Ablakon kidobott és a kasszából kilopott pénzekről
Dátum: 2008. May 21. Wednesday, 18:30
Rovat: Közéleti magazin


A reális zöldek az ablakon kidobott pénzek közé sorolja Sólyom László, három országot érintő, kilencnapos délkelet-ázsiai körútjának költségeit.

Az önmagát zöld államfőnek tituláló Sólyom László, valójában az olaj lobbi érdekében tesz, amikor víz és atomenergia ellenes hangokat üt meg. Hogy miről szólt az Államfő délkelet-ázsiai körútján nem tudjuk, azt viszont feltételezzük az Egyesült Államokba Sólyom nem fog utazni, mert vízum menteség esetén is megmarad az újlenyomatok átadása kötelezettsége a magyar kormánynak. Így a költségvetésnek az Államfőnek USA-ba történő kirándulását nem kell fizetnie. Most, hogy divatossá vált a népszavazás, emlékeztetünk arra, hogy Sólyom a Duna-kör tagjaként népszavazás megtartását kezdeményezte Nagymaros megépítésének megakadályozására. A reális zöldek a kezdeményezést a nagy melléfogások körébe sorolja, mint azt is, hogy Sólyom László bakancsos turistaként Zengőre kirándult állami pénzből, majd Tubesre igent mondott. Ahhoz, hogy a magyar búza versenyképes legyen Európában, de akár az egész világon hajón kellene eljutatni a külföldi kikötőkbe, nem vasúton és főleg nem közúton.

Idézet a zöldhálóról a www.greenfo.hu portálról „Mi lesz veled Duna?” piacprofit.hu írásból.

„Egy vízerőmű ügyét nem lehet megszédített, fölheccelt emberek szavazatára bízni, mert az a szakembereknek a dolga - emlékeztet "rendszerváltó" előterjesztésére Glatz Ferenc. Az akadémikus 1989-ben, kormánytagként vállalta fel a bős-nagymarosi beruházás felfüggesztését, s mint mondja, akkoriban Pozsgay Imrének a nép megszavaztatását szorgalmazó indítványa ellenében képviselte, hogy szakítsák meg a munkálatokat, addig mindenképpen, ameddig a tudomány a környezetvédelmi szempontokat meg nem vitatja.

Az írás szerzője Gergely László. A szerző írásából nem derül ki a vízlépcső ügyében Sólyom volt az első, aki népszavazást kezdeményezett és az sem, hogy Sólyom és Pozsgay javaslata egymással nem azonos értékű javaslat. Sólyom a ne építsünk vízlépcsőt, míg Pozsgay javaslata taktikai javaslat volt. Glatz viszont nagyon helyesen úgy taktikázott, ha az Országgyűlés úgy szavazna, hogy nem elég az összegyűjtött anyag arra, hogy az igazolja Nagymaros végleges leállítását, Nagymaros végleges leállítása halasztható. 1989 október 30 -án az Országgyűlésben hat képviselő szavazott úgy, hogy nincs, míg a többség, hogy igen. Nagymaros visszabontása megkezdődött és ezt követően nyoma veszett Nagymaros felépítésére felvett osztrák hitelnek. Egyesek az állítják- amit a reális zöldek nem osztanak- az osztrák hitel után Németh Miklósnak és Medgyessy Péter nyúlt le. (Zöldike)









A cikk tulajdonosa: Reális Zöldek Klub
http://realzoldek.hu

A cikk webcíme:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=603