Reális Zöldek Klub - Jogi nihilizmus Magyarországon!

ATV nézője Rónai Egon és Mártha Imre beszélgetéséből más véleményt alkotott volna.

Magyarországon 1996 óta a közszolgálati médiaszolgáltatók, 2011 óta közszolgálati médiaszolgáltató, az egymást váltó hatalommal együtt mellőzi a jogi szabályozás érvényesülését, a jog gyakorlatának társadalmi létből történő kiiktató gyakorlatot folyik.
Közzé tesszük ATV csatornán sugárzott Egyenes beszéd című műsorban Rónai Egon műsorvezető Mártha Imre vendégével folytatott beszélgetés szövegét.

ATV
2019. április 4.

Műsorvezető: Rónai Egon

Mv: Mártha Imre a vendégem, aki az MVM korábbi vezérigazgatója. Jó estét.
Mártha Imre, volt vezérigazgató, MVM Magyar Villamos Művek Zrt.: Jó estét kívánok!
Mv: Ilyen módon, hogyha elolvas egy ilyen szerződést, vélhetőleg többet ért a politikusoknál ebből a szövegből és többet ért a sajtó munkatársainál, mert hogy ez volt a munkája, hogy ezeket értse. Ami a Paks II Zrt. szerződésével kapcsolatban most kiderült, abból nagyjából az látszik ilyen első nekifutásra a politika számára, hogy számtalan olyan kérdés nincs rendezve, ami nélkül nem is lenne szabad egy nagy beruházásba belefogni. Ön egy ilyen szerződést aláírt volna, mint aminek a dokumentumát ki kellett adnia a kormánynak bírósági ítélet miatt?
Mártha Imre: Én biztos, hogy nem írtam volna alá ezt, de ennél egy jóval kisebb volumenű beruházásra sem írunk alá szerintem ilyen gyenge szerződést. Azt előre kell bocsátani, hogy a bírósági ítélet, ami alapján nyilvánossá vált ez a szerződés. Ez egy szerződéscsomag, vannak mellékletei, meg egyéb dolgai. Ugye ennek azért egy erős egyharmada ki van takarva, így döntött a bíróság és azért ezek a legérdekesebb részek. Tehát ki van takarva belőle a finanszírozás, van egy puskám is, kötbér, felmondás. Tehát egy csomó olyan minden ki van takarva belőle, ami nehezíti azért ennek a megítélését.
Mv: Amivel kapcsolatban az elfogadható, amit a bíróság mondott, hogy ez viszont üzleti titok? Valóban? Tehát ehhez nincs köze a nyilvánosságnak?
Mártha Imre: Én azt gondolom, hogy ez azért sántít ez a dolog, a bíró valószínűleg jogszerűen döntött, mert nem volt verseny. Tehát ez ugye többször elhangzott már és ezt nem is tagadja senki, hogy zajlott egy előkészítő munka, éveken át, több mint nyolc, majdnem kilenc évig dolgozott ezen az MVM, hogy ezt a beszerzést elindítsa. És akkor egyszer csak 2014 januárjában ugye megszületett ez az Orbán-Putyin szerződés, ami alapján aztán megkötötték ezt a részletes dolgot. Nos, miután nem volt verseny, ezért nem lehet azt mondani, hogy ez egy eurokonform, vagy egy szokásos versenyben született nagy volumenű beszerzés, hanem ez egy titkos valami volt. Most, ha egyébként ha verseny lett volna, akkor nem lett volna titkos. Hát akkor kitesszük, hogy én ezzel alapján fogom megvásárolni, aztán ahogy halad előre a tender, mindenki ezt megteszi és a végén egy tök nyilvános papír. Most lehet, hogy az árat esetleg kitakarjuk, vagy egy-két nagyon érzékeny dolgot, nem az egyharmadát. Szummaszummárum...
Mv: Annyit viszont látott.
Mártha Imre: Én ezt láttam és megnéztem. Még azért a kötés körülményeire érdemes visszatérni, csak egy mondat erejéig. Ugye 2014, tehát hogy ez nyolc-kilenc évig zajlott az előkészítés és aztán 2014. január 14-én aláíródott ez a két, az a papír Moszkvában. Amit itthon, az itthoniak ugye az újságból láttak, tehát ez egy bombameglepetés volt. És az nagyon érdekes, hogy utána februárban a Kremlben lezajlott a Krímmel kapcsolatos egyeztetés, tervezgetés, most nem megyek végig a kronológián, de március 18-án elcsatolták a Krím-félszigetet és aztán bejöttek a nemzetközi szankciók Oroszország ellen. Tehát a szankciók után, március 18-a után, vagy ahogy ezek megjelentek, már nem lehetett volna megrendelni egy ilyen atomerőművet, pláne nem tender nélkül Oroszországtól. Nem vagyok egy összeesküvős hívő, ezt csak úgy...
Mv: De ez érdekes.
Mártha Imre: Érdekes dolog volt.
Mv: Miért volt ez sürgős és miért lepett meg mindenkit?
