Reális Zöldek Klub - A ReálisZöldek kéri a Kormányt cselekedjen az ALAPTÖRVÉNY érvényesülése céljából

A Duna- Tisza közi homokhátság természeti tőkéjének vízpótlással való megőrzése céljából az Országgyűlés elfogadta a 105/1995. (XI. 1.) OGY határozatot.

Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerint „Magyarország

független demokratikus állam.”

A Duna – Tisza közét az ENSZ félsivataggá nyilvánította, mert a talajvíz ebben a térségben mélyre süllyedt, hogy az már itteni élővilágot veszélyezteti.

P) cikk (1) bekezdése szerint „A természeti erőforrások különösen a termőföld az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény – és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelyeknek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”

Az országgyűlési határozat elfogadása óta a homokhátság területére a Jó Isten által területre küldött esőfelhőkön túlmenően egy vödör vizet az egymást váltó kormányok nem vittek.

A térség vízpótlása már több mint hetven éve napirenden volt.

1947-ben javasolta a Köztársasági Elnök.

Tildy Zoltán, köztársasági elnök ajánlása:

„Nagyra hivatott ez a nemzedék, mert nemcsak egy romba döntött országot kell újjáépítenie, hanem századok elsikkadt ország építő terveit is megvalósíthatja, ha minden erejét összefogva, hozzá tud nőni hatalmas feladataihoz. Az elmúlt száz év nagyszerű tervei közül is messze kimagaslik Széchenyi gyönyörű álma: a Duna – Tisza csatorna megépítésének a terve. Legyen ennek megvalósítása az egész nemzet ügye. Nagy korszakok így térnek vissza nagy alkotásokban.”

A Duna- Tisza csatorna tervezését és építését éppen úgy szorgalmazta az osztrák császári ház, mint Kossuth Lajos.

Széchenyi a csatornáról a következő módon nyilatkozott:

„Keblemet pedig semmi sem tágítaná annyira, mintha mindazon jó magyar Képek, melyek Duna-Tisza-közt láthatók, egy új életet árasztó, derék vízcsatorna mellett legnagyobb kéjjel éldelhetnék százszorta javított vidékük minden előnyét. És akkor, ha majd Tokajbul is Marosújvárról is láthatnék érkezni Pestre hajót és Szolnokra és Szegedre hajón indulnánk, kies kertek és csinos házak közt vinne át az út, hol a magyarságnak van legeredetibb bölcsője, mely azonban ma jobbandán homokban és sárban fekszik: akkor bíz egy kicsivel megint könnyülve rajtam az agyag súlya.”

XXI. cikk (1) bekezdése szerint „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.”