Dunastratégia egy magyar mérnök szemével Dátum: 2019. December 26. Thursday, 19:05 Rovat: Közéleti magazin
2018. december hónapban az Országház félemeletén történt találkozásunk során Miniszterelnök úr megígérte, hogy a Duna hazai szakaszának a hajózhatósága ügyének utána néz. (J.L.)
„Készen állunk egy új Közép-Európa felépítésére. Magyarország készen áll arra, hogy szomszédaival, köztük Romániával, felépítsen egy új Közép-Európát” (Orbán Viktor miniszterelnök Temesvár)
Széchenyi István mondta:
„Die Donau soll das Tor, die fremde Lander sein!”
„A Duna legyen kapu idegen országok felé!”
Szerencsésebb sorsú nemzetek már nem tartják számon, hogy volt idő, mikor a magyarok is beletartoztak az európai hajós nemzetek népes családjába, - gróf Széchenyi Ödön merész hajó útjáról valamikor fél Európa lelkendezett.
A gazdaságföldrajz angol irodalmában a hazánkhoz hasonló helyzetű országokat a „landlocked” jelzővel minősítik. Ez azt a hátrányt fejezi ki, hogy a kontinens belsejébe „bezárt” országnak nincs tengeri kijárata, kikötője, ezért termékeit csak a kontinensen belüli, nagyságrendekkel költségesebb földi szállítással tudja a világpiacra juttatni. A bezártság megszüntetése tehát a „bezárt” ország gazdasági fejlődésének, versenyképességének előfeltétele.
Putyin elnök úr Budapesten a folyami hajózás fontosságát hangsúlyozta. ( Hozzá teszem a paksi bővítés reaktor tartályai szállítása okán)
A csehek, Masaryk, 1914-ben felismerte a független cseh állam létrehozásának az útjában Csehország tengeri kijáratának a kérdése áll. Csehország napjainkban felújítja három hamburgi kikötőjét, amelyeket a versailles-i szerződés alapján 1929-ben 99 évre kapott használatra a korabeli Csehszlovákia.
