Reális Zöldek Klub - Pakson is látták, hogy gond lehet a Duna-vízzel, 180 millióért vizsgálják

A rendszerváltás óta a kormányzati energia politikai irányítók körében a szakértelem színvonala a Dunában a meder süllyed.

Pakson is látták, hogy gond lehet a Duna-vízzel, 180 millióért vizsgálják.

https://g7.hu/allam/20181010/pakson-is-lattak-hogy-gond-lehet-a-duna-vizzel-180-millioert-vizsgaljak/

https://g7.hu/allam/20181026/nyaron-nehany-fokra-most-90-centire-voltunk-a-paksi-eromu-leallitasatol/

A hűtővíz szivattyúk csonkjai (I. számú blokk) 1983-ban egy méterrel kerültek mélyebben elhelyezésre, a Duna alacsony vízszintje miatt.

2018. október 25-én Paks magasságában a Duna tömegárama 10%- több volt, mint 1983-ban, ennek ellenére a Duna vízszintje 2018. október 25-én másfél méterrel lejjebb volt, mint 1983-ban.

Egy évvel később 1984-ben a Duna –Kört, Aczél György lehelte életre. Az ötletet nyugatnémetek súgták.

Az 1990-es szabad választásokat követően mandátumot elnyert 200 képviselő a Duna – Kör tagja volt. Miután az osztrákok belépcsőzték a Dunát, 1992-ben üzembe helyezték a mi pénzünkből és EU pénzből a mi Nagymarosra tervezet vízlépcsőnket, valamint északi szomszédunk a bősi vízlépcsőt a Duna medre a hazai a szakaszon mélyül. Ezt a tényt kimondani kommunikálni 26 éve tilalmas. Ez a tény a kormányzati kommunikációban, az MVM kommunikációjában, a Paksi Atomerőmű kommunikációjában és sajnos Paks bővítésével foglalkozók kommunikációjában nem került kifejezésre. Egyetlen energetikára szakosodott civil szervezet kommunikációjában sem kivéve a reális zöldeket.

Azért van állásom, mert nincs álláspontom elv vált általánossá, a széljárásba való beállás lett a nyerő, anyagilag jövedelmező a tájékoztatást végzők vonatkozásában a szakmához való nem értés lett a kinevezés meghatározója.

A reális zöldek 1992-ben felhívták a figyelmet, hogy Paks hűtése biztonságának a megoldása a fajszi vízlépcső megépítése!

Dunai kisvizek esetén a bősi rendszer, benne a C variáns hibás kezelése, vagy a bősi és a C variáns műtárgyainak rossz szándékú irányítása előidézheti, hogy a Paksi Atomerőmű üzemvitele az erőmű villamos energiatermelését akár 30 napra korlátozza.

1996-ban a Magyar Országgyűlés felismerte miszerint az atomenergia békés célú alkalmazása az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy és a tudományos kutatások számos területén elősegíti az emberiség életfeltételeinek javítását.

A Törvényhozó a felismerését az 1996. évi CXVI. törvényben fogadta el.

Az 1996. évi CXVI. törvény 4§ (11) bekezdése szerint:

„Az atomenergia alkalmazásával összefüggő alapvető, tudományos, technikai és egyéb ismereteket - a kockázatokra is kiterjedően - oktatni, valamint a közszolgálati hírközlés, a közművelődés útján az állampolgárokkal rendszeresen ismertetni kell.”

Az Országgyűlés által 1996-ban kötelezővé tett, törvényi szintű elvárás nem teljesül, sem az oktatás, sem a közszolgálati médiaszolgáltatás műsorszolgáltatása területén.

Ha a törvényi elvárás teljesült volna a Duna ügyében is előbbre lennénk. 1000 milliárdokban mérhető kár lett volna megelőzhető!

2014-ben az ellenzék kampány témát generált Paks bővítéséből, hogy 2018-ban is megtehette ennek megvannak a felelősei, pontosabban megvannak, jól megfizetve a közös kasszából.

Hiába jelezték a reális zöldek:

Az üzemviteli kényszerhelyzet Paks számára azért állt elő, mert a Duna kulcsáról, DUNAKILITIRŐL Magyarország lemondott. Magyarország kiengedte a kezéből a Duna kulcsát, átengedte Szlovákia számára. Északi szomszédunk megépítette a C variánst, ezzel a Duna kulcsa a kezébe került.

Paksi Atomerőmű üzemvitelére további potenciális veszélyforrást jelenthet az osztrák vízlépcsők előtt a Duna vizének osztrák- szlovák megegyezés szerinti visszatartása. Osztrák-szlovák megegyezés esetén a paksi üzemvitel 100 napra kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe.

2017. május 17én az MTA Székház, Nagyterem sorra került „A Paksi atomerőmű telephely- vizsgálatának tudományos eredményei” című rendezvényén Józsa János, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár

„Atomerőmű a Duna mellett” címmel tartott előadást.

A reális zöldeknél a „Atomerőmű a Duna mellett” Józsa János elődadása kiverte a biztosítékot.

Ennek hátterében két dolog állt.

Józsa János előadása a lényeget elhallgatta, miután az előadó az árvíz Paksra nézve veszélyességéről „fecsegett” a lényegről nem.

Józsa Jánosnak fogalma sem volt arról, hogy amikor a paksi atomerőmű telephelyről a hetvenes években döntés született gondoskodás történt t arról, hogy a kalocsai oldalon a Duna gátja alacsonyabb legyen.

