Reális Zöldek Klub - Orbán Viktor:Bármilyen zsilip vagy gát kérdésében a környezetvédőkkel pendülök

Orbán Viktor: "Bármilyen zsilip vagy gát kérdésében a környezetvédőkkel pendülök egy húron."

Magyarország jogos követelését 1998 februárjában kiáltványba foglaltuk. A kiáltványt a Parlament elé gyűlt 73 ezer állampolgár (hivatalos, rendőrségi adat) adta át az ország elnökének.

Most, 14 év elteltével, ugyanezt a követelést terjeszti ugyancsak több tízezer állampolgár az Országgyűlés elé. A Reflex Környezetvédő Egyesület - csakúgy mint 14 éve - lelkes támogatója a "Vizet a Dunába!" követelésének.

Most sokkal több reménnyel várjuk, hogy végre több víz lesz a Dunában. Míg hajdan az akkori kormány ellen tüntettünk a Dunáért, a mostani kormány velünk van. Mint januári strasbourgi konferenciáján Orbán Viktor kormányfő nyilatkozta: "Bármilyen zsilip vagy gát kérdésében a környezetvédőkkel pendülök egy húron."

Hogyan lesz több víz a Dunában? Csak egyetlen megoldás van: a szlovák fél több vizet enged a mederbe a dunacsúnyi gáton. Ennek nemcsak a műszaki lehetősége adott, hanem bírósági ítélet is kötelezi őket. A hágai Nemzetközi Bíróság már 15 éve úgy ítélt, hogy a Duna elterelése jogellenes cselekmény volt, Magyarországnak és Szlovákiának az ökológiai követelményeket kielégítő dunai vízmegosztásról kell szerződést kötnie.

A szerződéshez tárgyalásokon át vezet az út. Következetesen képviselt magyar álláspont esetén van csak esélyünk igazságos vízmegosztásra. Még egyszer nem lehet titokban átadott, újabb gátakat ígérő tervekkel rontani a pozícióinkat, mint eddig oly sokszor történt, a legutóbb 2010 kora tavaszán.

És ha végre az ökológiai követelményeket kielégítő mennyiségű víz érkezik a magyar-szlovák Duna-szakaszba, akkor megnyílik a lehetőség a sokat szenvedett szigetközi élővilág rehabilitációjára.

A népi kezdeményezést aláírókkal együtt kérjük az Országgyűlést, hogy segítse sikerre a gyors magyar-szlovák megegyezést a Duna igazságos vízmegosztásáról.

Reflex Környezetvédő Egyesület

Győr, 2012. július 13-án.

Reális Zöldek Klub

Háttér tájékozató

a 2002. szeptember 25-i sajtótájékoztatóhoz

Idézetek a Nemzetközi Bíróság, 1997. szeptember 25-én kihirdetett ítéletéből. Az idézeteket a Külügyminisztérium által készített fordításból vettük át:

· Tizennégy szavazattal egy ellenében megállapítja, hogy Magyarországnak nem volt joga felfüggeszteni, majd később, 1989-ben teljesen leállítani a nagymarosi beruházás munkálatait és bősi beruházás rá eső részét, amiért az 1977 szeptember 16-án aláírt Szerződésben és egyéb, ahhoz kapcsolódó dokumentumokban felelőséget vállalt.

· Kilenc szavazattal hat ellenében megállapítja, hogy Csehszlovákiának joga volt folytatni 1991

novemberében az „ideiglenes megoldás”-nak a megvalósítását, a Külön-megállapodás által

meghatározott módon.

· Tíz szavazattal öt ellenében megállapítja, hogy Csehszlovákiának nem volt joga üzembe helyezni

1992 októberétől a fent említett „ideiglenes megoldás”-t.

· Tizenegy szavazattal négy ellenében megállapítja, hogy Magyarországnak az a 1992. május 19-i

bejelentése, miszerint az 1977 szeptember 16-án aláírt Szerződést és az ahhoz kapcsolódó

dokumentumok érvényességét megszünteti, nem vonta maga után a Szerződés megszüntetését.

· Tizenkét szavazattal három ellenében megállapítja, hogy Szlovákia, mint Csehszlovákia

jogutódja, 1993 január 1-től az 1977. szeptember 16-án aláírt Szerződésben Csehszlovákia

helyébe lépett.

· Tizenhárom szavazattal kettő ellenében megállapítja, hogy Magyarországnak és Szlovákiának

jóhiszeműen kell tárgyalnia, figyelembe véve a fennálló helyzetet is, és a Feleknek minden

szükséges intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy az 1977. szeptember 16-án

aláírt Szerződés céljai megvalósítását biztosítsák, azokkal a módozatokkal összhangban,

amelyekben meg kell állapodniuk.

· Tizenhárom szavazattal kettő ellenében megállapítja, hogy amennyiben a Felek másként

nem állapodnak meg, az 1977. szeptember 16-i Szerződés értelmében a Feleknek egy

közös üzemeltetési rendszert kell létrehozniuk.

· Tizenkét szavazattal három ellenében megállapítja, hogy amennyiben a Felek másként nem

egyeznek meg, Magyarország köteles kártérítést fizetni Szlovákiának azokért a károkért,

amelyeket Csehszlovákiának és Szlovákiának okozott azon munkálatok felfüggesztésével

és későbbi teljes megszüntetésével, amelyekért felelőséget vállalat; és Szlovákia is köteles kártérítést

fizetni Magyarországnak azokért a károkért, melyeket Csehszlovákia okozott az „ideiglenes

megoldás” üzembe helyezésével, és azokért is, melyeket Szlovákia okozott annak életben

tartásával.

· Tizenhárom szavazattal kettő ellenében megállapítja, hogy a létesítmények felépítésére és

üzemeltetésére fordított költségek rendezésének az 1977. szeptember 16-án kötött Szerződés

és a hozzá kapcsolódó dokumentumok ide vonatkozó rendelkezéséivel összhangban kell

történniük, és megfelelően fel kell mérniük, hogy milyen intézkedéseket kell majd hozniuk a

jelen hatályos bekezdés 2 B és C pontjainak alkalmazása során.