Reális Zöldek Klub - Karátson Gábor, Kossuth díjas a Duna

A Duna –Kör 1992-ben következő módon fogalmazott a Duna hajózhatóságáról:

„Leplezze le a hajózási szempontokra hivatkozó félrevezető propagandát. A Duna-Majna-csatorna üzembehelyezése nem ró Magyarországra új kötelezettségeket, az egészében csak a jövő évszázad elejére kiépülő víziút teljes hosszában ugyanis korántsem érvényesülnek azok a hajózási paraméterek, amelyeket most a Duna elterelésének hívei számon kérnek rajtuk. Egyébként a vízi úton történő áruszállítás adatai sem a forgalom nagyságát, sem nyereségét tekintve nem támasztják alá, hogy hajózási szempontból bárkinek számottevő érdeke fűződne a bősi létesítményhez. „

A Duna- Kör, Duna Charta által képviselt hazugság áradatot az rendszerváltás után felálló első kormány az Antall kormány már a programjában cáfolta.

Az Antall kormány programjában a Duna hajózhatóságáról a következő áll: „A Duna-menti népek közötti szoros együttműködés szükségét a magyar politika nagyjai a történelem során ismételten felvetették. Magyarország földrajzi fekvése miatt is központi szerepet játszhat a Duna-térség országai, népei közötti együttműködés – eddigiekben részben szándékosan figyelmen kívül hagyott, részben az európai kettéosztottság miatt korábban meg nem valósított – előmozdításban. Budapest, jelenleg is székhelye a Duna Bizottságnak, mely 1992. áprilisában tartotta legutóbbi 50. ülésszakát. Ennek napirendjén a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlásának a Duna –menti együttműködésre való kihatásai, az utódköztársaságok tagsági helyzete, valamint a tagságot eddig nem kapott Németország bekapcsolódása szerepelt. A Duna – mint fontos európai összekötő kapocs jelentősége – tovább növekszik a Duna –Majna –Rajna csatorna 1992. szeptemberre várható megnyitása révén. Magyarország alapvető érdeke, hogy aktív és kezdeményező szerepet játsszék a dunai együttműködés további szervezésében és fejlesztésében.”

Lk 11,4: És bocsásd meg nékünk a mi bűneinket; mert mi is megbocsátunk mindeneknek, a kik nékünk adósok. És ne vígy minket kisértetbe; de szabadíts meg minket a gonosztól.

Harmadik Birodalomban élünk.
Karátson Gábor, 1992.október 16-án az Írószövetség székházában, a Duna-mozgalom támogatására rendezett kiállítás megnyitóján „Villanyfény és öngyarmatosítás” címmel tartott beszédet.
Karátson beszédében a Duna elterelésének a napját Auschwitzhez, és Csernobilhez hasonlította.
Beszédében a Blitzkrieget emlegetett, szerinte mindnyájan a Harmadik Birodalomban élünk, amennyiben a Duna elterelése bekövetkezne.
Ami a néhai Duna mozgalmár előrelátását illeti a Duna elterelése beteljesedett, a jóslat többi eleme csak gazdasági értelemben.