Reális Zöldek Klub - Juhos László megszólalása a Fenntartható Fejlődés bizottsága ülésén

Juhos László, a Reális Zöldek elnökének a megszólalása a Fenntartható Fejlődés bizottsága ülésén.

ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Van-e kérdés a bizottság tagjai részéről? (Nincs jelentkező.) Nincs.

Van egy bejelentkezett hozzászólónk, Juhos Laszlo úr a Reális Zöldek Klub részéről jelezte, hogy három percben szeretne hozzászólni. Tisztelettel kérdezem a bizottság tagjait, egyetértenek-e a hozzászólási lehetőség megállapításával. (Szavazás.) Megállapítom, hogy egyhangúlag támogatta

Juhos ur felszolalasat a bizottsag. One a szo.

JUHOS LASZLO elnök (Reális Zöldek Klub): Tisztelt Bizottság!
Mindenekelőtt biztosítom a bizottságot arról, hogy a Reális Zöldek civil szervezete egyetért a magyar Országgyűlés azon felismerésével, amely belekerült az atomenergiáról szóló békés törvénybe a CXXVI. törvény preambulumába. A preambulumot majdnem szó szerint tudom idézni: a Magyar Országgyűlés felismerte a nukleáris energia felhasználásának békés fontosságát az emberiség szempontjából. Az emberiségbe Magyarország is beletartozik és a Reális Zöldek Klub is. A törvény 4. § (11) bekezdése szerint ezt a felismerést a közszolgálati médiaszolgáltatónak rendszeresen, tudományos módon műsorokban kellett volna a közszolgálati médiát hallgatok és nézők szamara tudatosítani. Magyarországon 1996 óta van közszolgálati média, megmondom, hogy ezt a felismerést a közszolgálati média elszabotálta, es ehhez a Médiatanács statisztált. Ha ennek a szolgáltatásnak eleget tett volna a közszolgálati médiaszolgáltató, akkor 2014-ben az ellenzek Paks bővítéséből nem kreál politikai témát, es megtehette ezt 2018-ban is, mert a kormányzati kommunikáció ebben a kérdésben nem kerte számon a közszolgálati médiának ezt a kötelezettségét.

Most rátérek röviden az itteni problémakörre. A négy paksi blokk 1982-1987 között került párhuzamos kapcsolásra. 1983-ban történt először a hűtési rendszerbe beavatkozás. A Magyar Villamos Művek Tröszt es a Paksi Atomerőmű együttes vezetése kutatóintézetek egybehangzó véleményének meghallgatásával körülbelül másfél méterrel lejjebb helyezte a szivattyúk csonkjait. Szeretnem felhívni a tisztelt bizottság figyelmet arra, hogy 1983-ban, amikor ilyen kevés víztömegáram volt a Dunában, akkor 10 százalékkal
kevesebb víz volt a Dunában, mint a mostani nyáron, amikor ezek a problémák jelentkeztek, amit a sajtó fölkapott.

Azt kell mondanom, annak ellenére, hogy most több víz volt Paks magasságában a Dunában, Pakson a vízszint fel méterrel alacsonyabb volt.
Világos, hogy a magyar politikai elitnek tudomásul kellene venni, hogy felettünk 47 duzzasztás létesült, a Duna nem hoz Magyarországra hordalékot és a Duna medre melyül. Ezt a felismerést 2010-ben a Magyar Tudományos Akadémia is magáévá tette, kijelentette, hogy Paks hűtéséhez a fajszi vízlépcső - akkor meg a Duna-menti erőmű erősen bent volt a termelésben -, az adonyi vízlépcső pedig a Duna-menti erőmű hűtéséhez hozzájárulna.

Én úgy gondolom, annak elhallgatása, hogy a Duna medre mélyül, és a Duna vizet vissza kellene fogni a hűtés szempontjából, meghatározó lenne Paks biztonsága szempontjából. Nem a nukleáris biztonsága szempontjából, mert teljesen egyetértek Fichtinger úr érvelésével, hogy Paksnak nukleáris problémája ezzel kapcsolatban nem jelentkezik. Az viszont jelentkezhet, hogy kiengedtük a Duna kulcsát a kezünkből a szlovákoknak, átengedtük a Duna kulcsát rosszindulatú, fölöttünk lévő országok összefogásával, és bizony
korlátozni lehet Paks termelését, ami viszont nem nagyon használ ezeknek a blokkoknak.

Én 1973-ban három hónapot kint voltam Voronyezsben, nekem az akkori főmérnök - ő is Vladislav volt mint én - egy dolgot mondott: ide
figyelj, Vladislav, ez a négy blokk olyan mint az ökör, ezeket állandóan üzemeltetni kell, ezeket, lehetőleg ne terheljetek vissza. 2003-ban sajnos Paks arra kényszerült, hogy visszaterhelje a blokkokat, hal’ istennek, Ausztriának volt annyi esze, hogy megnégyszerezte a szivattyús tározós vízerőműveket, aztan tudtuk exportálni a villanyunkat.

Tehát én azt mondom elsősorban a politikai döntéshozóknak azt ajánlom, hogy próbálják meggondolni és a Magyar Tudományos
Akadémiának is a véleményét elfogadni, ami benne van a Tudományos Akadémia által kiadott Megújuló energiák című összeállításban. Végül szűnjön meg az a dolog, hogy a Duna duzzasztása ökológiai agresszió a természettel szemben, amit ’92-ben a Magyar Országgyűlés a 92/40-es törvénybe beleiktatott. Emlékeztetem a tisztelt politikusokat, hogy az Európai Unióhoz valo csatlakozásunk előtt a Magyar Országgyűlés kénytelen volt ezt az ostoba törvényt visszavonni, es azóta nem létezik ez. De változatlanul
fennáll ez a tabu, hogy a duzzasztást a magyar politikai elit, hogy úgy mondjam, tabutémának tekinti. Koszonom szepen, hogy meghallgattak.

ELNOK: Köszönöm szépen. Csak az időérzék fejlesztése szempontjából szeretnem jelezni, hogy kétszereset használta el annak az időnek, amit kert a felszólalásához. Ha ot percet kert volna egyébkent azt is teljesítette volna a bizottság.

Teljes tegyzőkönyv:

Juhos László, a Reális Zöldek elnökének a megszólalása a Fenntartható Fejlődés bizottsága ülésén. by Reálzöldek Reális Zöldek Klub on Scribd