Reális Zöldek Klub - Észrevételek az EP választáshoz

A május 26-án lezajlott EP választás állítólag rendkívül sikeres volt, mivel a választásra jogosultak közül több mint 43 százalék hajlandó volt szavazni, és ez messze felülmúlja az összes korábbi részvételi arányt. Csakhogy ez azt jelenti, hogy a választásra jogosultak csaknem 57 százalékát egyáltalán nem érdekli, hogy merre tart az Európai Unió, és az sem, hogy ebben milyen szerepe lesz, vagy lehet a magyaroknak. Érdemes lenne elgondolkodni azon, nem járnánk-e jobban, ha visszaállítanánk a királyságot.

Érdemes azon is elgondolkodni, hogy hányan nem szavaztak az egyes pártokra. A választáson jogosan győztes FIDESZ–KDNP ugyan a leadott érvényes szavazatok több mint 52 százalékát szerezte meg, ez azonban még mindig csak a választásra jogosultak 22,5 százaléka.
Könnyen kiszámítható, hogy az összes választásra jogosult polgár közül
– 77,5 % nem a FIDESZ–KDNP-re szavazott (13 mandátum),
– 93,0 % nem a DK-ra szavazott (4 mandátum),
– 95,7 % nem a MOMENTUM-ra szavazott (2 mandátum),
– 97,2 % nem az MSZP-PB-re szavazott (1 mandátum),
– 97,3 % nem a JOBBIK-ra szavazott (1 mandátum).

A józan észhez mérten lehet más a politikát folytató klímabarát LMP el sem érte a bejutási küszöböt, és alighanem 2022-ben már rajta sem lesz a szavazólapon, akárcsak koncepciótlan, O1G típusú, patkányozó, negatív kampányt folytató MSZP, valamint a korábbi elveit csaknem 100 %-ban feladó, jobb sorsra érdemes JOBBIK.
Bár a zöld mozgalmak az EU-ban előre törtek, és hatást gyakorolnak szinte valamennyi pártra, észre kell venni azt is, hogy a sokat hangoztatott környezet védelem, természetvédelem, és klímavédelem három különböző dolog, amelyek összemosása számos félreértésre adhat okot.

Lássuk, miről van szó:
1) Környezetvédelem: a termelés, a fogyasztás, és a GDP határok nélküli korlátlan növekedésének bűvöletében élő emberiség gyorsuló ütemben éli fel a természeti erőforrásokat, miközben egészségre ártalmas anyagokkal szennyezi a levegőt, a vizet, a talajt, és az élelmiszereket. Ez ellen alig lehet tenni valamit, mert a növekedés korlátozását célzó bármilyen intézkedés gazdasági és politikai érdekekbe ütközik.
2) Természetvédelem: a természeti értékek károsodása mögött ugyancsak a fentihez hasonló okok szerepelnek, itt azonban már lehet tenni néhány intézkedést, ha mást nem, legalább egy-két látványos pótcselekvést, bár az igazi okok megszüntetése itt is kilátástalan. Mivel pedig a természet szüntelen átalakulásban, változásban van, minden olyan próbálkozás hiábavaló, amely a természet „eredeti” állapotának visszaállítását célozza. A természetnek nincs „eredeti” állapota, a természet maga a változás.
3) Klímavédelem: Manapság ez az igazi adu-ász, olyan pótcselekvés, amely lassan átveszi a környezetvédelem és a természetvédelem funkcióját, megfellebbezhetetlen hivatkozási alap, amelyhez korlátlanul rendelkezésre áll pénz, paripa, fegyver, miközben az erre fordított erőforrások felhasználása lehetővé teszi a GDP további növelését. Érdemes ezzel a kérdéssel kicsit bővebben foglalkozni.
Amióta a Föld létezik, az éghajlat szüntelenül változik, jégkorszakok és melegedési korszakok követik egymást, akár 10-12 fokos hőmérséklet változást okozva. A legutóbbi jégkorszak 10-12 ezer évvel ezelőtt ért véget, ekkor kezdődött a földművelés, amely lehetővé tette az emberi civilizáció kialakulását. Azóta a melegedés kisebb átmeneti visszaesésekkel folyamatosan zajlik, és ez így folytatódik még sok ezer évig, amikor majd belemegyünk egy újabb jégkorszakba.

Az ok a Föld keringési pályájának ciklikus változása, valamint a Föld forgási tengelyének búgócsigához hasonló imbolygása, amelynek során a forgási tengely iránya is és dőlési szöge is változik, utóbbi kb. 21,5 és 24,5 fok között. Ez azért fontos, mert a dőlési szög egyetlen fokos megváltozása esetén az éghajlati övek kb. 110 kilométerrel tolódnak el észak-dél irányban, jelentősen módosítva az időjárási viszonyokat, és ezt a folyamatot a széndioxid emisszió visszafogásával nem lehet befolyásolni.

Jelenleg az északi féltekén az éghajlati övek észak felé tolódnak, ami azt jelenti, hogy Magyarország területe egyre inkább mediterrán jellegűvé válhat, ami ésszerű intézkedések mellett akár előnyös is lehet. A történelmi tapasztalat pedig azt mutatja, hogy a jelenleginél melegebb időszakokban élt az emberiség nagyobb jólétben, a hidegebb időszakokban pedig éhínség és járványok tizedelték a lakosságot.

E kérdések részletesebb kifejtése olvasható ezekben a dokumentumokban:

http://klimaszkeptikusok.hu/?p=1571

http://klimaszkeptikusok.hu/?p=1561

http://klimaszkeptikusok.hu/?p=1553

http://klimaszkeptikusok.hu/?p=1524

h.i.