Mártha Imre: Kilenc évig dolgoztunk rajta, több tucat ember, egyszer csak azt mondták...
Mv: Tudja mit mond. azt mondja, hogy Putyin elmondta Orbánnak, hogy nem fogunk tudni szerződni, ha nem ma szerződünk.
Mártha Imre: Hát ezt ön mondja.
Mv: Nem, ezt én arra mondom, amit ön mondott. Hát ebből ez következik.
Mártha Imre: Én azt mondom, hogy ez nagyon furcsa a világpiacon, hogy nyolc évig készülök valamire, több ezer oldal, száz ember elemez, tendert elkezdjük, csináljuk. Szóval minden. Majd egyszer csak olvasom az újságban, hogy hát megrendelte a miniszterelnök ezt az atomerőművet.
Mv: No, nézzük, hogy mit rendelt meg. Ez az összeesküvés elmélet, ez izgalmas, ezen majd még gondolkozunk. De, megrendelt valamit a miniszterelnök Oroszországban.
Mártha Imre: Igen.
Mv: Amit megrendelt azzal kapcsolatban Jávor Benedek például, aki ezt megpróbálta szakszemmel, politikusi szakszemmel áttanulmányozni, az első felhördülése az abból fakadt, hogy három év garanciát vállalnak az oroszok egy atomerőműre, amire hát ha komolyan gondoljuk száz évre kéne.
Mártha Imre: Igen, igen. Nekem ez a legkisebb bajom vele.
Mv: Tényleg?
Mártha Imre: Igen. Igen, igen.
Mv: Ettől még lehet biztonságos, meg jó?
Mártha Imre: Ettől még lehet tök jó, meg ugye nem látjuk a mellékletekben, vagy nem látjuk a kitakart részekben, hogy esetleg vállal-e garanciát egyéb fő elemekre, hosszabbat. Ez is egy probléma szerintem, de én nem ezen vagyok alapvetően meglepve.
Mv: Hanem?
Mártha Imre: Az első, amit érdemes megnézni, hogy maga a szerződés terjedelme. A fő szerződés az nem egészen 110 oldal, de vegyük le a tartalomjegyzéket, az aláírást. Szóval durván egy ami a hús, a szerződésben az körülbelül egy kilencven oldal. Tudom, hogy nem szabad ezt kilóra nézni, de ez elképesztően silány, vagy rövid, vagy ilyen zsebszerződésnek tűnik ez nekem. Tehát amikor mi...
Mv: A mellékletekkel együtt is?
Mártha Imre: A mellékletek azok műszakiak. Azok műszaki leírások, a Duna, a telek leírás, szóval az egésznek, de maga a jogi szöveg, hogy veszek egy atomerőművet tőled, ennyi, az durván 89 oldal és nincs tele írva. Aki ezt megnézi az interneten, vagy a Paks II honlapján ez fönt van, hát ezek ilyen kis vékonyka dolgok. De most nem kilóra nézzük, de azt el kell mondanom, hogy azért egy jó pár ilyet én aláírtam, gázturbinákra, szenes erőművekre, egyebekre az elmúlt húsz év során. Ez a szerződés körülbelül arra jó, hogy az ember kinyit egy ilyen polcról választható gázturbina szerződést, vagy választ egy zöld színűt, és akkor azt hozzák konténerben, lerakják, bedugjuk és működik. Mert lehetnek bizonyos gondok vele, de ezt a szerződés kezeli. Egy atomerőmű az annyira bonyolult és ugye majdnem tíz évig épül, hogy én azt hittem, azt vártam, hogy na, most végre kiderült és fogok látni egy négy-ötszáz, vagy akár ennél hosszabb oldalas papírt, ami részletesen szabályozza a vis maiort, a vásárlás menetét, az építkezés menetét. Ehhez képest én egy ilyen kicsit ilyen gumiszerű dolgot találtam.
Mv: Csak általános?
Mártha Imre: Általános, egyszerű dolgot, de a részletek.
Mv: Mondja.
Mártha Imre: Ami nekem például rögtön szembetűnik, hogy nincs összhangban a finanszírozási szerződéssel. Ugye azt tudjuk, hogy egy 10 milliárd eurós hitelt vettünk föl az oroszoktól erre, ugye 12 milliárd a vételár. Már lehet hallani, hogy a csúszás miatt Varga Mihálynak ki kell menni Moszkvába és újratárgyalni a finanszírozási szerződést, hiszen elcsúszott a dolog. Tehát már fizetni kéne lassan a hitelt, holott még az engedélyeket se adtuk be az atomerőmű építésre. Ez azért megdöbbentő, mert ugye ez egy áruhitel. Amikor én veszek egy mosógépet, akkor elmegyek, leszerződök, aláírom, elhozom a mosógépet, majd el kezdem fizetni a havi részleteket. Most úgy kezdem el fizetni a részleteket, úgy írtam alá a hitelszerződést, mint Magyarország, hogy még csak fasorba se látszik az atomerőmű építés. Tehát már ki kell menni újratárgyalni. Azért ez szokatlan szerintem, ez is egy áruhitel, igaz, hogy tízmillió eurós, de azért szokatlan.
