Reális Zöldek Klub - Az EU számára fontos, Magyarország számára nem a környezetbarát fuvarozás ...

Az EU számára fontos, Magyarország számára nem a környezetbarát fuvarozás a belvízi és a tengeri hajózás.

Ismét alacsony a Duna szintje, megakadnak a rosszul manőverező vízi járművek - Blikk.hu

https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/ismet-alacsony-a-duna-szintje-megakadnak-a-rosszul-manoverezo-vizi-jarmuvek/9ss5yyl

Nem elég kikötőket építeni a Dunán, azokat a hajózási paramétereket kellene biztosítani, amelyeket a Duna Bizottság 1948-ban a Dunára vonatkozólag elfogadott.

A Duna Bizottsággal a Magyar Köztársaság 1948-ban kötött egyezményt. Az Egyezmény 1948. augusztus 18-án kötetett Belgrádban és az 1949-évi XIII. törvénnyel került becikkelyezésre a Dunán való hajózás rendjének szabályozása címmel

A belgrádi egyezmény aláírói tisztában voltak azzal, hogy a Duna Budapest feletti szakászán a hajózási feltételek biztosítása az állomok közös ügye, tehát napjainkban Magyarország és Szlovákia közös ügye. Közös ügy megbeszélésére elől a Kormány nem térhet ki!

A belgrádi egyezmény 1998-ban tovább bővült.

A belgrádi egyezmény 1998-március 26-án jegyzőkönnyel egészült ki. A jegyzőkönyv Németország csatlakozását és a más államok, köztük a Szlovák Köztársaság státuszát rendezte.

A kiegészítő jegyzőkönyvet és annak aláírási jegyzőkönyvét a Magyar Országgyűlés a 2000. évi CXIV. törvénnyel fogadta el.

A FIDESZ frakció és az első Orbán kormány felellősége a kérdéskörben nem vitatható.

A szoci Kormányok figyelmét is a 1139/2004.(XII.11.) Korm. határozatot alkotmánysértő volta, mivel a határozat szemben áll a 2000. évi CXIV. törvénnyel.

Kerényi A. Ödön indítványozta az Alkotmánybíróságnak, hogy végezzen vizsgálatot, alkotmányellenességi szempontból vizsgálja felül a 1139/2004. (XII.11.) Korm. határozatot. Kerényi indítványát az AB formai okra hivatkozással elutasította, arra való hivatkozással, hogy országgyűlési képviselő jogosult indítványozni alkotmányossági szempontból a 1139/2004. (XII.11.) Korm határozat vizsgálatát.

Az ENSZ-EGB Folyamhajózási Bizottsága 1992. március 12-én hozott 30. számon határozatot a Duna hajózhatóságáról.

A Bizottság 30. sz. határozata értelmében a Duna magyarországi szakasza Szap (a bősi alvízcsatorna torkolata) és Budapest között VI/B, míg Budapest és a déli országhatár között VI/C kategóriájú nemzetközi jelentőségű víziút. E szakasznak a következő követelményeket kell kielégítse: A Dunabizottsági (DB) kisvízhez képest legalább 25 dm merülést lehetővé tevő vízmélység és a szabványos méretű u.n. E. III úszóegység, illetve annak kötelékei 24 órás, kétirányú forgalmát lehetővé tevő 120 m fenékszélesség. Az ilyen (önjáró, vagy vontatott) úszóegység 110 m hosszú, 11.4 m széles, teherbírása 25 dm merülés esetén 1500, 40 dm merülés esetén 3000 tonna. Európa vízi útjain (az EU VII. korridorján, a transzkontinentális vízi úton is) a hajózsilipek ezekre a méretekre vannak kiépítve.

A határozatot az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciája (Conférence Européen des Ministres de Transport) 1994-ben jóváhagyta. A fenti paraméterek alkalmazását Magyarországon a „A nemzetközi vízi utakról szóló EU megállapodás kihirdetése” 151/2000.(IX.14.) Korm. és a 17/2002.(III.7.) KöViM sz. rendeletekkel kötelezővé tette.

A 378 km hosszú magyar Dunám a több mint 50 hajózási akadály (gázló, szűkület) fele a 170 km hosszú Szap - Budapest szakaszon található, ahol gyakorlatilag folytonos, 5 – 20 km között változó, összesen mintegy 40 km hosszú sorozatot alkotnak.