Reális Zöldek Klub - Szlávik Lajos árvízről szóló véleménye mellébeszélés!

A beszélgetés Áder János véleményének a szolgálatában állt.

Áder, 2017-ben az ENSZ-ben példaként hozta a Tiszán megépült hat víztározót – valójában a Tiszán nem tározók, hanem szükség tározók épültek, ezekben aszály idejére nem lehet vizet tárózni. A beszélgetésből ez egyértelműen nem vált világossá a hallgató számára.
Áder János és Körösi Csaba a Kossuth Rádió műsorszolgáltatásában a Tiszán 11 tározó valójában szükség tározó meg-építését javasolta.
Hála Istennek az agrártárca tárca, Dr. Nagy István miniszter észnél van
Áder János és Körösi Csaba, Szlávik által javasoltak nem lesz nyerő.
Az Országgyűlés öntözési törvény megalkotását tesz, úgy ahogyan azt a reális zöldek 2003-ban javasolták.

A reális zöldek közleménye 2003-ban:
A Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága, 2003. augusztus 4-én az aszálykárok mérsékléséről született kormányzati intézkedéseket tekinti át és vitatja meg. A bizottság ülése apropóján a Reális Zöldek Klub, a mezőgazdasági termelés biztonságának a fokozása, a termesztés időjárástól való függetlenítése céljából Öntözési Törvény megalkotását és elfogadását javasolja a Magyar Országgyűlésnek.
Jogszabályban javasoljuk rögzíteni, hogy öntözőcsatornákat kell építeni, a gazdák az öntözővizet a csatornákból általában vízemelés nélkül vezethessék az öntözendő területekre, a vizet mérsékelt vízdíj ellenében bocsássa az állam a gazdák rendelkezésére.
Az állami feladatok egységes ellátására Öntöző Hivatalt célszerű felállítani és működtetni, mivel jelenleg az öntözéssel kapcsolatos állami feladatok ellátása az agrár és a zöld tárca szervezetében elaprózva, gyenge érdekérvényesítő képességgel létezik.
Hosszútávon az aszálypénzzel, a segélyekkel szemben az ország különböző területein az önözéses kultúra növelése az legjobb megoldás az aszálykárok enyhítésére.

Budapest, 2003. augusztus 3-án
A reális zöldek közleményének a közszolgálati médiaszolgáltató nem adott nyilvánosságot.
Juhos László, reális zöldek elnöke

.
Tiszabő minden problémája megoldható lett volna, ha a Vásárhelyi terv a reális zöldek javaslata szerint terveződik.
A tervezést koordináló Folyógazdálkodási Tárcaközi Bizottság (2001. október) meghallgatni sem volt hajlandó a reális zöldek szakértőit. A Vásárhelyi terv a FIDESZ zöldjei, és a WWF ultimátuma alapján terveződött. A szocik kormányrúdhoz kerülését követően a 2001-ben elfogadott koncepció semmiben sem változott, az MSZP zöld politikusai és FIDESZ zöldjei tökéletes összhangban a szükségtározók mellett voksoltak, és szórtak ki az ablakon Tiszabő közelében több mint hét milliárd forintot.
2009-ben került átadásra a Tiszaroffi árvízcsökkentő tározó. A beruházás 7.6 milliárd forintjába került a költségvetésnek, A Tiszaroffi árvízszintcsökkentő tározó három település, Tiszaroff, Tiszabő és Tiszagyenda között helyezkedik el, közel 5300 lakos és 2000 háztartás árvízi biztonságát növeli.
Harminc évenként előforduló árvíz esetén a lakosok egy részének kitelepítése vagy a Tisza gátjának átvágása, nem lakott terület közelében megoldás lett volna a gátakat meghágó árvízzel szemben.
A 7.6 milliárdból bőven telt volna a földet megművelni programra.

