Reális Zöldek Klub - Ezt a Fideszt nem szabad még egyszer a kormányrúd mellé engedni ...

Ezt a Fideszt nem szabad még egyszer a kormányrúd mellé engedni, javasolják a reális zöldek.

Az 1988 márciusában megalakult új önálló és független ifjúsági szövetség a FIDESZ soraiban gyakorlatilag egyetlen munkatapasztalattal rendelkező alapító nem volt. Ezt a reális zöldek nem vetik a FIDESZ alapítók szemére, hiszen ifjúsági szervezetnek alakult meg a FIDESZ 1988-ban és magától értetődő, hogy csikó csapatnak a tagjai egyetemi hallgatók és nem munkatapasztalattal rendelkezők. 1998-ig eltelt tíz év, és csikó csapat tagjai, anélkül, hogy munkahelyük lett volna, bölcsességben előre haladtak volna, kormányzó párttá vált a FIDESZ.

A rendszerváltás előtt az ellenzéket a vízlépcső ellenesség kötötte egybe.

Állításunkat jól igazolja, hogy 1988-ban Pozsgay Imre az MDF-et, a Szabad Kezdeményezések Hálózatát, a TDDSZ-t, más környezetvédő csoportokat és a FIDESZ-t tervezte fogadni a parlamentben.

Pozsgay tervét a PB megfúrta. Később Pozsgay külön-külön tárgyalt ellenzékiekkel, a FIDESZ –el is. Pozsgay a parlamentben fogadta Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Németh Zsolt, Kövér László Molnár László tagokból álló csapatot 1988 szeptember12-én.

Pozsgayról köztudott, hogy a változások híve volt az államminiszter. De hogy a hatalom számára a vízlépcső volt fontosabb megoldandó kérdés, mint a FIDESZ mi sem igazolja jobban, hogy a TDDSZ-el Pozsgay előbb tárgyalt, mint a fidesszel. Azzal a TDDSZ-el, amelynek szeme előtt egyetlen cél lebegett Bőst lebontani. A TDDSZ –ről írásunk végén talál anyagot az olvasó.

A vízlépcső ügye Pozsgay és a fideszesek között szóba került.

A fideszesek Pozsgaynak, a vízlépcsőről azt mondták, hogy a vízlépcsőt a FIDESZ politikai kérdésnek tekinti, azt javasolták azonnal le kell állítani az építkezést és alapos – a tömegkommunikációt is bekapcsoló – társadalmi vita után népszavazásra kell bocsátani a kérdést.

Azt, hogy 1988-ban egyetemi hallgatókból álló csapat egy csontig szakmai kérdést politikai kérdésnek minősített bocsánatos bűn, de az már nem hogy tíz évvel később 1998-ban a FIDESZ általa politikai kérdésnek tekintett kérdés meglovagolásával kormányzó párt lesz, és miután a vízlépcső kártya meghúzásával kormányzó párttá válik, a vízlépcső ügyét nem volt képes rendezni. Mi ez, hanem az ígéret megszegése, hazudozás.

A legnagyobb veszély Magyarországra nézve ma az, hogy 1988-tól húsz év telt el, és a FIDESZ vezetői bölcsességben ott tartanak, ahol 1988-ban tartottak. Orbán átkokat szór a Gyurcsány kormányra, mint szórt 1990 után, az Antall és Horn kormányra. Az még helyénvaló, ha egy politikus a másik oldalt sérti, de ebben a nehéz helyzetben, amikor minden csepp energiára szüksége van az országnak vezetőre, államférfire van szüksége a hazának és nem gátlástalan politikusra. (Zöldike)

„Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) Zöldek

TDDSZ Környezetvédő Csoportja

1124 Budapest, Jagelló u. 42/b.
185-8155
Mangel Gyöngyi

Tájékoztató a zöldekről:

1988-ban alakult meg az első szabad szakszervezet, a TDDSZ. Szakértőik részt vettek egy Bős-Nagymaros ellenes állásfoglalás elkészítésében, majd 1988 szeptemberében megalakították a Környezetvédő Csoportot. A kis létszámú csoport különféle szakértőkből áll, például: geofizikus, hidrogeológus, térképészmérnök, szociológus, gyógyszervegyész, orvos, biológus stb. Részt vettek, illetve vesznek a Nagymaros Bizottság, a Levegő Munkacsoport, az Energia Klub, a Környezetvédelmi Társadalmi Fórum munkájában. A Parlament Környezetvédelmi Bizottsága és a Fővárosi Közgyűlés számára is készítenek anyagokat. Részt vesznek a környezetüggyel kapcsolatos döntés előkészítési folyamatokban, az ökológiai értékek és ismeretek terjesztésében, szakértői véleményeket készítenek, szakértőket szerveznek ilyen feladatokra.

Részt vettek a Bős-Nagymaros beruházás leállításában, részt vállalnak a MTA bizottságában az ökológiai károk felmérésében. Különös figyelmet szentelnek hazánk környezetpolitikai koncepcióinak előkészítésére, több állásfoglalásuk készült el ezzel kapcsolatosan.

Ők szervezik a Környezetvédelmi Társadalmi Fórumot és a Zöld Ligát. Széles körű információs és munkakapcsolatot alakítottak ki tudományos intézetekkel és NGO-kal és külföldi szervezetekkel. Információs bázissal rendelkeznek. és e témakörben irodalom jegyzék összeállítását kezdték el.”