerinte egyértelmű támadás az akadémiai függetlenség ellen.
A törvénymódosítás vizsgálatakor a köztársasági elnöki hivatalban azt vizsgálták, hogy az alaptörvénybe ütközik-e, korlátozza-e az oktatás és a tanulás szabadságát, sért-e nemzetközi szerződést vagy uniós irányelvet. Nyugati mintákat is vizsgáltak, Németországban például vannak olyan tartományok, amelyekben EU-n kívüli székhelyű egyetem nem működhet, mondta az államfő. (!)
Áder szerint a törvény nem állít lehetetlen feltételt a CEU–Közép-európai Egyetem további együttműködése elé sem.
1. Nem nemzetközi szerződés kell ehhez, csak egy laza előzetes megállapodás az amerikai kormánnyal, ami könnyen teljesíthető feltétel. New York állam és a magyar kormány között pedig már él egy szerződés. Itt csak az a kérdés, hogy ezt változatlan formában vagy némi módosítással hatályban tartják-e.
2. A törvény azt is előírja, hogy a CEU külföldön folytasson valódi oktatási tevékenységet, legyen kampusza, oktatói és hallgatói is, és erre év végi határidőt jelöl ki. Áder szerint erre is van megoldás. Az államfő „a CEU jogászai helyett dolgozva” megemlítette: ennek a feltételnek a teljesítéséhez az is elég, ha a New York-i CEU nonprofit társaság köt egy megállapodást egy másik ottani egyetemmel, hogy biztosítsa a képzési hátterét. (Ez Palkovics László oktatási államtitkár legutóbbi "egyszerű megoldási javaslata" után egy újabb verzió, miután az államtitkáréról kiderült, hogy nem megvalósítható)
Áder szerint ezek a feltételek könnyen teljesíthetők, csak mindkét fél részéről jóhiszeműség és tárgyalásra való hajlam szükséges. Áder úgy látta: nagyon hasznos értékteremtő munka folyik az egyetemen, amit szerinte a magyar kormány sem akar bezárni. Idézte a CEU rektorának levelét, amelyben Michael Ignatieff azt írta az egyetem polgárainak, hogy a CEU létét nem veszélyezteti semmi, politikai fenyegetéssel néznek szembe. Áder idézte Orbán Viktort is, aki a parlamentben azt mondta: nem akarják elűzni Magyarországról az egyetemet. (!)
Népszerű akarok lenni vagy elvszerű? - tette fel a kérdést magának Áder János. Ha visszaküldte volna a törvényt, akkor népszerű lenne, de az elvszerűség a rá vonatkozó törvény és az alkotmány betartását diktálta számára. Ha a dilemma így néz ki, önök mit választanának? - kérdezte a diákokat.
Áder János arra a kérdésre, hogy személyesen hogy bírja a támadásokat, azt mondta: sok mindent el tud viselni, de amikor valaki azt írta a lányának a Facebookon, hogy "reméli, hamarosan az apja miatt fekete ruhában kell járnia!", az már neki is sok volt.
A közvetítés hangja (az Index birtokában levő, hibás felvételen!) kb. 40 perc után helyreállt. Áder ekkor arról beszélt, hogy Magyarországon az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás az átlag egyharmada, kérdés persze, hogy lehet így az energiahatékonyságot javítani és gazdasági növekedést produkálni. Áder szerint Magyarországnak ez sikerült. (milyen áron?) A világban számos példa van arra, hogy a megújuló energiákkal ki lehet váltani a fosszilis energia nagy részét. (?)
A kivetítő előtt beszélő államfő előadása közben kérdéseket is feltett a diákoknak. Az előadás végén a diákok is tehettek fel kérdéseket Áder Jánosnak. Nevezetesen:

