Reális Zöldek Klub - Áder János két véleménye a tiszai szükségtározókról:

Államelnök véleménye 2019-ben:

A Tiszán 12 szükségtározót kell építeni és így egy méterrel lehet csökkenteni a vízszintet. Csak a korábban megépített töltések és ezek a tározók együttesen tudják megvédeni a folyó mentén élőket - tette hozzá.
https://www.magyarhirlap.hu/kulfold/20190925-ader-a-fenntarthatosagi-fordulathoz-felelosen-kell-banni-a-vizzel

Államelnök véleménye 2017-ben:
Áder János köztársasági elnök 2017. július 20-án az ENSZ-ben Tisza példáját hozta, ahol a nemrég épült illetve épülő 12 szükségtározó akár 1 méterrel is csökkentheti a vízszintet árvíz esetén, s a fölösleget képes aszályos időszakra tárózni. Az, hogy a szükségtározókban aszályos időszakra vizet lehet tárózni nem igaz, durván szólva valótlan állítás.

Áder: A fenntarthatósági fordulathoz felelősen kell bánni a vízzel. Áder János által Budapesten szervezett Víz Világtalálkozók a költségvetésnek a reális zöldek becslése alapján 10 milliárd forintjába került az adófizetőnek.
Homokhátság sivataggá válik. Már most félsivatag!
A Jó Reggelt Magyarország szerkesztősége gazdaember panaszának adott hírértéket.
Gazdaember arra panaszkodott, hogy a kútjában nincs víz.
A hírből kiderült, hogy a gazdaember földje és azon a kút néhány kilométerre terül el a Keleti főcsatornától.
A gazdaember véleménye szerint kútjában a víz ellátása a Keleti főcsatornából egyszerű oldal csatorna létesítésével megoldható lenne.
A gazdaember véleményéhez, javaslatához teszik hozzá a reális zöldek.
A Keleti főcsatorna a rákosi rendszerben épült.
A Keleti főcsatorna vízellátását a Tiszalöki vízlépcső biztosítja, amely szintén a rákosi rendszerben épült.

Reális Zöldek véleménye:
MINDEN CSEPP VIZET MEG KELL TARTANUNK!

A Víz Világnapján, a reális zöldek a hazai vízgazdálkodás újragondolását javasolják!
A kifolyó vizek 95 % - a külföldről érkezik, a hazai csapadékot, párolgást és a felszíni és felszínalatti vizek felhasználását tekintve, valamint lefolyást figyelembe véve az ország területéről több víz távozik, mint külföldről érkezik. Minden csepp vizet a településeken és a mezőgazdaságban átgondoltan kell felhasználni.

A csapadékvíz hasznosítása több fejlett országban bevált gyakorlat. A tetőkről lefolyó és egyszerű szűréssel kezelt vizet a háztartásokban a nem ivóvízminőséget igénylő célokra WC öblítés, mosás, takarítás, kertlocsolásra használják fel, ivóvizet és energiát megtakarítva.
A reális zöldek öntözési törvény megalkotását és elfogadását javasolják és közvetlenül a kormány alá rendelt Öntözési Hivatal felállítását, hasonlóan, mint 1937-ben Darányi Kálmán miniszterelnöksége idején a Tisza –völgy öntözéses gazdálkodásának fejlesztése érdekében megtörtént.
A Duna-Tisza közén, a Homokhátságon a sivatagosodás megállítása, visszafordítása céljából a Duna- Tisza csatorna és a Csongrádi Vízlépcső terveit a legrövidebb idő alatt el kell készíteni, hogy a kész tervek alapján - mihelyt az ország pénzügyi helyzete megengedi – az építés haladéktalanul megkezdhető legyen.
Le kell zárni Szlovákiával az ENSZ hágai Nemzetközi Bíróság 1997. évi ítélete szerint a vízlépcsőpert követő jogvitát.
A jogvita lezáratlan voltának a következménye, hogy a soros magyar EU elnökség idején elfogadott a Duna komplex hasznosítására vonatkozó javaslat, Magyarország érdekét nem szolgálja, sőt hazánk számára kifejezetten káros következményekkel jár.
Vízlépcsők nélkül tovább mélyül a Duna meder, veszélybe kerül az ivóvíz bázis a talajvíz szintcsökkenés miatt, tovább sivatagosodik a Duna- Tisza közi Homokhátság, csökken a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló ökológiai öntözés lehetősége, az alacsony vízállás akadályozza a hajózást, lemondunk évi 4 milliárd kWh megújuló vízenergia termeléséről.
Az Alföldön a felszín alatti készleteken alapuló ivóvízellátás kielégítése az ökológiai vízigények terhére történik.
Magyarországon a felszín alatti vizekben az arzén természetes eredetű koncentrációja magas, sok helyen, különösen a Dél-Alföldön túllépi az ivóvíz minőségének megengedett határértéket. Az ivóvízminőségének javításával kapcsolatos 2001-ben indított programot fel kell gyorsítani, mindenképpen indokolt az összes veszélyes szennyező forrás legkésőbb 2015-ig történő felszámolása.
Juhos László, Reális Zöldek klub elnöke

A fentiekhez tesszük hozzá: Vízlépcső nélkül nincs paksi bővítés! Vízlépcső nélkül nincs paksi bővítés (Szél Bernadett, az LMP társelnöke, Népszabadság, 2014. 03.31.)

A vízlépcső ellen agitálók, napjainkban a klíma hisztéria keltők. A MONENTUM képviselőinek Brüsszelbe kerüléséhez Áder János köztársasági elnök klímával kapcsolatos tevekénysége nagyban hozzájárult.