Reális Zöldek Klub - A nemzeti programból (2.3.1 fejezet) az idézet:

"A nukleárisüzemanyag-ciklus záró szakaszára vonatkozó politika – a „mérlegelve haladj előre” elv alkalmazása – azt jelenti, hogy a nyílt üzemanyag-ciklus – azaz az atomerőművi eredetű kiégett üzemanyag közvetlen hazai elhelyezése –, mint referencia forgatókönyv kerül meghatározásra, amely a vonatkozó költségbecslések alapját képezi a jelenleg üzemelő négy blokk vonatkozásában.

Az üzemanyagciklus zárása területén a hazai és nemzetközi változásokat figyelemmel kell kísérni (mérlegelés), szükség esetén be kell azokat építeni a cikluszárási politikába, és ezzel egyidejűleg előre kell haladni a mélységi geológiai tároló telephely kiválasztása tárgyában (előrehaladás)."

A nemzeti program itt érhető el: https://www.kormany.hu/download/e/5d/c0000/Magyarorsz%C3%A1g%20nemzeti%20programja.pdf#!DocumentBrowse

A kiégett kazetták sorsáról

Az atomerőművi kiégett üzemanyagkazetták jövőjével kapcsolatban kialakult polémia azt igazolja, hogy a téma jogosan érdekli a szakembereket, és élni is kívánnak a véleménynyilvánitás lehetőségével. Hiszen az atomerőművekkel összefüggésben ez az egyik kritikus kérdés. Minthogy a polémia az atomtörvény módosításának szövegével kapcsolatos észrevételemmel indult, ezért tömören az alábbiak szerint, egy kicsitátfogobban is össze- foglalom a véleményemet.

1. Az észrevételem nem az atomtörvénnyel (Atv)volt kapcsolatos, csupán az Országgyűlésnek most beterjesztett, az Uniós vámjoggal kapcsolatos törvénymódosításitás egyetlen, az alábbi bekezdésére vonatkozott.

A Részletes indoklás c. fejezetből:

Noha ez csak értelmezés kíván lenni, mégsem lehet ellentmondásban az Atv-vel és a vonatkozó nemzeti program tartalmával.Ezekben ugyanis szerepel, ha nem is a legszerencsésebben a kiégett kazetták újrahasznosításának lehetősége. A szóban forgó 3. paragrafusban viszont az szerepel, hogy az átmeneti tárolóban tárolt kiégett fűtőelemeket a későbbi végleges elhelyezés céljából egy végleges elhelyezést szolgáló létesítményben kell elhelyezni. Azt is sugallja, hogy mindenképpen kell átmeneti tárolót építeni, pedig a pihentető medencékből közvetlenül is vissza lehet szállítani a kazettákat, amint a 90-es évek elejéigtörtént. De még súlyosabb, hogy ekijelentő mondat tulajdonképpen azt tartalmazza, hogy végleges tárolót is mindenképpen kell építeni, és abban kell elhelyezni a kiégett kazettákat. Elhallgatja (kizárja) az újrahasznosítás lehetőségét.

2. A szóban forgó bekezdés módosítandó. Összhangba hozandó az Atv-vel. Ugyanis a későbbiekben e hibás megfogalmazásra akár hivatkozni is lehetne.

Nem értelmezhető, hogy az idézett bekezdés megfogalmazásának kifogásolása miatt a Petz-nek nincsen igaza.

3. Már sokszor kinyilvánítottam, hogy egyértelműen csak a reprocesszálás céljából való (Oroszországba történő) visszaszállítás fogadható el. Ezért is akadtam fenn a kifogásolt bekezdésen.

4. A Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló államközi szerződésben szerepel az Oroszországba való visszaszállítás lehetősége. A Paks 1 kiégett kazettáinak sorsával kapcsolatban viszont minden bizonytalan. (A Láng S. által említett 244/2004-es kormányrendeletet nem ismerem. Fontos lenne e polémia kapcsán pontosan ismerni.) Egyre bővítjük a KKÁT-t, és mi lesz, ha letelik a tervezett 50 éves átmeneti tárolási idő? És ezzel párhuzamosan folyik a pénz a Mecsekben, a végleges tároló telephelyének kutatására.

5. Kivizsgálandó, hogy a visszaszállításról szóló szerződéstől való egyoldalú magyar elállás után miként állt le felelőtlenül a kiégett kazetták visszaszállítása 2008-ban. 1994-ben ugyanis szívós munkával sikerült az eredeti államközi szerződéstkiegészíteni, és egy háromoldalú megállapodás (Oroszország, Ukrajna, Magyarország)aláírása után a kiégett kazetták visszaszállítását újra elindítani. 2009-ben a visszaszállítás elmaradása miatt a Paksi Atomerőmű 8 300 000 USD +75 000 EUR pótdíjat fizetett,mindkét oldalon közvetítő cégen keresztül, tanácsadó cég bekapcsolásával 40 millió Ft+ÁFA szerződéssel, nem szokásosan 30millió Ft+Áfa előleg kifizetése mellett. Több, mint gyanús. Sajnos, az egész radioaktív hulladék-ügyet a szigorú pénzügyi felügyelet hiánya, a kivizsgálások elmaradása, és a hiányos tájékoztatás miattkörül lengheti a vélt korrupció.