Ha az államfő a megújuló energiák mellett áll, mi a véleménye Paks 2-ről? - hangzott az első kérdés az előadás után. Áder azt mondta: hiába olcsóbb a szél-, és a napenergia (?), amíg ezt nem lehet biztonságosan és hatékonyan tárolni (!), szükség van olyan alaperőműre, ami az ország ellátását biztosítja. Magyarország úgy döntött, hogy ezt az alapot nem fosszilis energiából, nem vízerőműből (?), hanem nukleáris energiából nyeri. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb a biztonság, mondta Áder. Egy másik kérdésre az államfő azt mondta: ha sikerül erről olyan népszavazási kérdést benyújtani, amit a választási bizottság elfogad, akkor népszavazást is lehet tartani erről a kérdésről. (?) Áder azt is elmondta: vita van közte és a magyar kormány között a szélerőművek építésének korlátozása miatt. Ez ügyben levelet is írt a kormánynak, amire azt a választ kapta, hogy a magyar kormány a napenergia fejlesztése mellett kötelezte el magát.
Áder olyan kérdést is kapott, hogy fenntarthatósági szempontból milyen a nemzeti konzultációk környezeti lábnyoma a sok papír felhasználása és szállítás által folyó környezetszennyezés miatt. Áder erre azt válaszolta: környezeti szempontból megfontolandó, hogy jobban kiterjesszék az e-kormányzást.
A következő kérdés az volt:
Nem lett volna-e jobb az "Állítsuk meg Brüsszelt" kampány helyett ugyanezt a pénzt arra költeni, hogy "Állítsuk meg a globális felmelegedést!". (?)
Áder erre azt válaszolta: államfői megbízatása miatt politikai kérdésben nem kíván állást foglalni. Szerinte értelme volna egy ilyen kampánynak, de nem biztos, hogy sok eredménye lenne.
Csapodi Zoltán, a gimnázium igazgatója az atv.hu-nak azt mondta: büszke 40 tanártársa tiltakozó nyilatkozatára, és kedden ő maga is elmondja majd az államfőnek, miért aggályos a lex CEU."
Áder János előadásából csak a fenntarthatósággal, a klímavédelemmel kapcsolatos, valamint a hazai víz-, és energia-gazdálkodást érintő problémakört és a kérdésekre adott válaszait emelném ki, néhány kiegészítő megjegyzéssel, kritikai észrevétellel együtt, az alábbiak szerint:
- a klímaváltozás okozójaként változatlanul - az ENSZ - IPCC vitatott állításaira alapozott - az "emberi tevékenységeket, és az üvegházhatású gázok közül - egyszerűség kedvéért - csak a széndioxid-kibocsájtásokat" teszi 99%-ban felelőssé, de megjegyzi, hogy az "üvegházhatású gázok" fogalomköre ennél lényegesen tágabb! (Nagy kár, hogy nem fejtette ki részletesen! pl. hogy a felszín 72%-át kitevő víz halmazállapot változásai, vízgőz-, pára-, jég, stb., szemben a széndioxid 4%-ot kitevő részarányával!)
- Nem tért ki a klíma-szkeptikusok megjelenésének okaira, az ENSZ - IPCC nemzetközi, kormányközi-, politikai szervezet tevékenységét érintő, nemzetközi szaktekintélyek, tudósok által közzétett jogos kritikákra, a NASA állományából önként távozó, Miskolczi Ferenc légkörfizikus - a fentieket cáfoló - tudományos eredményeinek ismertetésére sem, amelyet a világ több tudósa, köztük több magyar tudós, akadémikus is képvisel, de a NASA és a nemzetközi és hazai közmédia változatlanul elhallgat! (lásd: mellékelt cikk a Magyar Energetika 2017. évi 2. sz. Dr. Héjjas István: "Reagálás megjegyzésekre a klímaváltozással kapcsolatban" irodalomjegyzékkel!)
- a vízenergia többcélú hasznosításának hazai lehetőségeit kikerülte, azzal a vitatható megjegyzéssel, hogy "ott vannak már problémák, mert a víztározók egy része az elmúlt években kiszáradt!" (?) Helyette csak egy részletkérdéssel, a szennyvíz-tisztítással foglalkozott! (előadásában viszont hangoztatta, hogy nincs "tabu-téma"! Lehet, hogy kijelentése ellenére, változatlanul, mégis van?)
- a nukleáris energia-hasznosítás, és a Paksi Atomerőmű bővítésének szükségességével egyetértett, de kikerülte a dunai frissvíz-hűtés, ill. ezzel összefüggésben a Duna hazai szakaszán - az MTA-KSP "A megújuló energiák hasznosítása" c. dokumentumban (Dr. Büki Gergely, Dr. Lovas Rezső) foglaltakkal összhangban - a Nagymarosi-, az Adonyi-, és Fajszi Vízlépcsők megépítésének szükségességét, és szakmai indokoltságát! (Utólag így vált érthetővé a bevezető részben elhangzott idézet: "Időközben sok víz lefolyt a Bodrogon!" [nem volt véletlen elszólás a Bodrogra való hivatkozás a Duna helyett!])
Összefoglalva megállapítható, hogy Áder János köztársasági elnök

- az ENSZ főtitkárától kapott felkéréshez híven - a klímaváltozással, a széndioxid-kibocsájtás emberi tevékenységre, mint annak fő okozójaként történő feltüntetésével, változatlanul az IPCC egyre többek által vitatott álláspontját képviseli,
- a tiszta, fenntartható, megújuló vízenergia többcélú hasznosítását (vízkészlet-gazdálkodás, duzzasztás, víz-visszatartás, energia-termelés, környezetbarát vízi-közlekedés/szállítás, mezőgazdasági öntözés, ívóvíz-, kommunális-, ipari hűtővíz-igények, vízi-, vízparti-, kerékpáros-, öko-, kulturális-,örökség-, falusi-, tanyasi-turizmus, terület-, és vidékfejlesztés, stb.), integrált ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi tervezését, stb.) nem tartja szükségesnek és államilag támogatandónak!
Nagy kár, hogy éppen a felnövekvő generációt, a jövő vezető értelmiségét képviselő ifjúságot ezekkel a tudománytalan, "féligazságokkal" indítja útjára a köztársasági elnök, és ugyanezeket a téves megállapításokat szajkózza a "fősodratú média" is! A fenti témákkal foglalkozó írásaink - háttéranyagokkal, dokumentumokkal, térképekkel, fényképekkel, videó-, és hangfelvételekkel együtt - megtalálhatók a www.realzoldek.hu honlapon, http://klimaszkeptikusok.hu/ internet-linken is megtalálhatók és a forrásra történő hivatkozással szabadon felhasználhatók!

Budapest, 2017. április 29.
Juhos László, elnök

ugyanez a dokumentum színesben:

Nemzeti Méd95 by Reálzöldek Reális Zöldek Klub on Scribd