Reális Zöldek Klub - Várjuk észrevételüket

Papp János szerkesztőnek nem küldjük az észrevételt, mert a Szerkesztő úr nem szokta elolvasni, kérjük most se olvassa el!

Valaki a nem mond igazat, magyarul hazudik, a klímaváltozás ügyében.
Klímaváltozás hatásáról Szijjártó Péter miniszter a kormány képviseletében mondta az Országgyűlés plenáris ülésén, 2018.december 12-én
Szijjártó miniszter úr szerint az iparosodás előtti korszakhoz képest napjainkra 0.12 Celsius fokkal nőtt az átlaghőmérséklet.

Nagy István úr
miniszter

Tisztelt Miniszter úr!

A reális zöldek civil szervezete a Víz Világnapján az MTI-OS – nek az alábbi közleményt küldte meg:

A reális zöldek üdvözlik, hogy az agrártárca gépezete megvált a Duna – Kör emlőin szocializálódott munkatársaitól és annak, hogy a tárca eljárását az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága nem kérdőjelezte meg.

A Víz Világnapján a reális zöldek emlékeztetnek, hogy a Víz Világkonferenciára megrendezésére Áder János a költségvetésből több milliárd forintot költött el. Államelnökünknek a klímáról, vízügyeinkről folyó oktató tevékenysége szőnyeg alá söpri a lényeget, hogy klímaváltozás mindig volt és lesz, Homokhátság sivatagosodása a Duna- Tisza csatorna megépítésének a befejezésével fordítható vissza. A magyar nemzetnek több évszázados fejlődési lehetősége szűnt meg a rendszerváltást követően a hazai vízügy szétverésével. Trianonban a magyar békedelegáció a Duna- Tisza medencében folyó vízgazdálkodásról, annak európai érdek szerint alakulásával érvelt. Az egymást váltó kormányok a vízügyeinket a Duna – Kör „Minden folyjék szabadon” szlogenje szerint végzi. Tildy Zoltán, köztársasági elnök ajánlotta: „Nagyra hivatott ez a nemzedék, mert nemcsak egy romba döntött országot kell újjáépítenie, hanem századok elsikkadt ország építő terveit is megvalósíthatja, ha minden erejét összefogva, hozzá tud nőni hatalmas feladataihoz. Az elmúlt száz év nagyszerű tervei közül is messze kimagaslik Széchenyi gyönyörű álma: a Duna – Tisza csatorna megépítésének a terve. Legyen ennek megvalósítása az egész nemzet ügye. Nagy korszakok így térnek vissza nagy alkotásokban.”
Juhos László, elnök

Tóth József Albert, az MDF Jász –Nagykun - Szolnok megye 6.vk képviselője 1991-ben egyéni képviselői kezdeményezése alapján fogadta el a Magyar Országgyűlés az Alföld egyes időszerű környezetvédelmi, tájvédelmi és tájhasznosításról szóló országgyűlési határozatot. A határozat jelenleg is hatályos!
Benyújtó : dr. Tóth Albert József (MDF), irományszám : 1080

24/1991. (IV. 17.) OGY határozat

az Alföld egyes időszerű környezetvédelmi, tájvédelmi és tájhasznosítási kérdéseiről

1. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy dolgozza ki az Alföld rövid- és hosszútávú tájvédelmi és tájhasznosítási koncepcióját.
A korábbi és a jelenlegi kutatások eredményeire alapozva mindezt az ökológiai elvek és az ökonómiai érdekek egyeztetésével, a szigorú kölcsönösség alapján végezte el.
2. Az Országgyűlés kezdeményezi, hogy e komplex program kiemelten vegye figyelembe a következőket:
a) az Alföld egész gazdasági, infrastrukturális, idegenforgalmi és természetvédelmi helyzetének az ökonómiai és természeti változások tükrében való újragondolását;
b) hathatós beavatkozás foganatosítását a termőföld további csökkenésének, a talajerő romlásának megakadályozására, a talajvízzel, a belvízzel- és a másodlagos szikesedéssel együttjáró gondok mérséklésére, orvoslására;
c) az alföldi mezővárosi-, falusi településszerkezet hagyományőrző fejlesztését, a tanyai gazdálkodás lehetőség szerinti visszaállítását, a környezetbarát-gazdálkodás elterjesztését;
d) az Alföld vízbázisának, felszíni és felszín alatti vizeinek fokozott védelmét. A termálvíz-kincs ésszerűbb hasznosítását és megóvását;
e) a nemzetközileg is számontartott természeti értékeik megőrzését;
f) a holtágak (morotvák) ökológiai állapotfelmérését és a természeti értékek ésszerű kezelését és hasznosítását;
g) az alföldfásítás őshonos fafajokra alapozott továbbfolytatását.
3. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy dolgozzon ki és léptessen életbe részleges gazdálkodási és beruházási moratóriumot a természetes vízfolyások, tavak, tározók, csatornák part menti övezetének, a mocsár- és lápmaradványok, a természetes- és természetközeli erdők, természetes gyepek, kunhalmok, ősi telephelyek, egyéb kultúrtörténeti emlékek és a jellegzetes alföldi településszerkezet védelmére.
4. A meglévő két nemzeti park mellett hozza létre a Körös-Maros-vidéki Nemzeti Parkot. Kapjon kiemelt védelmet a Bodrogköz és a Szatmár-Beregi-sík.
5. Készüljön a korábbi elképzeléseket átértékelő terv a Tisza tó (Kiskörei tározó) és térségének fejlesztésére is.
6. Az Országgyűlés kérje fel a Magyar Tudományos Akadémiát a kutatások koordinálására, az ökológiai alapelvű tájfejlesztési koncepció kimunkálására pedig a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumot.
7. A koncepció elemei épüljenek be a megalkotandó jogszabályokba.

2000-ben az ENSZ a homokhátságot félsivatagosodott területté nyilvánítja,
2013 és 2015-ben Áder János, Budapesten megtartott Víz Világtalálkozókra több mint öt milliárd közpénzt költ el. Ezt a tényt a közszolgálati médiaszolgáltatóban tilalmas megjeleníteni. Áder, 2019. októberében újabb Víz Világtalálkozó karmestere Budapesten.