Mv: Egy termékért fizetünk. Úgy hívják, atomerőmű. De nincs termék.
Mártha Imre: Igen. A másik, ami mondjuk engem nagyon meglepett, ezek csak példák és nagyon nehéz úgy egy szerződésről beszélni, hogy azt nem látjuk teljes egészében. Tehát én ezért kénytelen vagyok elnézést kérni, hogy ami nincs benne, azt nagyon nehéz véleményezni. De ami benne van, például az alkatrészek pótlása. Azt vállalja az orosz fél, hogy ilyen bestefforts, angolul ez ezt jelenti, hogy magyarra lefordítva, hát minél jobban megpróbálom alkatrészekkel ellátni majd ezt.
Mv: Igyekszem.
Mártha Imre: Igyekszem, legjobban igyekszem ellátni és (...), hát az ugye jó áron.
Mv: Majd jól árusítjuk, ha találunk valamit a kamrában.
Mártha Imre: Igen. És van egy bekezdés a szerződésben arról, hát ha nem adok alkatrészeket, akkor majd én két héttel előtte írok, meg levelezünk róla. Most nyilván nem akarok belemenni az angol szövegbe, ez például nekem megdöbbentő. Tehát egy atomerőmű, honnan szerzek? Gyártatok Kiskunfélegyházán egy reaktorcsavart, vagy mit csinálok?
Mv: Elment az időnk, az én hibám is, mert az elején mindenféléről beszéltünk. De egy dolgot mondjon meg. Ez az erőmű, ez felépíthető ennek a szerződésnek az alapján? Ön merné, ha ma MVM vezérigazgató, vállalni a felelősséget azért, hogy ez felépül? És működni fog?
Mártha Imre: Én azt gondolom, hogy ez alapján biztos, hogy nem fog felépülni. Ennek legalább négy, az is lehet, hogy egy tucat módosítása lesz. Ha még nincs. Mert ugye ilyenkor szokásos mindenféle mellék levél, módosítás, egyéb, amit esetleg nem perelt eddig senki ki. Tehát én szerintem módosítások lesznek. Nagyon furcsa benne a svájci jog és a svájci választott bíróság. Ugye van Magyarországon olyan törvény, sarkalatos törvény, hogy magyar állami vagyon, magyar állami cég nem szerződhet választott bíróságra, csak magyar bíróságra.
Mv: Mégis szerződhet.
Mártha Imre: Márpedig ez ugye magyar...
Mv: Hogyan lehetne támadni ezt a szerződést? Nem?
Mártha Imre: Én azt gondolom, hát vagy kaptak egy felmentést valahonnan, vagy ez a része akár érvénytelen is lehet. Na, mindegy. Rengeteg olyan felelősségi dolog és EU-szabvány kérdések, egyebek vannak benne, ami szerintem egy nagyon, hát hogy is mondjam, vízízű papír. Én azt remélem, hogy a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda, aki a magyar állam képviseletében ezt csinálta, van egy jó felelősségbiztosítása.
Mv: Aha. Ez kemény mondat. Meg az is, hogy ezek szerint ön úgy gondolja, hogy ez nem fog megépülni, ez az atomerőmű, hogyha ezt a szerződést nézzük alapul.
Mártha Imre: Én nem mondom azt, hogy nem fog megépülni. Én azt mondom, hogy nem ez alapján fog megépülni, hanem valakinek a következő tíz évben rengeteg időt és energiát kell majd arra fordítania, amit elmulasztottak ennek a megkötésekor azon az ominózus, 2014. január 14-ei éjszakán.
Mv: Sürgős volt. Na, az meg az összeesküvés elmélet része. Köszönöm szépen.
Mártha Imre: Köszönöm szépen.

A véleményalkotás mindenkinek alkotmányos joga. A véleményalkotáshoz nem kötelező a tények, az igazság tartalmának a csatolása.
Az Országgyűlés az atomenergia alkalmazásáról szóló törvényben felismerte, hogy az atomenergia békés célú alkalmazása az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy és a tudományos kutatások számos területén elősegíti az emberiség életfeltételeinek javítását. (1996.évi CXVI. törvény)
Az 1996. évi CXVI. törvény 4§ (11) bekezdése szerint:
„Az atomenergia alkalmazásával összefüggő alapvető, tudományos, technikai és egyéb ismereteket - a kockázatokra is kiterjedően - oktatni, valamint a közszolgálati hírközlés, a közművelődés útján az állampolgárokkal rendszeresen ismertetni kell.”

Az Országgyűlés által 1996-ban kötelezővé tett jogszabályi elvárás nem teljesül, sem az oktatás, sem a közszolgálati médiaszolgáltatás műsorszolgáltatása területén.
Ha teljesült volna az ATV nézője Rónai Egon és Mártha Imre beszélgetéséből egészen más véleményt alkotott volna.