Reális Zöldek Klub - Könyves Kálmán király felismerte a tenger fontosságát Magyarország ...

Könyves Kálmán király felismerte a tenger fontosságát Magyarország gazdasága számára. A Kálmán király évszázadokra előre látott. Kortársai gúny névvel illeték.

Napjainkban a FOLYAMI HAJÓZÁS a tenger elérhetősége céljából: MAGYAR SORSKÉRDÉS a reális zöldek szerint.

A folyami hajózás földi szállítással szembeni gazdaságosságát és a magyar mezőgazdaság számára létfontosságú voltát felismerve a magyar országgyűlés már a 19. század második felében hatalmas összegeket fordított a „bezártság” megszüntetésére, vagy legalábbis enyhítésére.

A folyami hajózás hiánya az ország sorsát a második világháborúban is döntően befolyásoló tényezővé vált. A Trianon okozta területcsonkítás és a természeti kincsek ezzel együtt járó elvesztése után az ország gyakorlatilag egyedüli exportálható áruja a gabona maradt. Ez azonban jobb minősége ellenére is „piacképtelennek” bizonyult.

1930-as években megindult az 1200–1500 tonnás magyar Duna-tengerjáró hajók (János vitéz, Budapest, stb.) építése. A magyar Felső-Duna hajózhatóvá tétele érdekében pedig a m. kir. kereskedelem- és iparügyi miniszter, Bornemissza Géza, 1936-ban terjesztett javaslatot a t. Ház elé a felső-dunai vízlépcsők építésére. A II. Világháború által félbeszakított hajóútfejlesztések előtanulmányai már 1949-ben folytatódtak.

Orbán Viktor miniszterelnök Kínában részt vett az „Egy övezet, egy út! 28 állam által rendezett konferencián.

Szijjártó Péter miniszter szerint a Kormány azt szeretné, ha Ázsiát Európával összekötő minden út Magyarországon át vezessen.

Erre a legalkalmasabb a DUNA, hívja a fel 1992 óta a figyelmét a REÁLIS ZÖLDEK KLUB.

28 éve a közvélemény nem értesült a reális zöldek javaslatáról és ennek pótlásáról 22 éve közszolgálat sem gondoskodott, holott a reális zöldek www.realzold honlapján az írások tucatja került közzétételre. Dobos Menyhért a közszolgálat vezére szerint a reális zöldek véleménye nem releváns.

Észrevétel

Vasárnapi Újság, 2020. július 19.

A műsorban több királyunk neve elhangzott.

Észrevételem kizárólag:

Szent László és Könyves Kálmán királyunkra vonatkozik.

Észrevételem, hogy a fontos volna annak tudatosítása a közvéleménnyel, hogy László királyunk Szent előnévvel való megjelölése László király jó indulatú megítélése, míg Kálmán királyunk neve elé a Könyves előnév gúnynévként került.

Juhos László, reális zöldek elnöke

A tudomány kiszorulásáról. A Vasárnapi Újság műsorszolgáltatásából is. A klíma ügyében Nagy Katalin megszólalási lehetőséget adott Szarka László, Héjjas István, Király József klíma realista elvet képviselőknek. A jó szándékú folyamatot feltehetőleg politikai utasításra leállt. A reális zöldek nem állítják csupán feltételezik a politikai utasítás forrása: Rogán Antal.

„A magyarnak eleitől fogva nagy ellenszenve volt a könyvek iránt, a „könyves” név nem dicsétképpen ragadt a királyra, ki ifjúsága éveiben tudomá-nyokkal művelte lelkét. (…..) Európában minden országnak van tengere, csupán Magyarországnak nem jutott. Erre őseink nem gondoltak, midőn hazát foglalni jöttek, ők beérték a gazdag mezőkkel, az édes vizű folyamokkal, a tenger mellett nem laktak soha ( a Kászpi - tó nem érdemelvén a nevezetet).

Ezért nem volt Magyarországnak virágzó kereskedése, külországokkal összeköttetése s szorultság idején menhelye.

E hiányt észrevette Kálmán, s a körülményeket előre tudva becsülni, hozzáfoglalá országához a dalmát tengerpartot. E foglalás például szolgálhat bármelyik újabb kori államférfiúnak. (…. ) ….. hogy nem volt módjuk (Szerkesztő a Dalmáciában élőknek) azt ellenezni, s azontúl e cím helyett : „magyarok királya” , nehogy megsérteni láttassék az idegen nemzetiséget, így nevezte magát : „Magyarország királya””(Forrás: Jókai Mór: A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETE

(Könyves) Kálmán, (1016- 1116)