6. A „mérlegelve haladj előre” a megfontoltnak beállított magatartás látszatát kelti, de sokkal inkább a Pató Pál úr,„hát ráérünk arra még” mentalitást takarja. A tesze-tuszaság jól (tudományosan –tudálékosan?) hangzó ideológiája. De arra is gondolhatunk, hogy minél hosszabb ideig tartson az átmeneti (előkészítési) időszak, annak finanszírozási hátterével. Kezdettől fogva sok keselyű kering a radioaktív hulladékok körül.

Németország kezdettől fogva külföldön reprocesszáltatja a kiégett kazettákat, és a reprocesszálás során keletkező nagyaktivitású folyékony hulladékot (hordókban) visszafogadja átmeneti tárolásra. Most folyik a végleges tároló telephelyének a kutatása. De ami a témánk szempontjából fontos, e stratégiáról szóló döntést már korán meghozták. Mindenki nyugodtan aludhat emiatt.

Fontos tudnivaló, hogy a reprocesszálás során keletkező nagyaktivitású folyékony hulladék térfogata nagyságrendekkel kisebb, mint a kiégett kazettáké.

7. A kiégett kazetták nem képviselnek igazán potenciális értéket a bennük maradt, még hasznosítható izotópok miatt. Tehát ezt nem érdemes mérlegelni a végleges tárolás, ill. a végleges tárolás módjának vizsgálata során. A kiégett üzemanyag a hasadóképes 235-ös uránból és a plutóniumból keveset tartalmaz, az U-238-as izotóp (amely a nagy hányadot képezi) igazán nem nagy érték. A termikus vízhűtésű reaktorok számára készült dúsított urán mellett a dúsító üzemekben rengetett szegényített urán keletkezik, amelyet egyelőre nem is tudjuk, hogy hol, és milyen formában tárolnak. Plutóniumból is sok van az atomfegyverek részleges leszerelése után. Ugyanis ezek képezhetik a gyors tenyészreaktorok üzemanyagát. De hát ilyen teljesítményreaktorokkal csak Oroszország rendelkezik (Cseljabinszki Atomerőmű, 600 MW-os és 800 MW-os blokkok) és épül az 1200 MW-os blokk, amelynek reaktorában már transzmutációs (izotóp átalakítási) kísérleteket is terveznek folytatni. Ez az üzemanyag hasznosítási mód (teljesítmény erőművi szinten) azonban még csak megbecsülhető távolságban sincsen. Ne felejtsük el, hogy a reprocesszálás során elválasztandó rendkívül aktív, átalakítandó izotópokat be kell építeni a gyorsreaktorok üzemanyag kazettáiba. Nem egyszerű feladat.

8. Oroszországgal minél előbb meg kell kezdeni a tárgyalásokat a kiégett kazetták visszaszállításának ügyében, a feltételekben való megállapodás érdekében. Úgy célszerű megállapodni az orosz féllel, hogy az új orosz reprocesszáló üzem elkészülte (2022) utána kiégett kazetták visszaszállítása azonnal elindulhasson. A Paks 1 és a Paks 2 kiégett kazettáinak visszaszállítási megállapodását akár egy közös szerződésben célszerű rögzíteni.

9. Amint sikerül a reprocesszálás céljából való visszaszállítás lehetőségéről megállapodni, az abban foglaltaknak megfelelően azonnal le kell állítani Pakson a KKÁT bővítését, és a mélységi végleges tároló előkészítési munkálatait. Paks 2 esetében pedig el kell tekinteni az újabb KKÁT építésétől.

10. A kiégett kazetták visszaszállítási és reprocesszálási költségeit természetesen be kell építeni a termelési költségekbe.

11. A mélységi végleges tároló megépítése ellen egy súlyosan mérlegelendő erkölcsi kérdés is meghúzódik. A jelenlegi generáció élvezi az atomerőműben viszonylag olcsón termelt villamos energia előnyeit, az időhorizontokat tekintve a tároló létesítési költségeit, valamint a tároló sok száz, ill. ezeréves felügyeletét (utógondozását) a következő generációkra kellene örökségül hagyni. Elfogadhatatlan ennek a morális súlya! Ha létezik a reprocesszálás lehetősége, azt gyakorlatilag a termelt villamos energia termelésével és fogyasztásával párhuzamosan meg is kell valósítani. Ez semmiképpen sem lehet halogató, gazdaságossági vizsgálódások kérdése egy „cikluszárási politika” keretében.

12. Végül szólni kötelességem a reprocesszálás során keletkező nagyaktivitású folyékony hulladék sorsáról is. Meg kell próbálni az orosz féllel úgy megállapodni, hogy e hulladék ne kerüljön Magyarországra visszaszállításra, ugyanis (6 reaktorhoz tartozóan) e hulladék mennyisége csupán csekély hányada a reprocesszáló üzemben keletkezendő összes mennyiségnek. Amennyiben nem sikerülne ebben üzleti alapokon megállapodni, úgy ki kell munkálni a bátaapáti kis és közepes aktivitású hulladéktárolóban való, elkülönített biztonságos végleges tárolás feltételeit (ha már annak idején, feleslegesen ilyen nagy mélység mellett „sikerült” dönteni).

Petz Ernő, 2020. 05 01. - Tisztelegve a munka ünnepén.

Utógondolatként: Az EU-tól elvárható lenne, hogy támogassa azt a megoldást, mely szerint a közép-európai (atomerőművel rendelkező) országok közösen építsenek egyetlen nagyaktivitású végleges tárolót. Egy ilyen racionális javaslattól az uniós bürokraták valószínűen hidegrázást kapnának (mert hát az elvek - bocsánat, az irányelvek?). Az irányelv diktátum, a feladatok közös megoldása pedig összefogás.