A számítások szerint ugyanis a tározóra 30-40 évente van szükség.
Már 2009-ben is, 5300 lakos közül sokan segélyből éltek. A tározó 22,8 négyzetkilométeres alapterülete megközelíti a Velencei tó méretét. Ha 30 évig nem kerül elárasztásra a tározó, akkor oda víz csak az égi áldás jóvoltából jut. Öntözési célból a tározó területére víz ugyanis gravitációs úton nem juttatható! 2010-ben a vízügy, hogy igazolja a szükségtározó fontosságát vizet engedett a tározóba.
A tárózó átadását követően 2009-ben a zöld tárca közleményben a következő állt:
„Azért, hogy a tározók ne csupán árvízvédelmi létesítmények legyenek, hanem fejlődést hozzanak a térségbe, ahol épülnek, a tárca kezdeményezi, hogy a tározó területére eső földeken megszűnjön a művelési-ág korlátozás, hogy mindenki azt termeszthessen, amit szeretne. További terv, hogy a Tiszából kivezetett, a tájgazdálkodásban (pl. öntözésre, halastó vízpótlására) felhasznált vízért ne kelljen vízkészlet-járulékot fizetni.”
A reális zöldeken túlmenően a fenti hazugsággal szemben egyetlen civil szervezet, párt nem emelt szót.
Tiszabő a déli műtárgy közelében fekszik. A déli műtárgy a tározó leürítésére szolgál, 3 nyílású, ún. „görgős-síktáblás” elzárású, kapacitása 150m3/s. A műtárgyak zsiliptáblái 1,5 cm vastag acéllemezből készültek, anyagszilárdságuk vetekszik a páncéléval, így ellen tudnak állni a rendkívüli árvízi nyomásnak is, a fémgyűjtőknek már kevésbé. A tározó körül szivattyútelepeknek nagy részének néhány hónap után nyoma veszett. Vízaknákat eredetileg vasrácsokkal fedték volna le, a vasrácsok helyett kőlapok fedik az aknákat. A fémgyűjtők a vasrácsokat ellopnák.
A vésztározó gátjáról az út Tiszabőbe vezet. A jobb oldalon álló trafóház Fodor Gábor zöld minisztersége idején került átadásra. A trafó ház védelme lakatolás helyett a vasajtó körbehegesztésével került megvédésre.
Az út mentén, baloldalon hajdan a gátőr lakott. Ma a gátőr család tizenöt kilométerre költözött a déli műtárgytól. (Zöldike)

Modern mezőgazdaság vagy ökogazdálkodás?
A zöld tárca szerint 150 éve nem volt olyan nagyszabású infrastrukturális fejlesztés az ország keleti, szegényebb felében, mint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése révén megvalósul. A terv elfogadáskor (2003-ban) kiadott propagandaanyag szerint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztett változata az árvízvédelem, vidékfejlesztés, modern mezőgazdaság és a természet-és környezetvédelem szolgálatában áll.
Egy évvel később Persányi Miklós miniszter, a Vásárhelyi–tervről tartott sajtótájékoztatóján már hat célról szólt. A miniszter szerint a célok kiegészültek és a komplex program részé lépett elő a rekreáció és ökoturizmus is.
Mára az is kiderült, hogy mit ért a Persányi Miklós a tervezett árvízi tározó területén lévő termőföldön a modern mezőgazdasági alatt.
A tárca szerint az árvízi tározó területén lévő termőföldön csak korlátozással lehet gazdálkodni, illetve egyéb tevékenységet folytatni. Nem lehet a területen kémiai talajjavítást, öntözési-, meliorációs célú beruházást végezni, továbbá faiskolát létesíteni, vetőmagot termeszteni, szaporítóanyagot előállítani, ültetvényeket és gyenge víztűrő képességű évelő kultúrákat telepíteni. E tilalmak figyelembevételével folytatott gazdálkodás, nem nevezhető modernnek.
Széchenyi István, az Alföldre kert Magyarországot álmodott, a zöld tárca vezetőjének tilalmai aligha teszik lehetővé a kertészkedést a tározók területén.
Bizonyos, ha nem lehet a tározó területén öntözni és néhány évig kisvizek jönnek le a Tiszán, még a meder egy része is kiszárad, sőt a szükség tárózók területén aszály lép fel, az állat is elhull, mert nem talál legelőre.
Természetesen gond egy se, ha elhullik az állat, Persányi miniszter szerint, segítsen a kormány.
Árvízmentes években a tározók területén zavartalan a gazdálkodás; sőt, kiemelt támogatás nyerhető az ökogazdálkodáshoz, állítja a miniszter.
Tehát a tározók területén valójában nem modern mezőgazdaságra, hanem ökogazdálkodásra lesz lehetőség, derül ki egy évvel a Vásárhelyi terv elfogadása után, a miniszter szavaiból.
A reális zöldek szerint 150 éve a Tisza-mentén élőket nem vezették úgy félre, mint napjaikban teszik. Ugyanis az ökológiai gazdálkodás olyan állattenyésztés, növénytermesztés kertészeti és erdészeti módszerek és tevékenységek összessége, amely öntözés nélkül nem folytatható. Meg kell mondani a földtulajdonosoknak, hogy a területen sem modern, sem ökogazdálkodásra nem lesz lehetőség.
Aki nem ragaszkodik a földjéhez, piaci áron a Nemzeti Földalapnak a földjét eladhatja vagy cserelehetőséget is, kaphat.
Ha még is ragaszkodik a földtulajdonos ősei földjéhez, egyszeri kompenzációt kap –6000 Ft/hektár – amikor a tározó elkészül, árvíz idején pedig teljes kártalanítást.
A reális zöldek a Vásárhelyi terv újra gondolását javasolják, a Tisza mentén élők árvízbiztonságának és boldogulásának egyidejű megteremtésére.
Az elfogadott Vásárhely –terv nem a Tisza mentén élők boldogulásának szolgálatában áll, hanem külső érdek szerint terveződött.
Hamis, az a érv is, miszerint a Vásárhelyi terv megvalósulásával a vissza a természethez elve érvényesülne a tározók területén. Nem igaz, hogy Magyarország természeti tőkéje növekedne a Vásárhelyi terv megvalósulásával.
(Kos)