Aszódi Attila kormányzati főkommunikátor a reális zöldekkel szemben védelmébe vette a fecsegő Józsa János rektort.

Magyar Tudományos Akadémia gondozásában a Köztestületi Stratégiai Programok, Energiastratégiai Munkabizottság „Megújuló energiák hasznosítása” című, 2010-ben kiadott összeállításban.

Az összeállítás 95. oldalán a vízlépcsőkről többek között a következő olvasható:

„ – Az adonyi vízlépcső vízszintemelkedés segítené a Dunai Hőerőmű, a fajszi vízlépcső miatti vízszintemelkedés pedig lehetővé tenné a Paksi Atomerőmű bővítésének frissvíz- hűtését. „

A Dunán felettünk a német, osztrák és szlovák szakaszon több mint 40 vízlépcső épült fel.

A vízlépcsők felépítését követően a Duna magyarországi szakaszára a Duna nem szállít hordalékot.

A Duna által szállított hordalék elmaradása miatt a Duna magyarországi szakaszának a medre mélyül, különösen mélyül a Duna Budapest alatti szakasza.

A Duna medrének a mélyülése Budapest alatt vízlépcsők megépítésével, Fajsz és Adonynál felépítésre kerülő vízlépcsőkkel állítható meg.

Véges idő belül, ha nem épülnek vízlépcsők BME épületei a medermélyülés és a Coriolis-erő hatására bedőlnek a Dunába. Az Országház épülete is.

A Duna –Kört a magyar politikai vezetés lehelte éltre, nyugatnémetek javaslatára 1984-ben.

A Duna – Kör megalakítását Magyarország politikai vezetésének 1982-ben a nyugatnémet külügyminisztérium javasolta.

A nyugatnémet külügyminisztérium 1982-ben tanulmányt adott át a hazai külügynek.

A tanulmány megoldást tartalmazott két olyan ország politikai viszonyának a kezelésére, amelyeket egymástól közös határfolyó választ el, és a felek a valamelyike pénzügyi forrás hiánya miatt jelentős lemaradásban az általa vállalt a közös határfolyó hajózási, energetikai, környezetvédelmi (szennyvíznek a folyóba történő engedése) projekt teljesítésében.

A tanulmány német francia viszony kezelésére dolgozták ki.

A német francia viszony rendezésének egyik sarokköve a Rajna folyó szabályozása volt, a német és francia kormány a rendezés mikéntjében egyetértet, a rendezés sorrendjében azonban eltérőek voltak az álláspontok. Előbb a hajózás lehetőségének a biztosítására kerüljön sor, vagy szennyvíztisztítók létesítésére a Rajna menti településéken. A szükséges anyagi források mindkét oldalon szűkösek voltak.

A forrásokat illetően hasonló volt a helyzet Magyarországon.

Magyarországnak 1982-ben nem volt gazdasági ereje a vízlépcső beruházás folytatásához.

Prága 1982-ben nehezményezte Budapestnek, hogy a szerződésben vállalt munkákban a magyar fél jelentős lemaradásban van.

Magyarországon 1978-ban a gazdaságban krízis helyzet alakult ki.

A politikai vezetés fontolóra vette az IMF-hez való csatlakozást.

A Világbank –Nemzetközi Valutaalap ügy a Brezsnyev-figyelmeztetés dacára a PB 1979. februári napirendjére került.
Kádár 1979-ben úgy gondolkozott, hogy a washingtoni pénzintézeteket eszközként használja fel további pénzek kicsikarására.
Brezsnyev egymilliárd rubelig terjedő hosszú lejáratú kölcsönt ajánlott Magyarországnak, az ígéretből azonban nem lett valóság.

Megszorító intézkedésekre került sor.
A megszorító intézkedések hatására és az export meglódulása következtében az 1978. évi 782 millió dolláros konvertibilis kereskedelmi deficit 1980-ra aktívumba csapott át, és az aktívum egyre nőtt. Ugyanakkor fokozatosan emelkedtek a kamatráták. 1979-ben 5.9 százalékban állt az átlagos kamatráta, 1980-ban viszont 9.7, 1981-ben pedig már 14 százalékon.

A gazdasági fellendülés ellenére a költségvetés zsákjában még sem volt forrás Nagymaros építésére, többletet elvitte megemelt kamat.

Hogy a Kormánynak legyen alibije, a csehszlovákok kérésre választ adni Marjai József miniszterelnök a nyugatnémet tanulmány alapján Aczél Györgyöt kérte fel a Duna –Kör életre lehelésére.

Röviddel a Duna –Kör megalakítását követően, 1984-ben osztrák kölcsön felvételével a Nagymaros építésének a folytatásához szükséges forrás meglett.

A felvett kölcsön azonban nem az építkezések folytatásra fordította a kormány, hanem a Párt javaslatára az életszínvonal csökkenésének a megállítására. (Gulyás szocializmusra)

A palackból kiengedett szellem, mármint a Duna – Kör léte a kölcsön felvételé után, a nagymarosi építkezés megindulását követően számos a politikával kapcsolatot tartó gazdasági szektornak jól jött.

A Duna - Kör megmaradt, gyűjtő szervezete lett a reformer pártagoknak és az „megtűrt” ellenzéknek.