Észrevétel - apad a Duna, Budapestnél rekord módon.
Dátum: 2018. October 17. Wednesday, 09:14
Rovat: Média


From: Juhos Laszlo [mailto:juhos.laszlo@chello.hu]
Sent: Wednesday, October 17, 2018 8:38 AM
To: 'Közönségszolgálat'
Cc: 'Dobos Menyhért'; 'INFO'
Subject: Észrevétel

Jó Reggelt Magyarország.

Kossuth Rádió, 2018. október 17.

Apad a Duna, Budapestnél rekord módon.

Akár állandó is lehetne a Duna vízszintje Budapestnél, ha a közszolgálati médiaszolgáltató műsorszolgáltatása kiegyensúlyozott lenne, ha a közszolgálati médiaszolgáltató nem írná felül a Törvényhozó akaratának alábbi passzusait:

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályozásáról szóló 2010. évi CIV. törvény (továbbiakban:Smtv.) 13. §-a értelmében „A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményének megfelelően állapítja meg.”



A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 181. § (1) bekezdése szerint „Az Smtv. 13. §-ában és e törvény 12. § (2) meghatározott kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése esetén a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató (a (2)-(6) alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) hatósági eljárást kezdeményezhet. (…) a hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. (…) hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont - megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti – közzétételét, amelynek közzétételére a kiegyensúlyozott tájékoztatás szükséges.



A média törvények fenti passzusai jók, de azokat közszolgálati és kereskedelmi elektronikus médiaszolgáltatók nem tartják be, és ehhez a törvénysértéshez a MÉDIAHATÓSÁG, MÉDIATANÁCS statisztál.

Számos szakmai kérdésben – vízügyek, atomerőmű, termőföld - a Reális Zöldek véleményét közzé teszi a „Reális Zöld Valóság” című internetes újságban. A Reális Zöld Valóság internetes újság a MÉEIAHATÓSÁG által nyilvántartásba vett elektronikus sajtótermék.2007-től az újságról közel 20 millió letöltés történt.





A Néhány reális zöld megjelenítés, amelynek Önök nem adtak hír értéket:

A Dunán felettünk a német, osztrák és szlovák szakaszon több mint 40 vízlépcső épült fel.

A vízlépcsők felépítését követően a Duna magyarországi szakaszára a Duna nem szállít hordalékot.

A Duna által szállított hordalék elmaradása miatt a Duna magyarországi szakaszának a medre mélyül, különösen mélyül a Duna Budapest alatti szakasza.

A Duna medrének a mélyülése Budapest alatt vízlépcsők megépítésével, Fajsz és Adonynál felépítésre kerülő vízlépcsőkkel állítható meg.

Egy idő után a Paks 1-4 blokkok hűtővíz kiemelő szivattyúk szívó csonkjai mélyebben kerültek elhelyezésre.

A terv szerint Paks II hűtővíz kiemelő szivattyúi még ennél is mélyebbre kerülnek elhelyezésre.

Paks alatt a Duna meder zátonyos. 2013-ban összeállítás készült ennek kedvezőtlen hatásáról a paksi hűtésre nézve, megjegyezve, hogy a zátonyok akadálya a Duna Bizottság által elvárt hajózási paraméterek biztosításának.



Magyar Tudományos Akadémia gondozásában a Köztestületi Stratégiai Programok, Energiastratégiai Munkabizottság „Megújuló energiák hasznosítása” című, 2010-ben kiadott összeállításban.

Az összeállítás 95. oldalán a vízlépcsőkről többek között a következő olvasható:

„ – Az adonyi vízlépcső vízszintemelkedés segítené a Dunai Hőerőmű, a fajszi vízlépcső miatti vízszintemelkedés pedig lehetővé tenné a Paksi Atomerőmű bővítésének frissvíz- hűtését. „

Juhos László, reális zöldek elnöke



Tisztelt Akadémikus úr!

Paks és Paks bővítése is, a Duna vízével történik.

Dunai kisvizek esetén a bősi rendszer, benne a C variáns hibás kezelése, vagy a bősi és a C variáns műtárgyainak rossz szándékú irányítása előidézheti, hogy a Paksi Atomerőmű üzemvitele az erőmű villamos energiatermelését akár 30 napra korlátozni kényszerül, sőt a termelés teljes megszüntetésére is, kényszerülhet.

Az első négy paksi blokk 1982-87 közötti időszakban történt párhuzamos kapcsolását követően a hűtés biztonságának a fokozása céljából a hűtővíz kiemelő szivattyúk áthelyezésre kerültek. A helyezet azóta csak súlyosbodott, mert Magyarország a Duna kulcsáról, DUNAKILITI -ről lemondott. Magyarország kiengedte a kezéből a Duna kulcsát, átengedte Szlovákia számára. Északi szomszédunk megépítette a C variánst, ezzel a Duna kulcsa a kezébe került.

Az osztrákok a vízlépcsőiket más szempontok szerint üzemeltetik, mint korábban üzemeltették. A németek időnként fizetnek az osztrákoknak a németektől átvett villanyért. Ausztria vízerőműveinek irányítása e üzleti haszon szerzésnek van alárendelve. Ha szlovákok is követik az osztrák példát Bőssel, előállhat, hogy Pakson bokáig érő vízben mehetünk át a Duna bal partjára.

Magyarország minden állampolgárának a pénztárcáját az előző évezredben a vízlépcső beruházásából való kihátrálásunk ötvenezer forinttal terhelte meg. Ez az összeg végleg elveszett és 2001. január 1-től minden magyar polgár naponta tíz forintot „dob” a Dunába, mint a Rómába látogató turisták pénzt dobnak a Trevi kútba.

2010-ben Széchenyi tervnek része volt a Duna ügyének a rendezése az EU és a gazdasági minisztérium is szerette volna a szakállas ügyet rendezni, felpörgetni Közép-Európa legnagyobb folyójának forgalmát. Illés Zoltán vízügyi államtitkár nem.

Illés lett a nyerő!



A keleti nyitás politika sikere a FOLYAMI HAJÓZÁS, amit magyar sorskérdésként kezelnek a reális zöldek.

A gazdaságföldrajz angol irodalmában a hazánkhoz hasonló helyzetű országokat a „landlocked” jelzővel minősítik. Ez azt a hátrányt fejezi ki, hogy a kontinens belsejébe „bezárt” országnak nincs tengeri kijárata, kikötője, ezért termékeit csak a kontinensen belüli, nagyságrendekkel költségesebb földi szállítással tudja a világpiacra juttatni. A bezártság megszüntetése tehát a „bezárt” ország gazdasági fejlődésének, versenyképességének előfeltétele.

A reális zöldek civil szervezet tagjai körében létezik egy szent akarat, tesznek a haza javára.
Egyenesen kötelességünknek tartjuk, hogy a Kormány stratégiáját érintően új szempontokat előhozzunk.
Mi úgy gondoljuk, ehhez megvan a teljes jogunk, gondolatszabadság alkotmányos jog.

Magyarországon veszélyben a szubszidiaritás elve!

A szubszidiaritás elvének a sérülése állt elő az energiapolitika területén a negyedik Orbán kormány országlása idejére. A szubszidiaritás elve a mi hazánkban nem csak az energetika, hanem a közszolgálati médiaszolgáltató berkeiben is sérül!

Juhos László, elnök















A cikk tulajdonosa: Reális Zöldek Klub
http://realzoldek.hu

A cikk webcíme:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=5544